Csupa szerelem | Réczei Tamás: Nagyon kell szeretniök!

Posted on 2020. május 28. csütörtök Szerző:

0


Tóth Zsuzsanna |

Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart – sok vitát generálva – az Így szerettek ők című Nyáry Krisztián-kötetek megjelenése. (1., majd 2.) Ki hitte volna, hogy a híres írók, művészek magánéleti titkai, szerelmi pókhálói így magukhoz vonzzák az érdeklődést? A kérdés persze költői, hiszen a kíváncsiság az egyik legerősebb emberi tulajdonság, és szinte magától értetődő, hogy a korábban piedesztálról ismert, a „kötelező irodalomba” tartozó figurák nem ritkán zűrös szerelmi történetei érdeklik az olvasót.

Igen, még akkor is, ha netán olykor mindez kissé kényelmetlen, afféle „intimpistás” érzetekkel jár együtt. Egyáltalán, hozzá tartozik-e az alkotó – ez esetben mind férfi – magatartása, kapcsolatainak milyensége az életműhöz? (Ugyanígy rákérdezhetünk az emberi minőségre is.) Nem tudom eldönteni, valószínűleg nincs is egyértelmű válasz. Mindenesetre izgalmas bekukucskálni a kulisszák mögé, akármennyire megváltoztathatja is a kanonizált véleményt. Réczei Tamás Nagyon kell szeretniök! (alcíme: Magyar irodalmi minidrámák az Így szerettek ők nyomán, Nyáry Krisztián előszavával) című két kis kötetből álló műve ezt az izgalmat célozza meg, erre a nagyon is eleven érdeklődésre épít.

Nyáry Krisztián ugyan „hol felkavaró, hol elgondolkodtató színdaraboknak” nevezte a kötetek írásait, ha valami kétségem van ezzel kapcsolatban, az leginkább a drámaiságra vonatkozik. Vagy épp ez a legizgalmasabb bennük. A Réczei által rendezett felolvasószínházi sorozat, amely a kiadvány alapja, meglehetősen népszerű lett, vagyis fokozta a közönség érdeklődését azzal, hogy a Nyáry-féle történeteket egyéb adalékokkal (levelek, dokumentumok) színesítve, azok szereplőit időnként párbeszédes szituációba helyezte. Noha nem kapunk valódi drámát, cselekvésekben megmutatkozó viszonyokat, mégis érzékletesebb lett így a közvetítés. Azáltal, hogy a szövegrészek rímelnek egymásra megszületik, elevenné válik a darabok középpontjába állított író/költő életének egy részlete. Az elbeszélt viszonyok a megidézett alkotó magánéleti hullámai, nem ritkán krízisei közé vezetik az olvasó/hallgató/nézőt. S mi lehet bonyolultabb és érdekesebb az érzelmi kapcsolatoknál?

A viharokból – úgy tűnik – irodalmi életükben volt (van?) elég. A két kötet Ady Endre (ő kétszer is szerepel), Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, József Attila, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Márai Sándor életéből ragad ki szerelmi epizódokat, folyamatokat. Az egyes történetek dramaturgiai felépítésére többnyire az jellemző, hogy felvillanó arcéleket látunk egymás mellett – a főszereplőktől kvázi kismonológokat kapunk –, s azon túl többnyire töredék szövegeket hallunk, amelyek reflektálnak egymásra, kiegészítik a képet. Ahol a szerelmi viszony költeményekből is ismert, el-elhangzik egy-egy vers részlete is. A Móricz–Simonyi sztoriba például a színésznő szerepeinek szövegfoszlányai is beszűrődnek. Több helyen felbukkannak az aktuális viszony/kapcsolat mellékszereplői, olykor kívülálló alakok (pincér, újságíró…) is, színezvén, magyarázván a történteket. A legtöbb esetben azonban nem árt némi irodalomtörténeti ismeret ahhoz, hogy felismerjük jelenlétük fontosságát… Ugyanakkor mindez kellő atmoszférát teremt, és kicsit bevezet a kor, nagyjából a 20. század első felének művészvilágába, hangulatába is.

Mivel nem volt szerencsém látni a megrendezett (sikeres) felolvasó esteket, és a megjelent szövegkönyvekhez jobbára nem kapunk rendezői utasításokat, ezért úgy képzelem, hogy az éppen megszólaló szereplők azonosításához (például) háttérvetítés (szerepjelölés) szükséges.

Az irodalmi minidrámák mindegyikéhez – hangsúlyozva a szerző szándékát, miszerint művét elsősorban oktatási célokra szánja – az életrajzi vonatkozások feldolgozását segítő kérdések csatlakoznak.

S itt vissza is kanyarodom a kezdő gondolatokhoz. Mindaz, amit ezekből a történetekből nyerünk, hozzá tartozik-e a tanulmányozott alkotó műveihez? A kérdést maga az olvasóközönség dönti el: csupán a pletykákra éhes, vagy tényleg elkezdi olvasni a megnevezett alkotók műveit, hogy jobban megismerhesse őket. Az érdeklődő diákok mindenesetre lehetőséget kapnak arra, hogy a dramaturgiailag jól összerakott szövegek felolvasásával, megformálásával az alkotók (magán)emberi oldaláról is érzékletes képet kapjanak.

Réczei Tamás (Fotó: szinház.org)

Réczei Tamás: Nagyon kell szeretniök! 1–2.
Corvina Kiadó, Budapest, 2020
1. kötet 
222 oldal, teljes bolti ár 1190 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 952 Ft,
ISBN 978 963 136 6303

2. kötet
248 oldal, teljes bolti ár 1190 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 952 Ft,
ISBN 978 963 136 6310

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Réczei Tamás évek óta rendez színielőadásokat az utóbbi idők legnagyobb magyar könyvsikeréből, Nyáry Krisztián Így szerettek ők című munkáiból. Két kötetben gyűjtöttük össze a magyar írók és költők szerelmi kapcsolatait dokumentumok alapján feldolgozó előadássorozat legnagyobb sikerrel játszott darabjait. Célunk ezzel nem csupán az előadások szövegkönyvének rögzítése volt, hanem olyan segédanyag előállítása, amely az iskolai keretek között folytatott irodalomoktatást színesebbé és gazdagabbá, a tanulók számára az egyéni történeteken keresztül érdekesebbé, emlékezetessé és – ha lehetőség van rá – előadhatóvá teheti.
Réczei Tamás (1972), színházrendező, drámaíró, 2008 óta a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője. 2016-tól írja és rendezi az Így szerettek ők felolvasószínházi sorozatot.