Hazai ízek, házias történetek | Péterfy-Novák Éva, Szentesi Éva: Damaszt és paprikás csirke

Posted on 2020. december 21. hétfő Szerző:

0


Paddington |

Tudom, hogy vannak magányos farkasok, akik a konyhában egyedül szeretnek alkotni, én azonban nagyon szeretek főzés közben beszélgetni. Ha kicsi a hely, akkor azzal, aki betámasztotta magát egy zugba, ahol nincs láb alatt, ha meg van elég tér, a másik fogás készítőjével. Péterfy-Novák Éva (PNÉ) és Szentesi Éva (SZÉ) barátnők. Nem tudom elképzelni, hogy a Damaszt és paprikás csirke ötlete, sőt maga a kötet is ne így született volna: főzés közben beszélgetve.

A két népszerű nőíró összegyűjtött néhány szívüknek kedves receptet, és ki-ki a magáé elé-mellé illesztett egy-egy történetet is. Ezek egy részét, még ha nem is ennyire kidolgozott formában, már ismerhetik, akik követik őket a közösségi oldalakon. A sztorik egy része családi-baráti történet, amelyből megtudhatjuk, az adott étel miért is fontos a szerzőnek. Mások hétköznapiak, elkísérhetjük Évukát (PNÉ) a piacra és ügyeket intézni, de szórakozhatunk Szentesi Éva felvidéki kalandjain is.

Beleshetünk a szerzők kissé kaotikus családjainak jelenébe és múltjába, és kapunk olyanokat is, amik az étellel együtt érkeztek. Mindetgyiket otthonos érzés olvasni, még ha másmilyen is az olvasó családja, és a történettel kiegészülő receptek sem éppen ezek. Egy a közös vonás mindben: olyan nők írták, akik képesek a legkínosabb helyzetekbe kerülve is nevetni magukon: ha elakadnak autóval a semmi közepén vagy ha hajnalban kelnek fel a családi étkezés és buli romjait eltakarítani. (Na jó, akkor talán csak utólag.)

A legkellemesebbek azok az epizódok, amelyeket több szemszögből is megismerhetünk. Az olvasók egy része talán emlékszik Janikovszky Évának A lemez két oldala című kötetére, amiben mindig két („ellenérdekű”) szereplő mondja el ugyanazt a történetet. Itt, ha nem is ennyire direkt módon, de néhány esetben ugyanez történik. A már említett felvidéki kiruccanást mindkét Éva tollából megismerhetjük, de a sajtlevest kísérő sztorit – extra csemegeként – nem csak PNÉ meséli újra, hanem (egészen más ízekkel) férje, Péterfy Gergely is.

A szerzők között nyilván nem volt vita, amikor az indiai recepteket beválogatták (Szentesi specialitásai) és Péterfy-Novák is jó pár szigorúan saját ételleírással járult hozzá a kötethez, de mindketten szerettek volna írni a paprikás csirkéről (vagy inkább a paprikás csirkéhez?). Bár a recept csak egyszer szerepel a kötetben, mindkét kísérő sztorival megismerkedhetünk, így nem véletlen, hogy ez lett a kötet címadója.

A csevegés, az anekdotázgatás mellett szót kellene ejteni magukról az ételekről is. Bár a  receptek fő vonalakban a hagyományos ételsor rendjében találhatók meg, előételtől desszertig, az olvasó követhet egészen másfajta logikát. Az első kategóriába azok az ételek kerülhetnek, amelyekért érdemes szakácskönyvként forgatni a kötetet. Ezekről legfeljebb hallottunk, de biztosan nem próbálkoztunk még velük. Ide tartoznak SZÉ indiai receptjei vagy Évuka cukkini-tócsnija. A második csoportba soroljuk azokat, amire kapásból mondjuk: „ezt én is gyakran főzöm, de máshogy.” Mert én például a paprikás csirkébe se babérlevelet, se borókabogyót nem teszek (PNÉ más ételekbe is beledobja ezt a vadételekben megszokott kombinációt). Végül a harmadik és negyedik csoport a legcsaládiasabb: „de jó ötlet, milyen régen nem ettünk ilyet” és a „hű, tényleg, a nagyi még csinálta, de én tuti nem állok neki”. A recepteket átolvasva például azonnal kétszer annyi juhtúrót rendeltem, mint terveztem, mert a puliszka néhány héten belül már másodszor került a szemem elé, nincs mese: meg kell főzni. És ismét megemeltem a kalapomat a nagymama előtt, aki bátran sütötte a lángosokat, mit sem törődve a vastag olajszaggal.

A Damaszt… nem kezdő szakácsok számára készült; két rutinos háziasszony írja a receptjeit hasonlóan rutinosaknak. Aki ajándékba venné, gondolja előbb végig, hogy az ételleírások éppen csak annyira részletesek, amennyire a saját, kézzel írt receptes könyvemben. Vagyis a magától értetődő lépéseket az ember legtöbbször nem írja le. Viszont a csevegős forma szinte ösztönöz, hogy az olvasó felfrissítse megszokott repertoárját. Maradt persze féltve őrzött, titkos recipe is. SZÉ indiai vajas csirkéjét valószínűleg csak sokadik kísérletre lehet tökéletesen elkészíteni, mert szerzője nem árulja el, mennyi vaj is kell hozzá. (A receptben szereplő fél deka biztosan nem elég, kis guglizás alapján nagyjából 5 dekára tippelek.) Bármelyikre esik is a választás, jó étvágyat kívánok hozzá.

Péterfy-Novák Éva, Szentesi Éva

Péterfy-Novák Éva, Szentesi Éva: Damaszt és paprikás csirke
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2020
272 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3199 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 433 8208 (papír)
ISBN 978 963 433 8536 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva első közös kötetében az olvasók bepillanthatnak a szerzők életébe, barátságába és konyhájába. Hol vidámabb, hol szomorúbb, egyedül vagy éppen közösen megélt történeteket ismerhetünk meg, s az elbeszéléseket a szerzők legkedvesebb receptjei egészítik ki.
Balatoni kiruccanás, kisoroszi karácsony, tarját elcsenő macska, romantikus vacsora a horvát tengernél… Hagyományos vasárnapi ebéd, mindenmentes ételek, indiai fogások – ki-ki válogathat ízlése szerint.