Vonatkák, mozdonykák | Csohány Domitilla: Bendegúz és a gyermekvasút

Posted on 2019. december 26. csütörtök Szerző:

0


Bedő J. István |

Egy szigorúbb korban a gyerekek (de még tán a felnőttek is) megköveztek volna: nem rajongok Thomasért, az emberarcú gőzmozdonyért. Ugyan­akkor viszont minden erdei vasút lelkes barátja vagyok. És ahogy észrevettem, a fiatalabb kor­osz­tály is rajong értük. (A Kismaros és Királyrét között zakatoló meg különösen a szívem csücske.) Csohány Domitilla könyvsorozata éppen ezért nyerte el azonnal a rokonszenvemet.

A vérbeli kisvasút ugyanis (számomra) kizárólag vagy nagyrészt erdőben fut, az érintetlen természetbe visz el. És ha szerencsénk van a közelben őzek legelnek, néznek ránk, a vagonok biztonságos távolában üldögélő emberekre, akik nem zavarják meg őket. A kisvasút mozdonykája embernél alig magasabb, mindene éppen csak meghaladja a játékszer méretét. Persze azért nem telepíthető a nagyszobába vagy a pince néhányszor tíz négyzetméterébe, ahol a szülő játszhatja ki magát, akár órákig…

A Kispöfögők sorozat tehát valódi mozdonykákat és vasutakat hoz embergyerek-közelbe, mégpedig a lehető legrokonszenvesebb módon: a környezettel együtt. Első darabja a lillafüredi Miki volt (minden egyes mozdonyka úgy válik személyes ismerőssé, hogy kódjeléből születik a neve, Miki például a gépkönyve szerint Mk48). Ez talán az egyik legszebb hegyi tájon futkároz, habár a gemenci ártéri erdőt bejáró Rezét gőzös sem akármi. Csohány Domitilla szövegeiből nem csupán a vonatocskát ismerjük meg, hanem a környezetét, a tájat is – de nem maradnak ki a múlt emlékei (például a diósgyőri vár), az erdő élőlényei: állatok, rovarok, virágok sem.

A könyvsorozat legfrissebb darabja a budai hegyvidék Gyermekvasútja (születési nevén Úttörővasút). Ez talán az egyetlen, amelyet nem erdei munkára, vagyis farönkök szállítására terveztek, hanem kifejezetten élvezet, természetismeret céljából. (Azért jókora adag politikai propaganda is volt a háttérben.) De azt is jó tudni, hogy ez a vonal is nagypapa korú, hetven éve létezik – gépei persze fiatalabbak… Ezek egyike Bendegúz, a harmadik kötet főhőse, a könyv cselekménye pedig Bende és kollégáinak kalandjai.

Győri Zsolt kedves rajzai éppen csak annyira személyesítik meg a kis mozdonyokat, hogy a gyermek ne csupán a gépet lássa benne, hanem az embert is. (Hm… ez elég faramuci mondat lett.)

A szerzők, Csohány Domitilla & Győri Zsolt, és az egyik főhős

Ám ennél sokkal lényegesebb, hogy szülői felolvasás vagy iskolakezdő olvasgatás során a legvárosibb gyerek is bele tud szerelmesedni a kispöfögőkbe, s ami még fontosabb: a valódi természetbe. (A szülők figyelmébe: a mese­köny­vekre épülő Kispöfögők élmény­peda­gó­gia-program a 4-8 évesek játszva tanulását segíti.)

Csohány Domitilla:
Bendegúz és a Gyermekvasút

Győri Zsolt illusztrációival
Beszédírók Kiadó, Szada, 2019
48 oldal, teljes bolti ár 2200 Ft,
ISBN 978 615 006 3546