Egy úr a pokolban is | Amor Towles: Egy úr Moszkvában

Posted on 2020. február 13. csütörtök Szerző:

0


Paddington |

Nagyon ritkán fordul elő, hogy mindent megteszek egy könyv befejezésének késleltetéséért. Amor Towles regényével viszont úgy jártam, hogy minden nagyobb fejezet végén félretettem, miközben szívesen folytattam volna azonnal (És a következő rész előtt kiolvastam egy másik könyvet.) Egyrészt nem akartam, hogy az Egy úr Moszkvában túl gyorsan elfogyjon, másrészt így valószínűleg sokkal jobban értékeltem azt a nyelvi tűzijátékot, ami a regény legnagyobb erőssége.

Towles könyve már egy ideje a kívánságlistám élén szerepelt. Felkeltette érdeklődésemet az a néhány rövid értékelés, amit olvastam róla. Mégis főleg azért voltam rá kíváncsi, mert úgy szerepelt mindenféle sikerlistákon, hogy egyik hagyományos bestseller kategóriába sem tartozik. Nem krimi, nem thriller, nem sci-fi, nem romantikus regény, nem celeb tényirodalom, hanem egyszerűen regény. Végre valamelyik repülőtéren szembe jött a könyvesboltban, a magamnak szabott 10 eurós árhatár alatt. Fogalmam sem volt arról, hogy megjelent magyarul is. A kiadó vagy hírverés nélkül adta ki, vagy olyan csatornákon hirdette, amik engem elkerültek. Nem láttam az év legjobb könyvet között sem. Talán majd ezután. Mert bizony egy volt szocialista országban ennek sikere kellene legyen.

A regény története egészen egyszerű, szinte banális: Alekszandr Rosztov grófot 1922-ben egy bolsevik törvényszék élethosszig tartó háziőrizetre ítéli. Rosztov, kicsit Királyhegyi Pálhoz hasonlóan, még épp időben ért haza, hogy az új rezsim ítéletet mondjon róla. Azért tért haza, hogy nagynénjét kimenekítse a várható bizonytalan helyzetből, és amikor Nyizsnij Novgorod-i birtokukat elveszik, néhány bútordarab és könyv társaságában a moszkvai Metropol Hotel egyik lakosztályába költözik. Innen, szimbolikus módon, kiváló rálátás nyílik a Kreml, a Bolsoj Tyeatr és a CUM áruház épületeire. Királyhegyitől eltérően neki nem kell felszállnia a vonatra, ami őt Szibériába és nem Auschwitzba vinné. Ennek oka egy, a dekabrista felkelés idején megjelent vers, amelyet ő jegyez, és az új hatalom számára szimbolikus jelentőségű. A gróf Szovjet-Oroszország, majd a későbbi Szovjetunió első évtizedeit ebben a luxushotelben tölti. Persze a lakosztályból egy padlásszobába kell költöznie, ahová csak néhány darabot vihet magával. Ezek között van egy meglepően nehéz íróasztal is, ami részben lehetővé teszi, hogy évtizedekig bizonyos szinten fenn tudja tartani életmódját, amelynek szerves része a francia gasztronómia és borok élvezete.

1922 és 1954 között a hotelben megjelennek a szovjet-orosz politika, kultúra és valóság tipikus figurái, Rosztov pedig előbb-utóbb mindegyikükkel megtalálja a hangot, legyen szó politikusról, apparátcsikról, íróról, színésznőről, igazi bolsevik káderről, kémről vagy éppen a hotel régi bútordarabjainak számító igazi vendéglátósokról. Rosztov – nem véletlenül jutott eszembe Királyhegyi – derűs távolságtartással és humorral szemléli a körülötte zajló eseményeket, amelyek ugyanakkor meglepően nagy mértékben érintetlenül hagyják a luxusszállodát. A grófból kedvenc vendéglője főpincére lesz, aki szabadnapjain továbbra is vendégként látogat el ide. Megtanul varrni, hiszen a jó megjelenés igen fontos a számára, és gyorsan olyan életmódot alakít ki, ami megfelel saját nemesi normáinak. A hotel minden zegét-zugát megismerheti egy kislány, Nyina jóvoltából, aki később saját kislányát bízza a grófra, alaposan felforgatva ezzel a jól kidolgozott életrendet.

Nagyjából ennyi a történet, bár néhány csavart nem árulok el, hogy a leendő olvasó számára is tartogasson meglepetést a kötet. Azonban elsősorban nem a történetért érdemes ezt a könyvet kézbe venni, hanem a mesterien elegáns és szellemes szöveg, a szarkasztikus humor miatt. Olvasás közben igazán nem is tudjuk, hogy a szerző vagy a művelt és távolságtartó Rosztov gróf narratíváját olvassuk. A szerző egyes szám harmadik személyben úgy meséli el a történetet, ahogy azt egy művelt, bölcs és visszafogott arisztokrata tenné. Olvasás közben rengeteg szamárfület hajtogattam a könyvbe olyan szövegrészeknél, amelyek különösen megfogtak.

Mivel magyarul csak egy rövid beleolvasót láttam, nem próbálom meg reprodukálni ezeket a szövegeket. Nem teszem azért sem, mert mást esetleg más elemek fognak majd meg. De nem állom meg, hogy meg ne említsem, fontos megállapításokat találtam Csehov és Tolsztoj világirodalmi jelentőségéről, aztán arról, hogy a bolsevik „arisztokrácia” hogyan oldotta meg, hogy államosított kastélyokban és dácsákban éljen abban a hitben, hogy hű maradt a kommunista ideológiához, meg a vacsoraasztal melletti ültetés művészetének háborúkat megelőző vagy kirobbantó szerepéről is. A beleolvasó nagyon biztató, csak remélni tudom, hogy Molnár Edit fordítása visszaadja Towles nyelvi virtuozitását.

Nyissunk ki egy üveg nemes bort, és vegyük kezünkbe a moszkvai úr kalandjait. Egészségükre!

Amor Towles

Amor Towles: Egy úr Moszkvában
Fordította: Molnár Edit
Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2019
592 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3359 Ft
ISBN 978 963 457 4170

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Nem távozhat szabadon. De miért is tenné?
A történet elegáns ceruzavonásokkal megrajzolt izgalmas és különleges korszakba repít vissza minket gróf Alekszandr Rosztov történetén keresztül. A harmincéves gróf, miután a bolsevik népi ítélőszék 1922-ben osztályidegennek bélyegzi és házi őrizetre ítéli, a Metropolba, a Kreml szomszédságában lévő nagyszállóba kerül. A zabolátlan, művelt és szellemes Rosztov egy padlásszobába kényszerül, miközben a szálló falain túl az orosz történelem talán legviharosabb évtizedei zajlanak.
A korlátozott lehetőségek azonban az érzelmi feleszmélés sokkal hatalmasabb birodalmába vezetik a grófot. Összebarátkozik a hotel néhány vendégével: az önfejű színésznővel, az éles eszű férfival, aki a rendszer támogatója, a jó kedélyű amerikaival és a temperamentumos séffel. És amikor a sors szeszélye folytán egy fiatal lány élete kerül veszélybe, a grófnak minden tudását latba kell vetnie, hogy olyan jövőt teremtsen a lány számára, amilyet az megérdemel.