Legyen jó mindenkinek! | Daniel Chandler: Szabad és egyenlő

Marosán György |

Daniel Chandler könyve napjaink politikai zűrzavarában kínál, egy élhető társadalom felé vezető, megbízható irányjelzőt. Teszi ezt érthetően, magas szakmai színvonalon, és a kutatások által igazolt tényekre alapozva. Éppen ezeket az értékeit elismerve nevezte Thomas Piketty – napjaink egyik leghíresebb közgazdásza – a könyvet kötelező olvasmánynak. Az ő értékelése alapvetően világunk nehezen áttekinthető helyzetére utal. Az emberiség olyan fordulóponthoz érkezett, amelyen túl nehezen belátható, ugyanakkor egymástól alapvetően eltérő fejlődési pályákon folytathatja útját. Miközben pedig új jövőt kényszerülünk választani, a politikusok képtelenek egymással szót érteni és szinte valamennyien eltérő irányok felé vezetnének.

Chandler ebben a helyzetben kínál nélkülözhetetlen és megbízható szellemi iránytűt, és olyan fejlődési irányt, amely élhető az emberiség számára, egyben politikailag is fenntartható jövőt kínál. A modern társadalmak a 18. század végén, a francia forradalom hármas jelszavával – szabadság, egyenlőség és testvériség – körvonalazták a társadalom átalakításának „vágypontjait”. Az e fogalmak mögötti értékek meghatározták az emberi lét kereteit. Csakhogy a kezdetben elválaszthatatlanul összekapcsolódó fogalmak fokozatosan átformálódtak eltérő irányokat célul tűző politikai mozgalmak stratégiájává. Napjainkban szerte a világon (hazánkban pedig különösen látványosan) kisajátítják az egyes értékeket a politikai befolyásért versengő pártok. Ez az „einstandolás” arra vezet, hogy elutasítják partnereiket, és megegyezésre képtelenné válnak.

• Olvass bele az oldal alján!

Ez helyzet az egész emberiség jövőjét veszélyezteti. Chandler segítsége azért nélkülözhetetlen, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy a világ problémáinak megoldása során nem elegendő egyetlen érték kiválasztására összpontosítani. A 21. században a politikusok kikerülhetetlen feladata, hogy a könyv alcímében megfogalmazott kérdésre – Milyen lenne egy méltányos társadalom? – gyakorlati választ keressenek és találjanak. Ehhez a könyv a 20. század nagy hatású politikai gondolkodójának, John Rawlsnak az elméleti modelljét kínálja fel, de ezen túlmenően bemutatja a modell gyakorlati alkalmazásának meggyőző példáit is. Az eligazodást megalapozó morális keretrendszert Rawls egy különös gondolati modellel, az ún. „tudatlanság fátyla” elrendezés segítségével működteti. A méltányos megoldás úgy születhet meg, hogy a döntéshozók nem tudhatják: döntésük következtében, ők személy szerint előnyös vagy hátrányos helyzetbe kerülnek. Gyakran idézik példaként – a könyv is említi – a torta minél egyenlőbb elosztását eredményező szabályt: aki felszeleteli, az választ utolsóként.

Ennek mintájára, a társadalmi lehetőségek – a vagyon, a jövedelem és az esélyek – méltányos elosztásának érdekében, a politikusok, a „tudatlanság fátyla” elrendezés alkalmazásával kényszeríthetők, az összes eltérő helyzetű társadalmi csoport érdekének figyelembevételére. A körülmények szinte áttekinthetetlen változatossága persze megnehezíti a méltányosság követelményének érvényesítését. Az olvasó számára mégis meggyőző, hogy a könyv rendkívül érdekes esetekkel és kísérletekkel ismerteti meg, ahol a „tudatlanság fátyla” döntési helyzetet kialakítva keresték – és találták meg – a méltányos megoldás feltételeit. Két példát idéznék: az ún. önéletrajz-vizsgálatokban a kutatók azonos, de különböző nevekkel ellátott önéletrajzokat küldtek ki és arra megállapításra jutottak: „a hagyományosan fekete vagy etnikai kisebbségekre jellemző nevű pályázók sokkal kisebb valószínűséggel kaptak meghívást interjúra.” A másik érdekes példa: „számos amerikai szimfonikus zenekar ’vak’ meghallgatást vezetett be a nemi alapú megkülönböztetések megelőzésére.”

A könyv sok példán keresztül elemzi a modern társadalmakban fontos szerepet betöltő ún. elosztási-szituációt, és rámutat egy ezzel kapcsolatos alapvető hiányosságra. Többnyire nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy „a gazdag polgárok preferenciái sokkal nagyobb befolyással vannak a kormányzati közpolitikára, mint az átlagos és a szegényebb szavazóké”. Ez különösen nagy problémát okoz Amerikában, hiszen miközben nagy az egyenlőtlenség, „a világon itt a leggyengébb a lobbizás és a politikai adományozás szabályozása”. Ilyen példák és elemzések sokasága igazolja a könyv – első pillantásra meghökkentően „masszív” – struktúráját: több, mint 320 oldal az elemzés és értékelés, amihez további, mintegy 80 (!) oldal jegyzet csatlakozik. A méret azonban nem öncélú! A közreadott sokrétű tény-megállapításokat még meggyőzőbbé teszik a jegyzetekben összegyűjtött információk. Ezek nemcsak arról tájékoztatnak, hogy a hivatkozások hol lelhetők fel, hanem bizonyítják azok megalapozottságát is. Az olvasó pedig nemcsak a könyvben leírottak valóságtartalmát ellenőrizheti, hanem akár maga is folytathatja a kutatást további új irányokban.

Minthogy a könyv döntően Rawls elméleti munkásságára épít, az első rész betekinteni enged a politika gyakorlatában ritkábban alkalmazott elmélet részleteibe. Az átlagember számára is befogadhatóan mutatja be a modell legfontosabb elveit és következtetéseit. Számomra különösen érdekes volt, a harmadik fejezet: Rawls és bírálói. Ebben a filozófus nézeteivel kapcsolatos vitákat, négy meghatározó kérdés köré csoportosítja elemzi: „SZABADSÁG: bírálat jobbról. TULAJDON: bírálat (szocialista) balról. KÖZÖSSÉG: a kommunitárius bírálat. REALIZMUS: az ’ideális elmélet’ bírálata.” Ez azért fontos, mert ezzel a múlt században megszületett szemléleti modell alkalmazhatóságát kiterjeszti a 21. századra. Egyben válaszol azokra a véleményekre is, amelyek szerint felesleges filozófiai vitát nyitni olyan kérdésben, mint „a világ legsúlyosabb igazságtalanságainak, például a szegénységnek és éhínségnek a kezelése”.

Válaszát pedig az teszi még meggyőzőbbé, hogy a könyv második részében az alkalmazást segítő példák sorát vezeti elő. Ezzel szinte rábírja az olvasót, hogy ő maga tesztelje Rawls modelljét a gyakorlatban. Részletesen megmutatja, miként segítenek ezek az elvek megítélni a helyzetet, és példák sokaságán keresztül bizonyítja az elvek alkalmazhatóságát. Ugyanakkor mindig felhívja az olvasó figyelmét: ha mindenki számára méltányos – vagyis szabadságot és egyenlőséget egyaránt kínáló – feltételeket akarunk teremteni, alapvetően az ezt kikényszerítő körülmények kialakítására kell összpontosítani.

A könyvet különösen fontossá teszi, hogy az emberiség mai helyzetében kikerülhetetlen Rawls – a politikusok által jórészt figyelmen kívül hagyott – modelljének alkalmazása. Napjainkban ugyanis világunk alapvetően újraszerveződik, és az ennek során bekövetkező váratlan események és ezek nehezen átlátható következményei folyamatosan arra kényszerítenek, hogy feltegyük a kérdést: mi lenne méltányos az adott helyzetben? Erre a kérdésre a válasz azonban nem vezethető le közvetlenül az elméleti modellből. Az igazságot egy olyan intézményi elrendezés kínálja, amely rákényszeríti a döntéshozókat, hogy – még saját érdekeik ellenében is – a nagyon különböző érdekű emberekből összetevődő társadalom minden tagja számára méltányos megoldást alakítson ki.

A könyv sok, a közelmúltban vagy mostanság felvetődött társadalmi kísérletet mutat be, amelyeket – ha valóban elérkezett az idejük – a közösségek megvalósíthatnak. Ezek között felhívja a figyelmet az egyetemes alapjövedelem (Universal Basic Income – UBI) működésének bemutatására. Felteszi az ilyen esetekben legkézenfekvőbb kérdést: „Megengedhetjük magunknak?”, majd bemutatja a bevezetéssel együtt járó költségek és a munkára való ösztönzésre gyakorolt – nehezen kiszámítható – hatását. Rámutat azonban, hogy indokoltsága leginkább az egyén méltósága és az önbecsülése szemszögéből bizonyítható. Végső értékelése szerint azonban: „ez a legvonzóbb megoldás, mivel azoknak erősítené meg a függetlenségét és önbecsülését, akik a legkevesebbel rendelkeznek.”

Chandler napjaink helyzetét egy Gramsci-idézettel jellemzi: „a régi haldoklik, és az új még nem született meg.” Ez az emberiség számára ma azt jelenti: a régi struktúrák – ugyan egyre több hibával – még működnek, és részben ez akadályozza, hogy az (egyébként) elkerülhetetlen új nem tud teret nyerni. Ám a könyv tények sokaságával bizonyítja, hogy a 21. században az emberi társadalmak nem pusztán környezeti és a gazdasági krízisekkel kényszerülnek szembenézni, hanem polgáraik halaszthatatlan elvárásaival, hogy a szabadság és az egyenlőség méltányos állapota teremtődjön meg mindenki számára.

A könyv 2023-ban jelent meg; az utána történtekre tekint az Utószó, és felhívja a figyelmet az azóta lezajlott viták sajátos hangsúly-eltolódására: „Az eddig lefolytatott számos beszélgetés során a vita gyakran túllépett azon, hogy milyen lenne egy méltányos társadalom, s arról kezdtünk gondolkodni, hogy azt hogyan tudjuk megvalósítani.” Ezzel Chandler könyve a 21. század politikai gyakorlatának megkerülhetetlen eszközét kínálja. Olyan megbízható eszmei irányjelzőt és gyakorlati döntési módszert kínál, ami válságokkal küzdő, kaotikus világunkat – a nehezen kezelhető politikai, társadalmi és gazdasági viták körülményeit között – a megoldások felé vezérelhetné. Az olvasó így lehetőséget kap, hogy alkotó módon szóljon bele a jövőnkről szóló vitákba: Merre menjünk és milyen megoldásokat válasszunk?

Daniel Chandler:
Szabad és egyenlő
– Milyen lenne egy méltányos társadalom?
Fordította: Fekete László
Ampersand Kiadó, Budapest, 2026
448 oldal, teljes bolti ár 6800 Ft,
online ár a kiadónál 6120 Ft
ISBN 978 615 640 2721

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Képzeljük el, hogy nekünk kell megterveznünk egy társadalmat, de nem tudjuk, kik leszünk benne: gazdagok vagy szegények, férfiak vagy nők, többséghez vagy kisebbséghez tartozók. Milyen szabályokat hoznánk? Ez volt John Rawls, a huszadik század egyik legnagyobb politikai filozófusának forradalmi gondolatkísérlete.
Daniel Chandler közgazdász és filozófus ebben a nagyszabású manifesztumában amellett érvel, hogy Rawls újrafelfedezése kínálja a kiutat a világunkat ma sújtó válságokból. A Szabad és egyenlő túllép a cinizmuson, és Rawls emberséges, egyenlőségpárti liberalizmusát kiindulópontnak tekintve vázol fel egy új, progresszív programot.
Chandler megmutatja, hogyan védhetjük meg a szólásszabadságot a kultúrharcok közepette, miként szoríthatjuk ki a tőkét a politikából, és hogyan építhetünk olyan gazdaságot, amelyben mindenki kibontakoztathatja képességeit, a jólétben pedig mindenki osztozik – mindezt bolygónk véges erőforrásainak tiszteletben tartásával.
A könyv tele van reménnyel és lehetőséggel. Chandler alapművet alkotott, amely az elkövetkező évek modern, igazságos liberalizmusának sarokköve lehet, és bebizonyítja, hogy a politikai filozófia nem csupán elmélet, hanem a valóság megváltoztatásának legfontosabb eszköze.