Juhász Tamás |
„Nem ítélhetsz meg egy műalkotást a hatása alapján.” Ez olvasható Masha Gessen A szavak ereje című könyvének második oldalán. A mondatot akár mottónak is tekinthetnénk, mivel a szerző sem pusztán a Pussy Riot 2012 februári Megváltó Krisztus-székesegyházbeli punk imájáról ír, hanem részletesen leírja, milyen út vezetett odáig, majd hogy a performance-nak milyen következményei lettek.
A könyv nem pusztán a résztvevők száraz életrajza, hanem akcióik, nyilatkozataik, a tárgyalásokon elhangzott beszédek felidézése révén egyfajta művészetfilozófiai mű, kisebb mértékben pedig történelmi tabló a putyini Oroszországról. Mivel a Pussy Riot perbe fogott tagjai mind tudatos alkotók, az írónak a művészetfilozófia terén a szövegek összegyűjtésén túl „kevés” dolga akadt. Az idézett mondat – bár az egyik perbe fogott férjétől származik – is ezt bizonyítja.
Egy alkotás ugyan hatás nélkül csak művészi önkielégítés, ám a hatásban jelentős szerepe van annak, mikor milyen társadalmi, kulturális, politikai közegben, milyen nyelvezeten valósul meg. Hatványozottan igaz ez a punk műfajára.
A hetvenes években az elüzletiesedett, illetve egyre bonyolultabbá váló rockzenével szemben az alsó tízezer hozta létre a maga agresszív, lecsupaszított zenéjét, ami hagyományos értelemben sokszor nem volt több torz kakofóniánál. A központban az üzenet állt, aminek átadásához minden eszköz megengedett volt. Mivel az üzenet általában a társadalmi elnyomás, valamint az ebből származó düh volt, az eszközök sem lehettek finomkodók. Ez az üzenetközpontúság tette a punkot demokratikussá. Bármelyik elnyomott társadalmi kisebbség felhasználhatta mondanivalójához, hisz nem kívánt érdemi zenei tudást. Így válhatott a kilencvenes években a feminizmus szócsövévé.
A punk ráadásul a fent említett okok miatt a társművészetekre is megtermékenyítő hatással volt. Főleg az avantgárd képzőművészetre. Hiszen ez a zene nemhogy hangszeres tudást, de sokszor hangszert sem igényelt. Bármivel előállíthatták, a lényeg a figyelemfelhívó zajkeltés. Az üzenetet az eszközhasználat, a szöveg, a színpadi performance adta át. (…)
Masha Gessen (Fotó: Tanya Sazansky)
A teljes írás elolvasható a RevizorOnline oldalon
Masha Gessen: A szavak ereje – Pussy Riot
Fordította: Parászka Boróka
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019
400 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 3199 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 293 9766 (papír)
ISBN 978 963 293 9865 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
2012. február 12-én öt fiatal nő lépett be a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba. Neonszín ruhában, harisnyában és maszkban „punk imát” adtak elő. „Isten Anyjához” könyörögtek, hogy szabadítsa meg őket Putyintól. A biztonsági őrök gyorsan lekapcsolták őket. Hármójukat letartóztatták, bíróság elé állították. Kettejük büntetése távoli büntetőtábor volt. Az ügy azonnal címlapra került a nemzetközi sajtóban, a videofelvételek vírusként terjedtek.
Sok millió követőjük felismerte, hogy a Pussy Riot tagjai nem csupán ádáz politikai szembenállók, de művészek is. Masha Gessen széles körű kapcsolatot alakított ki a csoport tagjaival, a hozzátartozókkal és társaikkal. Megtudhatjuk, hogyan vált a lánycsapat közös látásmódon osztozó művészcsoporttá, és mi adott nekik elég bátorságot és képzelőerőt ahhoz, hogy művészeti közlésigényüket és politikai ellenzékiségüket ennyire látványosan és egyedi módon fejezzék ki.
Posted on 2020. május 14. csütörtök Szerző: olvassbele.com
0