Orvosság recept nélkül | Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Posted on 2021. március 9. kedd Szerző:

0


Paddington |

Fredrik Backmant, a népszerű svéd szerzőt aligha kell bemutatni a hazai olvasóknak. Legfrissebb regénye ismét azon a hangon szól, mint az első sikerkönyve, Az ember, akit Ovenak hívtak. Nagy szeretettel és óriási adag szarkazmussal mutat be nekünk egy csapat szeretnivaló idiótát, akik talán csak kicsit őrültebbek nálunk (esetleg még annyira sem, mint mi).

Azt hiszem, manapság, a tavaszi fáradtság és a rossz hírekkel való telítődés kereszteződésében, éppen erre van szükségünk. A Hétköznapi szorongásokat olvasva elfelejthetjük egy időre minden problémánkat és felszabadultan nevethetünk a szereplőkön és önmagunkon. Ezt írta fel az orvos.

„Ez a történet egy bankrablásról, egy lakásbemutatóról és egy túszdrámáról szól. Vagy inkább idiótákról. De talán nem csak ezekről.” – írja a szerző. Meg azt is, hogy „ez a történet egy hídról, idiótákról, egy túszdrámáról és egy lakásbemutatóról szól. De szerelmi történet is. Több szerelem története.” Én pedig azt gondolom, ez a történet rólunk, a barátainkról, ismerőseinkről, családtagjainkról szól. Meg arról, hogy ne ítélkezzünk túl gyorsan és próbáljuk meg megtalálni mindenben a jót is.

Mint tudjuk, egy kisvárosban szinte mindenki ismer mindenkit, de ha mégsem, akkor útjaik biztosan keresztezték egymás. Ez a történet pedig egy kisvárosban játszódik, ahol a szereplők nagy része egy december 30-ára időzített lakásbemutatón találkozik a többiekkel először, ám lassan kiderül, hogy gyakorlatilag mindenki hatással volt mindenkinek az életére – csak korábban. Megismerkedhetünk egy balfék bankrablóval, akit az első fejezeteket olvasva szépen besorolunk ismert sztereotípiák alapján, hogy aztán rájöjjünk, a szerző jól megtréfált bennünket. Vagy például a fontoskodó férj és behódoló felesége, akikről a könyv közepe felé már egészen mást gondolunk. Aztán a kiskosztümös, death metal-rajongó bankigazgató, akinek súlyos teher nyomja a vállát, mert a régmúltban nem mert szembenézni valamivel. Fontos szerepet játszik két rendőr, Jim és Jack (ejtsd: Jak), apa és fia, illetve egy pszichológus, aki ugyan nem vesz részt a lakásbemutatón, mégis nagy hatást gyakorol az eseményekre, ahogy az események is őrá. No meg ott van többek között egy nyúlnak öltözött pasas a fürdőszobában, egy majom, egy béka és egy jávorszarvas.

Akik már olvasták Backman korábbi köteteit, sejtik, hogy jó emberismerő. Szereplői mind hús-vér emberek, akikben – ahogy mindannyiunkban – a felszín alatt mindig több bújik meg, mint amit látni engedünk magukból. Ez a regény hasonlóan keserédes történet, mint az Ovéről szóló sikerdarab, és bár nem habcsókos romantikus történet vagy tündérmese, szinte minden szereplő számára meghozza a boldog befejezést. Nem árulom el, hogy mit, bogozza csak ki az olvasó. Annyit azért mégis, hogy a happy end érdekében mindenkinek szembe kell néznie félelmeivel, önmagának sem bevallott titkaival, a múlttal és a jövővel. Ebben a szerző nemcsak a történet csűrés-csavarásával van segítségünkre, hanem mulattató életbölcsességekkel is.

A Hétköznapi szorongásokban éppúgy ott van a skandináv krimiktől megszokott tűéles társadalomrajz, ahogy a bölcsesség és a humor. A két Björnstad-kötet (Mi ​vagyunk a medvék, Egymás ellen) után jó volt látni, hogy visszakanyarodott a könnyedebb történetek világába. Felhőtlen kikapcsolódást nyújt és hangosan nevetünk a történeten, de közben sokkal többet kapunk egy vicces sztorinál. Ahogy máskor is.

A hazai változatban Bándi Eszter (Backman állandó fordítója) ismét úgy szólaltatja meg ezt a nem mindennapi svéd pasit, hogy a magyar szövegtől gyakran vihogunk, olykor meg könnyezünk.

Fredrik Backman különleges, egyedi hang a skandináv irodalom palettáján. Könyveit olvasva sosem tudom eldönteni, hogy teljesen hétköznapi vagy nagyon fura pasi lehet-e, de nagyon szívesen megismerkednék vele. Első regényét úgy olvastam el, hogy a frankfurti repülőtér könyvesboltjában dedikált példányokat árultak az angol fordításból. A szerző ugyanis unatkozott egy csatlakozásra várva, és aláírt minden fellelhető példányt – s ezzel alaposan felkeltette a figyelmemet. Az a remek könyvesbolt, ahol az eladók tudták, mit árulnak, és ránézésre azt is, kinek mit érdemes ajánlani, sajnos azóta bezárt. Nem a lezárásoknak esett áldozatául, hanem már korábban bekebelezte valami nagy és személytelen üzletlánc. De Backman most is éppen ilyen: betér hozzánk és könnyed eleganciával egyedi nyomot hagy az életünkben.

Fredrik Backman

Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Animus Centrál Kiadó, Budapest, 2021
Fordította: Bándi Eszter
370 oldal, teljes bolti ár 3980 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3184 Ft,
e-könyv változat 1990 Ft
ISBN 978 963 324 7693 (papír),
ISBN 978 963 324 7709 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Szilveszter előtti nap egy svéd kisvárosban. Egy ingatlanügynök úgy véli, ez megfelelő időpont egy lakásbemutatóra, ám nagyobbat téved, mint azt elsőre gondolnánk. Egy kudarcot vallott bankrabló ugyanis menekülés közben beront az épületbe, és túszul ejti az összes érdeklődőt: két megkeseredett IKEA-függőt, egy mogorva bankigazgatót, egy szomorú nénit, egy terhes nőt a párjával, egy nyúlfejet viselő ismeretlent, no meg magát a túlbuzgó ingatlanost. A rendőrség körülveszi a házat, és ahogy telik az idő, a nyolc összezárt – és egyáltalán nem túszhoz méltóan viselkedő – idegen lassan összeismerkedik, és kiderül, hogy sokkal több a közös bennük, mint hitték volna. A rabló viszont két rossz lehetőség közül választhat: rendőrkézre adja magát, vagy ott marad a lakásban ezzel a sok lehetetlen, ingerült emberrel, akikre mindannyian hasonlítunk kissé…