Aiszóposz/Aesopus/Esopus örök | Ezópus meséi

Posted on 2021. április 22. csütörtök Szerző:

0


Cserháthalápy Ferenc |

A napokban jelentette meg a Tinta Könyvkiadó reprintben, vagyis hasonmás kiadásban az Esopus meséi című könyvet, mely kissé bőbeszédű alcíme szerint 300 tanulságos állatmese és más történet a tanulóifjúság okulására. A könyvről, a tanmesékről kérdeztük Kiss Gábort, a Tinta Könyvkiadó főszerkesztőjét

Melyek a legismertebb Ezópus-mesék?
Mindenki ismeri a gólya és a róka kölcsönös vacsorameghívását, amelyben a ravasz róka lapos tálban szolgálja fel a gólyának az ételt, a gólya pedig viszonzásképpen, mikor visszahívja a rókát, hosszú nyakú edényben kínálja a vacsorát. Aztán ott van a hencegő nyúl és a teknősbéka futóversenyének a története a váratlan eredménnyel
És talán minden felnőtt hallotta már a csőrében sajtot tartó holló történetét Romhányi Józsefnek a hatvanas években született variációival. Itt (mármint az eredetiben) a sajtot úgy szerzi meg a róka, hogy hízelkedve dicséri a holló énekét, ráveszi, hogy dalra fakadjon, így persze kiejti a csemegét.

Ki volt Ezópus? Mit tudunk életéről?
A mesék szerzője, Ezópus valóságos személy, fríg rabszolga volt, kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt. Hérodotosz és Arisztotelész is említi személyét. Neve görögösen Aiszóposz, latinosan Aesopus, száz éve Esopus, magyarosan írva pedig Ezópus. A hagyomány szerint alacsony termetű, púpos ember volt, aki szellemi képességeivel kiemelkedett a kortársai közül, s aztán gazdája szabad emberré tette. A „mesék Homéroszának” is szokták hívni. Már kortársai között nagy népszerűségre tett szert mesemondó tehetségével. Végül is ő az európai meseirodalom első mestere, alapítója.

Kinek szólnak a mesék?
Ezópus javarészt állatmeséiről vagyis fabuláiról ismert. Ezek nemcsak felnőttekhez szóltak, hanem gyerekekhez is. Fennmaradtak olyan ókori szövegek, melyekben a nevéhez kötött állatmeséket verses formában jegyezték le a kor tanulóinak.
Jóval később, a pajzán történeteiről ismert középkori nagy mesemondó, Boccaccio így ír a mesékről: „A mesék haszna, hogy az első olvasásra is érhető történetekben gyönyörűséget találnak a tudatlanok is, rejtett értelmükön pedig még a tudósok is törhetik a fejüket.”
Ezópus meséiben az állatok majdnem mindig saját természetüknek megfelelően viselkednek, de e tulajdonságaik mindig azonosíthatók valamilyen emberi tulajdonsággal is.

Hogyan terjedtek el ezek az ókorban lejegyzett történetek?
Igazán széles körben a könyvnyomtatás feltalálása után terjedtek el Európában. Az 1400-as évek végétől a nyomtatott Ezópus-meséket gyakran fametszetekkel díszítették. A tanmeséket az 1600-as évek második felében Jean de La Fontaine fogalmazta újra, az ő elmondásában még népszerűbbek lettek.
A mesegyűjtemény magyar nyelvű karrierje is igen figyelemreméltó. Nyomtatásban először Pesti Gábor jelentette meg a meséket 1536-ban. Pesti további két magyar nyelvű munkájával – Hatnyelvű szótár (1531) és saját fordítású (de nem teljes) Új testamentum (1538) – a legkorábbi magyarul nyomtatott könyveket gazdagította. Ezek együttese – szótár, mese, biblia – ma is korszerű kiadói programnak tekinthető. Pesti kissé már ódonná vált Ezópus-fordításait Toldi Ferenc 1858-ban újra kiadta.
Később mások is lefordították a meséket, ezek közül igazán híres Heltai Gáspár 1566-os változata lett. Összességében máig körülbelül legalább ötven magyar kiadása ismert a példabeszéd meséknek.
Az utóélet része az is, hogyan hatottak a mesék szófordulatai az európai nyelvekre. Ezekből a szövegekből született számos szólás és szállóige: egy fecske nem csinál nyarat; más tollával ékeskedik vagy savanyú a szőlő.

Milyen ez a mostani kiadás?
A Tinta Könyvkiadó reprintje a Boros Gábor által átdolgozott, tehát újrafogalmazott, száz évvel ezelőtt kiadásról készült. Ez a szép munka legalább négyszer jelent meg a 19. század végétől kezdve. Több mint száz realisztikus, acélmetszetre emlékeztető kőrajz (litográfia) díszíti a könyvet. Az akkori gyerekek örömére készítették, de hihetőleg a maiak is örömmel fogják nézegetni.

Miért indokolta az újbóli megjelentetést?
Ezópus meséit olvasgatva rácsodálkozhatunk, hogy mennyire hasonló a maiakéhoz a két és fél ezer évvel ezelőtt élt emberek viselkedése korunk emberéhez. A fabulák szereplői sokszor kapzsik és felelőtlenek, de bölcsességgel, szorgalommal boldogulni is tudtak, meg tudták oldani az előttük álló feladatokat, le tudták győzni a nehézségeket.

Aiszóposz elképzelt alakja egy 15. századi metszeten

A korokat átívelően népszerű Ezópus-mesék az antikvitásban gyökereznek, és szerves részét képezik az európai kultúrkörnek. Azért jelentettük meg, mert meggyőződésünk, hogy újra és újra vissza kell térnünk a klasszikusokhoz. Szórakoztatni és elgondolkoztatni szeretnénk ezzel a könyvvel – kicsiket és a felnőtteket egyaránt. És ha történetesen a fabulák közös olvasása, vagy meghallgatása után még beszélgetni tudunk a gyerekekkel, az kiváló alkalom a tanulságok levonására, vagyis okulásra. Ahogy évszázadokkal ezelőtt történt.

Esopus meséi
Tinta Kiadó, Budapest, 2021
196 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2392 Ft
ISBN 978 963 409 2919

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Aiszóposz (Esopus vagy Ezópus) nevét tanító jellegű állatmeséi tették halhatatlanná. (…) A mesék rendszerint az emberi viszonyok, a társadalom és a politika kérdéseiben foglalnak állást burkoltan, mégis közérthetően. Többnyire az elnyomottak, szegények igazát hirdető rövid, tömör helyzetrajzok, a zárásban mindig közlik a tanulságot vagy a mese értelmét.