Gyerekkor egy kőkemény világban | Trevor Noah: Bűnben születtem

Paddington |

Fogalmam sincs, mennyire ismert és népszerű a stand-up sztár, Trevor Noah. Töredelmesen bevallom, egyáltalán nem is hallottam róla, míg az életrajzi kötetét a kiadó a figyelmembe nem ajánlotta. Rövid internetes keresés után belenéztem néhány YouTube videóba, a pasas intelligensnek tűnt, gondoltam, adok egy esélyt a könyvnek. Most, olvasás után, pedig elmondhatom, hihetetlenül sokat tanultam a könyvből.

Trevor Noah Dél-Afrikában nőtt fel, az apartheid utolsó éveiben volt gyerek. A kötetet olvasva egyrészt csodáltam, hogy túlélte azt a gyerekkort, másrészt egy teljesen ismeretlen világra nyílt az ablak. No, meg kaptam sok gondolkodnivalót, többek között szülőségről, gyerekjogokról, történelemről, társas viszonyokról. Azt hiszem az elmúlt időszak egyik legfontosabb olvasmánya volt számomra a Bűnben születtem. Az elsőkönyves író kötetét elsőkönyves fordító, Huszár András kiváló magyarításával adja az Agave az olvasók kezébe.

A ma már az Egyesült Államokban élő humorista 1984-ben született, tehát élete első éveit az apartheid rogyadozó valóságában, majd a következő, a frissen elért szabadsággal nehezen gazdálkodó időszakban élte. Ebben az időszakban először feketének lenni volt nehéz Dél-Afrikában, aztán bizonyos fekete törzsekhez tartozni volt – ne szépítsük – szívás, de volt idő, amikor fehérnek lenni sem volt fenékig kakaó. Szegény Trevor viszont, fekete anya és fehér apa gyermekeként egy ideig nem is létezhetett volna, illetve a szabályok szerint árvaházba kellett volna kerülnie, amit akaratos anyjának hála megúszott. Mivel sem ide, sem oda nem tartozott, egész gyerekkora azzal telt, hogy különböző módszerekkel igyekezett belesimulni a környezetébe. Volt, hogy láthatatlanná próbált válni, de volt olyan is, amikor kihasználta, hogy számos nyelven beszél. Ez vált elsődleges taktikájává. Édesanyja főként önfejűségben és lázadásban volt bajnok, de valahogy mindig éppen annyira volt jelen a fia életében, hogy a slamasztikából kihúzza és jó irányba terelje.

• Olvass bele!

A könnyed humorral megírt visszaemlékezés az európai szemmel szinte hihetetlen szegénységről mesél, az állandó életveszélyről, a családon belüli erőszakról, a kiszolgáltatottságról. Ugyanakkor óriási életörömről, szabadságról is, az alkalmazkodóképesség és a csavaros ész diadaláról. Trevor Noah sorait olvasva az ember elgondolkodik arról, mennyire felesleges saját gyerekeink orrát beleverni abba, hogy tulajdonképpen milyen jó dolguk van. Az ember, akármilyen közegben él is, azt tartja normálisnak, abban igyekszik boldognak lenni, és ez bizony egészen extrém körülmények között is sikerül. A boldog gyermekkor nem anyagi kérdés, sőt – bár egészen hihetetlennek tűnhet – akár háborús körülmények között is lehetséges. Ezt mi nagyobbrészt csak a II. világháborút és az ötvenes éveket átélt szüleinktől tudjuk, ha egyáltalán tudjuk.

Európai szemmel a kötetnek számos fontos tanulsága van. Azt a fajta mélyszegénységet, ami a dél-afrikaihoz hasonlítható, egyfajta szomorú hazai egzotikumként L. Ritók Nóra igyekszik megismertetni a közvéleménnyel. Nem ismerek azonban olyan szerzőt, aki Noah-hoz hasonló írói vénával, könnyedséggel és analitikus megközelítéssel számolna be saját élményeiről, a hazai roma szegregátumok világáról. Aki elolvassa a Bűnben születtem történeteit, némi képet kaphat erről a sokkal közelebbi világról is, ahogy arról is, miért buknak el sorra a „roma felzárkóztatást” célzó programok. Ráeszmélhetünk arra, hogy a jog és a bűn mennyire relatív, és talán közelebb kerülhetünk ahhoz is, hogy megértsük, miért teljesen félrecsúszott dolog itthon „cigánybűnözésről” beszélni.

A számomra egyik legkedvesebb és legtanulságosabb történet főszeplője Hitler. Nem a 20. századi elmebeteg, hanem egy gettóbeli fekete fiú, aki remekül táncol. Mivel a dél-afrikai oktatási rendszerben a távoli vidékek történelme nem kap prioritást, szülei egészen mást gondolnak Hitlerről, mint egy átlagos (mondjuk így: normális) európai vagy akár japán. Ha csak annyit tudsz, hogy volt egy Hitler nevű politikus, akinek az idején szárnyra kapott az országának a gazdasága, akár a gyerekedet is elnevezed róla, főleg, ha a kultúrádban elfogadott dolog valakit Napóleonnak elnevezni, hasonló okokból. Ám amikor Trevor és Hitler a helyi zsidó iskolába megy fellépni, már egészen más a reakció. Ez a történet a kötetben annyira sokféle tanulságot mutat fel, hogy önmagában az erről szóló néhány oldal felér egy egész multikulturális tantervvel.

A szerző nagyító alá helyezi és ízekre szabdalja gyerekkora legkülönfélébb eseményeit, történéseit, élethelyzeteit. Olvasás közben az volt az érzésem, nem egyszerűen memoárt olvasok, hanem a 2011 óta amerikai közegben élő szerző eleget tett analitikusa kérésének, és leírt mindent. Nem tudom másképp elképzelni ennek a kötetnek a megszületését, nem tudom elképzelni, amint a harmincas éveiben járó humorista leül és egyedül elemzi ki, milyen túlélési technikákat alkalmazott már egészen kicsi gyerekként is. Hogy a kötet így született-e, azt hiszem, rejtély marad. Ám akárhogyan is íródott, az amerikai, de a magyar olvasó is rengeteget tanulhat belőle. Angol nyelven megjelent a Bűnben születtemnek egy gyerekek számára átírt változata is. Ha a kiadó megjelentetné, nem nagyon tudnék jobb olvasmány ajánlani felső tagozatosoknak etikaórára. Addig viszont ezt, az eredeti verziót ajánlom a nagyobb kamasz és felnőtt olvasók figyelmébe, akár rajongói Trevor Noah-nak, akár – ahogyan én – még sosem hallottak róla.

Trevor Noah: Bűnben születtem
Agave Könyvek, Budapest, 2021
Fordította: Huszár András
320 oldal, teljes bolti ár 3480 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2610 Ft,
e-könyv változat 2480 Ft
ISBN 978 963 419 6983 (papír),
ISBN 978 963 419 7003 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Trevor Noah valószínűtlen úton-módon jutott el a dél-afrikai apartheidből a The Daily Show asztala mögé, és már a születése is bűncselekménynek minősül: fehér svájci apa és fekete xhosza anya gyermekeként jött világra egy olyan időszakban, amikor öt év börtönbüntetéssel sújthatták az ilyen családokat. Szülei vétségének élő bizonyítékaként első éveit zárt ajtók mögött töltötte, mert anyja szélsőséges és nemegyszer abszurd mértékben rejtegette a kormányzat elől, amely egyik pillanatról a másikra elvehette volna tőle. Dél-Afrika fehér zsarnoksága alól felszabadulva pedig Trevor és édesanyja nekivágott a nagy kalandnak, hogy nyíltan, szabadon, a több évszázados viszontagságokon felülkerekedve megragadják új lehetőségeiket.
A Bűnben születtem főhőse egy rosszcsont kissrác, aki nyughatatlan fiatalemberré érve keresi magát a világban, ahol a puszta létezését is megkérdőjelezik. A könyv nem csak róla szól, hanem rettenthetetlen, lázadó szellemiségű, mélyen vallásos édesanyjával való kapcsolatáról is. Az asszonyról, aki mindenáron ki akarta menteni fiát a nyomor, az erőszak és bántalmazás körforgásából, amely veszélybe sodorta az életét.
A kötetben összegyűjtött tizennyolc személyes vallomás hol fergeteges, hol drámai, de mindvégig nagy hatást gyakorol az olvasóra. Trevor metsző szellemességgel és keresetlen őszinteséggel tárja fel különleges életét, legyen szó arról, hogy hernyót kell ennie az ínséges időkben, emberrablási kísérlet közben kihajítják egy mozgó járműből, vagy megpróbálja ép bőrrel megúszni a gimis csajozás élet-halál harcát. Egy olyan fiú megható, ellenállhatatlanul mulatságos portréja rajzolódik ki az elbeszélésekből, aki veszélyes időkben, egy szétesni készülő közegben tör utat magának, és egyedüli fegyvere az éles humorérzéke, illetve anyja rendhagyó, feltétel nélküli szeretete.