Arctorna, sisakbeszélő, bulibusz | Molnár Csikós László: Újabb divatszavak

Posted on 2021. március 8. hétfő Szerző:

0


Kiss Gábor |

A napokban jelent meg Molnár Csikós László vajdasági nyelvésznek az Újabb divatszavak című szógyűjteménye, folytatva a bő egy évtizede piacra került hasonló válogatás, a Divatszavak koncepcióját. A szerzővel a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor beszélgetett.

Ez a szótár a 21. század magyar nyelvének lenne a lenyomata?
Szépen hangzana ez, de nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a 21. századnak csupán az ötödén vagyunk túl. A szótárban olvasmányosan feldolgozott szavak és a szavak jelentésárnyalatait szemléltető mondatok viszont csakugyan századunkat képviselik, kétségkívül maiak.

Hogyan készül egy-egy divatszót leíró szócikk és milyen részekből áll?
Körülbelül úgy, mint egy újságcikk. Ugyanis 1994 óta heti rendszerességgel írom őket az Újvidéken napilapként megjelenő Magyar Szó kulturális mellékletének Szófigyelő rovatába. Általában nekem akad meg a szemem valamely különös szón, néha pedig mások hívják fel rá a figyelmet.
Az írásban elmondom, milyen szövegekben figyeltem föl az új szóra, majd meghatározom a jelentéseket, amelyekben előfordul. Jellegzetes példamondatokat illesztek hozzájuk, főleg online forrásokból. Ha a szó etimológiája nem magától értetődő, akkor kiegészítem azzal is, különösen az idegen nyelvből átvett szavak vagy tükörfordítások esetében. Olykor foglalkozom azokkal a szavakkal is, amelyek közé a divatszó – alakja, szerkezete vagy jelentése szerint – besorolható.

Nehéz az anyaggyűjtés? Az előző nyelvész generáció cédulázgatása legendás munkamódszer volt…
A gyűjtés nem okoz különösebb gondot. Előfordul viszont, hogy vannak jó ötleteim, de kevés hozzájuk a bizonyító anyag, úgyhogy cikk csak hónapok vagy évek múlva lesz belőlük. Feljegyzek valamit, de néha meg kell várni, hogy amit hallottam, egyszeri előfordulás vagy elterjed a beszélők körében.

Sorolhatók tematikus csoportokba a kötet divatszavai?
Természetesen. Íme néhány jellegzetes csoport, példákkal:
sportok: bravúrdöntetlen, brutálfutás, élsportol, félmaraton, horgászpálya, kirakatcsapat, szabadfutás, vendégszöglet;
foglalkozások: barista, gasztroblogger, humánkineziológus, ízmester, játszótér-szakértő, titkosszolga, túsztárgyaló;
sajátos tulajdonság: viráglelkű, legkúlabb, legótvarabb, poharazgatós, zsebbarát;
használati tárgyak: alvómaszk, csúszásgátló, szelfibot, tépőfül, újrapapír, zseníliadrót;
vendéglátás: borvacsora, palacsintázó, romkocsma, szendvicsező;
szépségápolás: arctorna, aquarobic, fogyózik, konditerem, kondizik;
közlekedés: bevásárlóautó, bringóhintó, bulibusz, telekocsi;
műszaki eszköz: kvadrokopter, mikkentyű [A Miki egér filmsorozatból, titkos kis eszközt jelent, amivel a főszereplő különböző problémákat old meg], okostáska, okostelefon, sisakbeszélő;
ünneplés: élményajándék, pizsamaparti, tortanap;
étkezés: eddmegleves, rágcsa;
természetjárás: ferrátázás [a via ferratából: létrákkal, fémkábelekkel felszerelt sziklamászó útvonal], szurdoktúra;
öltözködés: aláöltöző, csőtop stb.

Önnek melyek a kedvenc divatszavai?
élményajándék, fordulékony, légirégészet, nagymamázik, zsilipel.

A nyelvész szempontjából van e szavakban valami grammatikailag újszerű?
Az újdonság varázsa lengi ugyan körül ezeket a szavakat, de létrejöttük szerint általában besorolhatók az ismert szóalkotásmóddal született szavak közé: alanyos összetétel, analógia, átvétel, becézés, főnév melléknévvé válása, hangutánzás, határozószóvá válás, idegen névnek magyar igeképzővel való ellátása, igésítés, a meglevő szó jelentésének bővülése, népetimológia, a szó rövidülése, szóalakvegyülés, szóelvonás, szóösszetétel létrehozása ismert elemekből, torzítás, tükörfordítás stb.

Az új kötet szavai a szerbiai magyar nyelvhasználatra jellemzők, vagy előfordulnak a másutt is?
Az ebben található szavak nagy többsége összmagyar jellegű, de akadnak szűkebb körben használt vajdaságiak is köztük.

Több nyelvész is foglalkozott az elmúlt ötven évben a határon túli magyarság regionális nyelvének módosulásaival. Miben vagy mennyiben különbözik a szerbiai magyarok szókincse a normanyelvnek tekintett magyarországitól?
A szerbiai magyar szókészlet a szocializmus időszakában jobban eltért a magyarországitól, bizonyos regionális nyelvi elemei viszont ma is tartják magukat: diplomál (oklevelet szerez), szárma (töltött káposzta), gyuvecs (egy bizonyos fajta lecsó), franciasapka (svájcisapka), kesza (zacskó), tarhó (édes aludttej), sonkás (vágni való disznó), krédli (sváb eredetű törpetyúk) stb.

Engedjen meg egy személyesebb kérdést. Hogyan vált nyelvésszé?
Gyerekként érdekeltek az egzotikus nyelvek, amelyeket távoli szigeteken beszélnek. Sokat tanultam anyai nagyapámtól, aki tanító volt, és akinek a házában nevelkedtem kisiskolás koromtól. 1968-ban kezdtem tanulni az újvidéki egyetem Magyar Tanszékén, s számomra nyilvánvaló volt, hogy nem az irodalom, hanem a nyelv kérdései érdekelnek. A dolog pikantériája, hogy előtte a gimnáziumban alig esett szó magyar nyelvtanról és nyelvhelyességről. Újvidékről Ágoston Mihályt tekintem mesteremnek, a magyarországiak közül pedig Wacha Imrétől tanultam sokat.

Nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Milyen eredményeire a legbüszkébb?
Többek között arra, hogy kimutattam, a magyar nyelv areálisan mennyire európai, illetve hogy a tekintélye jóval nagyobb, mint az beszélőinek lélekszámából következne, és hogy tudományos nyelvként is megállja a helyét a világ nyelvei közt. (A magyar nyelv areális [területi] európaisága, A magyar nyelv tekintélye és A magyar tudományos nyelv helye a világban című tanulmányaimban).

Hogyan látja, Szerbiában és szűkebb pátriájában, Adán milyen a magyar nyelv helyzete napjainkban?
Szerbiában továbbra is jelentős tényezőnek számít a magyar nyelv. Ha a jugoszláviai állapotokhoz viszonyítjuk, a tájékoztatásban például javult a pozíciója, romlott viszont a hivatalokban. Ada kb. tízezer lelkes település, ott viszonylag kedvező a helyzet, nem egyoldalú a kétnyelvűség, ugyanis általában a szerbek is értenek és beszélnek magyarul, nemcsak a magyarok szerbül.

Sokáig hiányzott egy jó magyar–szerb, szerb–magyar kétnyelvű szótár. Most mi a helyzet ezen a téren?
Szerb–magyar szótárból van elegendő, nekem is jelent meg, 2007-ben egy ilyen zsebszótáram Belgrádban. Nagyobb a szükség a magyar–szerb szótárból. 2013-ban napvilágot látott egy magyar–szerb kéziszótár (a két szerző egyike, Dušica Spasojević diákom volt a belgrádi Filológiai Karon), ennek igen korszerű a szóállománya. Sajnos viszont nem látta magyar lektor, úgyhogy banális hibák nehezítik a használatát.

A divatszavak gyűjtését a két kötet után is folytatja?
Természetesen. Egyébként a Szófigyelő rovatban nemcsak az újkeletű divatszavakról (vagyis neologizmusokról) írok, hanem a szókészletnek más érdekes elemeiről is. Nagyon érdekel a szavak életének a dinamikája: foglalkozom azzal is, hogyan idomulnak nyelvünkhöz a meghonosodó idegen szavak, a beszélők miért újítanak fel olykor elfeledett szavakat, mikor válhat köznyelvivé egy regionális szó és hasonlókkal.

Molnár Csikós László

Molnár Csikós László: Újabb divatszavak
Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat
Tinta Kiadó, Budapest, 2021
196 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2392 Ft
ISBN 978 963 409 2698

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege (részlet)

Izgalmas figyelni a szavak életét: a szemünk előtt születnek meg, változnak, alakulnak át. A nyelvben folyamatos az újulás. Ez a kötet megpróbálja feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint a magyar nyelvben új szavak keletkeznek, idegenek honosodnak meg, régi szavak újulnak meg, amelyeknek új jelentésük lesz, új tartalommal telítődnek a nyelvhasználatban.
2008-ban már megjelent egy válogatás Molnár Csikós Lászlótól Divatszavak címmel. Az újabb kötetben azóta megjelent divatszavakat gyűjtött össze a szerző, használatukat sajtótermékekből és internetes forrásokból idézett példamondatokkal illusztrálja, így jelentésárnyalataik is jól elkülöníthetők.
Molnár Csikós László az Újvidéki Egyetem tanára, cikkei rendszeresen megjelennek az újvidéki Magyar Szó napilapban.