A Faustok köztünk élnek | V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete

Paddington |

Mire vágysz? – kérdezi a gyanúsítottaktól Lucifer Morningstar a Fox/Netflix népszerű sorozatában. A 23 éves Addie LaRue maga idézi meg a sötétedés után előbukkanó ősi istenséget, Luc-ot, és elmondja neki leghőbb vágyát: el akar tűnni, mielőtt férjhez kényszerítenék. Luc pedig megadja neki ezt. Láthatatlanságot kap, egyben pedig lehetőséget arra, hogy világot lásson. A feltétel, hogy ha belefáradt, lelke az árnyé lesz.

Valójában nem köttetik fausti alku. Adeline megfogalmaz egy vágyat, Luc pedig a maga szájíze szerint teljesíti. Ezzel indul a háromszáz éven át tartó, elgondolkodtató, lírai történet, amelyből az olvasó megtudja azt is, messze nem Addie az egyetlen, akinek a lelke Luc-ot illeti.

A 2020-as év egyik legnagyobb nemzetközi könyvsikere a Goodreads olvasói szavazásán csaknem elnyerte a legnépszerűbb fantasy címet (szoros eredmény mellett végzett a második helyen, nagyjából kétszer annyi szavazattal, mint a harmadik helyezett). Szerkesztőm ezen a ponton húzza el a száját: Paddington már megint egy fantasy-ről ír. (Stimmel – A szerk.) Az Addie LaRue láthatatlan élete azonban egészen különleges regény. Ha nekem kellett volna címkét ragasztanom rá, szinte biztosan nem a fantasy kategóriába sorolom. A regény ugyanis a valódi emberi történelem utolsó 300 évén átívelő történet, benne emberek különös tulajdonságokkal, hatalmas tehetséggel, emberek, akiknek az életében mindig akad valami ördögi.

V. E. Schwab sztorija a 2010-es évek első felében, New Yorkban kezdődik. Addie ekkor már csaknem 300 éve 23 éves, és ennyi ideje küzd azzal, hogy Luc jó alaposan eltüntette. Ő maga meg van áldva vagy verve azzal, hogy mindenre emlékszik az utolsó három évszázadból, ám ha valaki kimegy a szobából, már nem emlékszik rá, ha újra bejön. Ráadásul maradandó nyomokat sem tud hagyni maga után, aminek vannak előnyei és hátrányai is. Nem tudja megadni a telefonszámát (így aztán nincs is telefonja, ami manapság elég ahhoz, hogy valaki láthatatlanná váljon), de ha összetörte a nagymama féltett porcelán nippjét, az magától összeforr. Ennyi idő alatt rengeteg érdekes emberrel találkozott, megtanult számos nyelven és bejárta a világot. Minden kapcsolatát, minden egyes találkozáskor újra kell kezdenie, de vannak az életében férfiak, akikkel hosszabb kapcsolatot épít, igaz egyoldalút, hiszen csak ő emlékszik arra, hogy találkoztak már. Ám ez a láthatatlanság, pontosabban feledhetőség nem teljes. Fura kapcsolatai során a másik félben hamar megjelenik a déja vu érzés. Az évszázadok során számos művészt ihlet meg, a 21. század elejére a maga megfoghatatlan módján már tudatosan építi művészek karrierjét.

Az alig pár éve játszódó történetbe minduntalan beékelődnek fejezetek, amelyekben visszautazhatunk Addie láthatatlan múltjába. Az alkut követő évtizedekben a falusi lány éppen csak egy kicsit lát messzebbre. Először csak a közeli Le Mans-ba jut el, majd Párizsba, de onnan már kitárul a világ, ha lassan is. Luc pedig hiába vár arra, hogy megszerezze a lelkét. Addie minden nehézség ellenére sem érzi, hogy elég volt az életből. Az évek során Luc-höz való viszonya is hatalmas változásokon megy át. Egyszerre, illetve felváltva gyűlöli és szereti őt.

Azután egy nap bemegy az Utolsó szó nevű könyvesboltba, ellopja az Odüsszeia egy görög nyelvű példányát, s amikor visszatér, hogy újabb olvasnivalóra cserélje, döbbenetes dolog történik. A bolt üzemeltetője, Henry Strauss felismeri. Ez a meglepő esemény éppen a kötet felénél történik meg. Hamarosan kiderül, Henry nem véletlenül látja Addie-t úgy, ahogy mások nem, és azt is megtudjuk, Addie is egyedi módon látja a fiút.

A szépirodalmi igényességgel megírt, lassan áradó történetben – amelyet Ballai Mária remek fordításában olvashatunk – csak villanásokat látunk háromszáz év történetéből. Egy pillanatkép erejéig ellátogathatunk a francia forradalom idejébe, az első és a második világháborúba. Megjelenik Firenze, Párizs, Boston, München, New York, New Orleans. Látjuk a főhőst fűzőben, férfiruhában, estélyiben az operában, de börtönben is. Addie egész életében tanul. Nyelveket sajátít el, személyesen megismerkedik a francia felvilágosodás nagyjaival és írásaikkal. Számos művész útját keresztezi, és közülük sokak műveiben hagy maradandó nyomokat. A legfontosabb, amit megtanul ugyanis az, hogy hogyan manipulálja Luc átkát/ajándékát. A lány elképesztően kitartó és kíváncsi, ezért törik bele a sötét oldal bicskája, Addie nem roppan meg és nem adja a lelkét.

• Olvass bele!

Összetett, izgalmas irodalmi alak Addie, akit csodálni is, szeretni is lehet. Élete ezer szállal kötődik a művészethez, így az olvasóban számos kérdés vetődik fel az ihletről, a tehetségről és művészet hatalmáról. Sőt talán olyan olvasók is akadnak, akik boldogan cserélnének vele, ügyet sem vetve a nehézségekre. Hiszen ki ne akarná saját szemével látni, hol tart majd a világ három évszázad múlva? (Jobban belegondolva, lehetséges, hogy én nem.) Ahhoz mindenesetre igen erős személyiségnek kell lenni, hogy az elmúlt háromszáz év összes szörnyűségét átélje valaki úgy, hogy nem veszíti el az érdeklődését a jövő iránt, még akkor is, ha tudja, nem fog rajta a golyó.

Nem véletlenül kezdtem a könyvajánlót Lucifer Morningstar ikonikus mondatával. A televíziós sorozat kedvelői a könyvet olvasva számos hasonlóságot fedezhetnek fel „Luci” és a regénybeli Luc alakja között. Luc is meglehetősen piperkőc figura. Az utolsó évtizedekben, amikor megjelenik Addie előtt – általában az alku vagy átok évfordulóján –, akár egyenesen a Luxból (vagy egy nyomozásból) is érkezhetne. Ráadásul Luc az amerikai alkoholtilalom idején is már bárt működtet, nem is egy elegáns éjszakai mulatója van az idők során. Lehet, hogy Addie után szegődött Chloe Decker társául? Ezt sosem fogjuk megtudni, hacsak Schwab és Neil Gaiman nem írja meg négykezesben a folytatást. Addig viszont ajánlom Addie LaRue láthatatlan, ám nem egykönnyen felejthető életét mindenkinek, aki most éppen valami szép, kellemes, olvasmányos kötettel akar kiszakadni a mindennapokból.

V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete
Fordította: Ballai Mária
Agave Kiadó, Budapest, 2021
608 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4485 Ft,
e-könyv változat 4280 Ft
ISBN 9789634199618 (papír)
ISBN 9789634199625 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Franciaország, 1714: egy fiatal nő végső elkeseredettségében fausti alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám ezért cserébe súlyos árat fizet. Az ördög megfosztja a világban elfoglalt helyétől, és arra kárhoztatja, hogy mindenki elfelejtse, akivel találkozik.
Így kezdődik Addie LaRue évszázadokon és kontinenseken átívelő, felejthetetlen története. Művészek múzsájaként vonul végig a történelmen, melynek során egyetlen társa az ördög, aki minden évben felkeresi az egyezségük évfordulóján.
Aztán egy napon, egy manhattani antikváriumban Addie belebotlik valakibe, aki emlékszik rá. És ekkor rájön, hogy nem menekülhet örökké a végzete elől.
Az Addie LaRue láthatatlan élete egyrészt a szerelem és az élet utáni végtelen vágyódás gyönyörű története, másrészt a művészetek és a tudás ünnepélyes himnusza.