A (mű)kincsvadász | Arthur Brand: Hitler lovai

Posted on 2020. augusztus 7. péntek Szerző:

0


Somogyi András |

A nácik által a zsidóktól elrabolt, múzeumokból, gyűjtőktől lopott, illetve a hamisított műtárgyakkal való üzletelés – vagyis az illegális műkincs-keres-kedelem – a CIA megállapítása szerint a második világháború vége óta a negyedik legnagyobb bűnözői „iparág” a fegyverkereskedelem, a drog és a prostitúció után. Arthur Brand félig tréfás, félig cinikus véleménye szerint „A műkincsrablás sokkal könnyebb, mint egy emberrablás. És egy festményt nem kell etetned.

A holland szerző a világ leghíresebb – és feltehetően legeredményesebb – műkincsnyomozója. Hihetetlen értékű műtárgyakat, festményeket, szobrokat, történelmi értékű dokumentumokat kutatott fel és juttatott vissza jogos tulajdonosaiknak. Bevallása szerint nem megbízásból kutat. Saját kezdeményezésére indul nyomozni, a művészet szeretete inspirálja. Pályáját a „sötét oldalon” kezdte, ifjú korában cserediákként Dél-Spanyolországban élt, ott csatlakozott egy cigány csoporthoz, amelyik illegális ásatásokon kutatott műkincsek után. Ekkor szeretett bele a múlt és a művészet világába.

Brand kötetét nem tudnám besorolni egyetlen irodalmi kategóriába sem. Olyan, mintha a szerző egy baráti társaságnak mesélné el legnagyobb – és világszenzációként értékelt – nyomozását, amit a Lépkedő lovak elnevezésű bronzszobrok után folytatott. A két, egyenként három méter magas alkotás a valamikori kancellária kertjében állt. Hitler megalomániájának jelképeit kedvenc szobrászai, Josef Thorak (a Lovak az ő munkája) és Arno Bremer alkották. Minden részlet ezt szolgálta: óriás méretükkel a német árja faj felsőbbségét és a Birodalom hatalmát hirdették.

Mindenki úgy tudta, hogy a bronzlovak a kancelláriával együtt pusztultak el. Brandot egy régi ismerőse azonban arról értesítette, hogy a Lépkedő lovak túlélték a háborút. Az említett ismerős ugyan (Brand szerint) a műkereskedelem valaha ismert egyik legveszélyesebb figurája, de végül is egy fényképpel igazolja a szobrok létezését. A fotó színes, tehát csak a háború után készülhetett.

Brand egyáltalán nem veszélytelen nyomozásba kezd: közvetítőnek adja ki magát, hátterében egy dél-amerikai milliárdos gyűjtővel, aki a szobrokat megvásárlására adott megbízást. A kutatás során egymás után bukkannak fel a német újnáci mozgalmak vezetői, találkozik még Himmler lányával is. Megjelennek az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi újkori kapcsolatai is. Amikor követik, nem tudhatja, hogy ki nyomoz utána: náci csoportok vagy a rendőrség. Menet közben sorra tárulnak fel a sötét titkok.

Kideríti, hogy a zsidóktól elrabolt műtárgyakat Honecker pártfőtitkár engedélyével a Stasi bocsátotta áruba Nyugaton: orosz támogatással, kemény valutáért. Végül három név kerül a kutatás homlokterébe, akiknél Brand rendőrségi kapcsolata révén sikerül házkutatást tartani. Nem árulok el titkot – hiszen ha nem így lett volna, nem lett volna világszenzáció sem –, hogy a bronzlovak épségben előkerülnek. Sőt: hat további gigantikus alkotás is visszakerülhet a német állam birtokába, többek között Az őr, a tíz méter magas és negyven tonna súlyú szobor, amely a Hitler által elképzelt birodalom új fővárosának, Germániának diadalívét díszítette volna.

Varga Orsolya volt Brand művének kitűnő fordítója. Az ő magyarításában olvasva töprenghetünk el a szerzőnek a könyvön túlmutató tanulságos gondolatán: „Nem csak az erőszaktól, a kulturális javak elpusztításától is irtózom, a történelem bármely iszonyatos korszakából származnak is. Hitler, Sztálin és újabban az Iszlám Állam is igyekeztek mindent kitörölni, ami eszméikkel nem volt összeegyeztethető… A történelmet azonban nem lehet eltörölni.

A történelmet csak a diktátorok akarják kitörölni vagy meghamisítani.

Arthur Brand

Arthur Brand: Hitler lovai
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019
272 oldal, teljes bolti ár 3599 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2699 Ft,
e-könyv változat 2549 Ft
ISBN 978 963 504 1688 (papír)
ISBN 978 963 504 2869 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Arthur Brandot, a holland műkincsnyomozót találkára hívja a műkereskedelem világának egyik legveszedel-mesebb figurája, hogy a segítségét kérje egy szobor felkutatásához és eredetiségének megállapításához.
A válasz egyben a második világháború egyik nagy rejtélyéről is fellebbentené a fátylat: arról, hogy mi is történt valójában Hitler kedvenc szobrával, a Lépkedő lovakkal, amely Berlin bombázásakor tűnt el.
Brand a szobor nyomába ered: texasi olajmágnásnak álcázva magát lemerül a máig létező náci alvilágba, ahol újfasiszták és volt KGB-ügynökök hozzák a szabályokat, és eurómilliókért cserélnek gazdát a Harmadik Birodalom relikviái. A nyomozás egyre kockázatosabbá válik, amikor Brand csapdát állít, hogy elkapja a bűnözőket, akik a feketepiacon próbálják eladni a két bronzlovat. De kikre is vadászik valójában? És célt ér-e, mielőtt leleplezik valódi kilétét?