Punk ima az ébredésért | Masha Gessen: A szavak ereje

Posted on 2020. május 14. csütörtök Szerző:

0


Juhász Tamás |

„Nem ítélhetsz meg egy műalkotást a hatása alapján.” Ez olvasható Masha Gessen A szavak ereje című könyvének második oldalán. A mondatot akár mottónak is tekinthetnénk, mivel a szerző sem pusztán a Pussy Riot 2012 februári Megváltó Krisztus-székesegyházbeli punk imájáról ír, hanem részletesen leírja, milyen út vezetett odáig, majd hogy a performance-nak milyen következményei lettek.

A könyv nem pusztán a résztvevők száraz életrajza, hanem akcióik, nyilatkozataik, a tárgyalásokon elhangzott beszédek felidézése révén egyfajta művészetfilozófiai mű, kisebb mértékben pedig történelmi tabló a putyini Oroszországról. Mivel a Pussy Riot perbe fogott tagjai mind tudatos alkotók, az írónak a művészetfilozófia terén a szövegek összegyűjtésén túl „kevés” dolga akadt. Az idézett mondat – bár az egyik perbe fogott férjétől származik – is ezt bizonyítja.

Egy alkotás ugyan hatás nélkül csak művészi önkielégítés, ám a hatásban jelentős szerepe van annak, mikor milyen társadalmi, kulturális, politikai közegben, milyen nyelvezeten valósul meg. Hatványozottan igaz ez a punk műfajára.

A hetvenes években az elüzletiesedett, illetve egyre bonyolultabbá váló rockzenével szemben az alsó tízezer hozta létre a maga agresszív, lecsupaszított zenéjét, ami hagyományos értelemben sokszor nem volt több torz kakofóniánál. A központban az üzenet állt, aminek átadásához minden eszköz megengedett volt. Mivel az üzenet általában a társadalmi elnyomás, valamint az ebből származó düh volt, az eszközök sem lehettek finomkodók. Ez az üzenetközpontúság tette a punkot demokratikussá. Bármelyik elnyomott társadalmi kisebbség felhasználhatta mondanivalójához, hisz nem kívánt érdemi zenei tudást. Így válhatott a kilencvenes években a feminizmus szócsövévé.

A punk ráadásul a fent említett okok miatt a társművészetekre is megtermékenyítő hatással volt. Főleg az avantgárd képzőművészetre. Hiszen ez a zene nemhogy hangszeres tudást, de sokszor hangszert sem igényelt. Bármivel előállíthatták, a lényeg a figyelemfelhívó zajkeltés. Az üzenetet az eszközhasználat, a szöveg, a színpadi performance adta át. (…)

Masha Gessen (Fotó: Tanya Sazansky)

A teljes írás elolvasható a RevizorOnline oldalon

Masha Gessen: A szavak ereje – Pussy Riot
Fordította: Parászka Boróka
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019
400 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 3199 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 293 9766 (papír)
ISBN 978 963 293 9865 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

2012. február 12-én öt fiatal nő lépett be a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba. Neonszín ruhában, harisnyában és maszkban „punk imát” adtak elő. „Isten Anyjához” könyörögtek, hogy szabadítsa meg őket Putyintól. A biztonsági őrök gyorsan lekapcsolták őket. Hármójukat letartóztatták, bíróság elé állították. Kettejük büntetése távoli büntetőtábor volt. Az ügy azonnal címlapra került a nemzetközi sajtóban, a videofelvételek vírusként terjedtek.
Sok millió követőjük felismerte, hogy a Pussy Riot tagjai nem csupán ádáz politikai szembenállók, de művészek is. Masha Gessen széles körű kapcsolatot alakított ki a csoport tagjaival, a hozzátartozókkal és társaikkal. Megtudhatjuk, hogyan vált a lánycsapat közös látásmódon osztozó művészcsoporttá, és mi adott nekik elég bátorságot és képzelőerőt ahhoz, hogy művészeti közlésigényüket és politikai ellenzékiségüket ennyire látványosan és egyedi módon fejezzék ki.