Kedves fabábunk | Varró Dániel: Diótörő

Posted on 2020. december 5. szombat Szerző:

1


H. Móra Éva |

Ki innen, ki onnan ismeri a bájos karácsonyi történetet: nagyon sokan Csajkovszkij balettjéből, a gyerekek mesekönyvekből – már zenélő mesekönyv is van! –, számtalan feldolgozás készült rajz- és játékfilmváltozatban is; és talán a legkevesebben az eredetit, E. T. A. Hoffmann meséjét olvasták. A paletta egy újabb színnel bővült, Varró Dániel versben írta meg Marika és a fabábu klasszikusát.

Ha jól számolom, ez a könyv a költő harmadik gyermekeknek szóló verses nagyepikája. Gyermekeknek szóló? Aki ismeri Varró Dániel előző, Túl a Maszat-hegyen, illetve A szomjas troll – Kis viking legendárium című előző nagyobb lélegzetű gyermekköteteit, pontosan tudja, hogy a célközönsége több rétegű. Csak győzze az olvasó, annyi áthallással, utalással találkozik – ki-ki olvasottsága szerinti mennyiségben. Így van ez a mostani, Diótörő-átiratában is. Valószínű, hogy a kisebb gyerekeknek felnőttek fogják felolvasni, hálából ők is kapnak mosolyra fakasztó ráismeréseket: De éjfélt üt az ódon, ónémet falióra (Kosztolányi); Alusznak, szájuk szegletéből / a nyál csorog (Arany); vagy Csokimajmok hegedültek (Gazdag Erzsi) vagy éppen: Allah tündöklő poharának karimája köldökünk (Énekek éneke). Babaország bemutatásában is mintha a János vitéz Tündérországa éledne újjá.

Az örökfiatal költő már szinte első megszólalásaikor kialakította saját, jól felismerhető, utánozhatatlan stílusát. Ez az, amiért érdemes megismerni az ő Diótörőjét, hiszen maga a mese a hagyományos nyomvonalon halad. Újdonsága a friss hang.

A rendszeres Varró Dániel-olvasók (ők azok, akik ma is Varródaniként említik) tudják, hogy virtuóza a különböző strófaszerkezeteknek. Elkezdtem számolni, hányféle versformában elevenednek meg a jelenetek: tíznél feladtam, belegabalyodtam… Hiszen például a babák olykor csak két-, máskor több soros, mind-mind más ritmusban csengő versekre ropják táncukat. Nem tisztem elemezni a tökéletes, míves jambusokat (talán belőlük van a legtöbb), anapesztusokat, daktilusokat s egyéb verslábakat, de garantálom, a kevéssé hozzáértő fülekben is muzsikálni fognak. És a többi! Kosztolányi jut eszembe mindig, ha Varró-verseket olvasok: ő ki nem hagyott volna egy-egy játékos rímet, szójátékot, alliterációt.

Kifogyhatatlan a Varró-eszköztár és költőnk lubickol benne. Nézzük csak: A kulcslyukon át kukucskálva / Stahlbaum Misi és hugocskája… Továbbá: a habokból babafókák/ (színesek, mint a nyalókák) / ugrándoztak ki vidáman… Szívesen alkalmazza a kínrímeket is: Készüljön ezernyi / csapda, fogó, / az egerek népe / bűnhődni fog, ó! Nem mentesek a humortól e drámai sorok sem: A falánk egerekre / csapdák közepén várt / a halál nyekeregve. Igazi bravúr a kínai babák tánca is: Hszű Vu Csung, / hova tűnt a / papucsunk? / Nincs benn, kincsem? / Nincsen, kincsem…

A szerző védjegyéhez tartoznak az egészen apró, finom, humorosan odaszúrt jelzők, kifejezések. A köztudottan csúnyácska bábu legrútabb része funkcionális fogsora, hiszen azzal töri a diót. A Marika álmában herceggé átlényegült Diótörő már így áll előttünk: …hogy végre jóra fordultak már a dolgok, / ápolt, fehér fogakkal Marira rámosolygott… Archaizáló sorok is felbukkannak: Kélt hangja könnynek és iszonynak, / mivel a mesének viszonylag / rossz vége lett.

A pompás kis kötetet pompás illusztrációk díszítik: Szegedi Katalin csodás karácsonyi világot varázsol rajzaival, benne pisze orrú, szeplős Marikával és huncut szemű Misivel. Az ünnepi csemegék mellé egy irodalmi nasi – nem csak gyerekeknek.

Varró Dániel (Fotó: Raffay Zsófia)

Varró Dániel: Diótörő
Szegedi Katalin illusztrációival
Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020
48 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2799 Ft,
e-könyv változat 2299 Ft
ISBN 978 963 518 0615 (papír)
ISBN 978 963 518 0622  (e-könyv)