Felkavaró tudósítás a világ végéről | Dean R. Koontz: Ház a világ végén

Ládonyi János |

Dean Koontz új könyvét nem vehetjük kézbe elvárások nélkül. Ha az olvasó esetleg nincs tisztában az írófejedelem nemcsak hosszú, de felettébb eredményes pályafutásával, a borító azonnal tájékoztatja két adat segítségével. Száznál több kötet, 450 millió eladott példány. Megdöbbentő, nem? Akinek a keze alól kikerült egy Intenzitás, az Éjfél, vagy éppen az ikonikussá vált Az Őrzők, az komolyabb elbírálás alá esik. De a Ház a világ végén megadja, amire számítunk; Koontz a nyolcadik ikszen túl sem veszített a kreativitásából, briliáns feszültségteremtő képességéből.

A harmincas évei végén járó, elárvult és megözvegyült Katie egy kis szigeten él, elzárva a világtól. Saját tulajdona a víz által körülölelt földdarab, itt ismerhetjük meg a baljóslatú történet hősét és otthonát, Jacob’s Ladder (Jákob Lajtorjája) szigetét. A hely adottságai meglehetősen vonzóak, akárcsak Katie jómódja, biztonságos körülményei, csakhogy amíg az idilli vidék és a tekintélyes készletek felvázolása közben belepillantunk a nő háttértörténetébe – máris több a kétség. A ház ugyan stabil, de Katie hiába készült fel egy kisebb világvége átvészelésére, egyre intenzívebben telepszik ránk a Katie sorsa felett érzett szomorúság. Koontz visszaemlékezésekkel rajzolja meg az egész családot ért tragédiát. Ettől kezdve nemigen irigyeljük az egyetlen túlélő amúgy bámulatos életminőségét, és az írói szándékkal szinkronban azonban erősödik az olvasóban az együttérzés.

A történet feszültségét növeli a folyamatos, jelen idejű elbeszélésmód, és az olvasó akaratlanul is úgy érzi: ő maga is jelen van a szigeten. Mi sütjük ebédre a vastag marhaszeletet a masszív kőházban, mi sétálunk Katie-vel a rövid kőmóló végére. Amit átélünk, több mint egyszerű betekintés sorsába és annak töréspontjaiba, de megtudjuk azt is, hogy egy Ígéret tartja őt életben itt és most. Elvesztette ugyan a családját, mégis itt van. Csakhogy nem él, hanem napról napra túlél. Életformájává kérgesedett apátiájából rázza ki a szomszédos Ringrock szigetén bekövetkezett váratlan eseménysor. Itt az amerikai kormány működtet egy elképzelhetetlenül titkos bázist, ahol hivatalosan tudományos kutatásokat végeznek. Ehhez képest egyszer csak tényleg eljön az a nap, melynek robbanásai, kék eget elsötétítő drón-flottája és általános katonai káosza alátámasztja a korábbi konteók hitelét. Katie talpraesett, éles eszű asszony, hamar rájön: valami elszabadult, aminek nagyon nem kellett volna… És igen, éppen Jacob’s Ladder sziget felé tart.

• Olvass bele!

Katie magányát egy ismeretlen, hárombetűs kormányzati szervezet marcona ügynök-párosa zavarja meg. Ellentmondásos viselkedésük gyanút ébreszt és bizalmatlanságot. A történet felgyorsul, az események dinamikus ütemben követik egymást. A szerző váltogatva adagolja a sokkoló akciókat és a néma iszonyat halk perceit. Az olvasó képtelen önszántából otthagyni ezt az egyveleget. A thriller sodrát fokozza két, a főhőshöz csatlakozó, újdonsült segítő. Egyikük a különleges képességei és már-már emberi jellemvonásai miatt emlékezetes róka. A másik egy tinédzser lány, Libby, a környék harmadik szigetének lakója. A szülei a vészes események napjáig a titokzatos Ringrock kutatói voltak, ám a katasztrófa az ő sorsán is végérvényesen fordított egyet, s Katie-ével fonta szorosra. A fiatal lány és az özvegyasszony az egymásra utaltságból megtartó szövetséget épít, így próbál az elszabadult, emberi ésszel nehezen felfogható rettenet elől elmenekülni. A kormány emberei újra meg újra akadályokat gördítenek útjukba, a párosnak ezeket mindenképpen le küzdeniük.

Nem túlzok: a Ház a világ végén mestermű. Koontz borzongató, időnként egyenesen felkavaró módon ragadja meg az olvasó figyelmét és megállíthatatlanul vonszolja magával. A megidézett rémület, a világot veszélyeztető, az egész katasztrófasorozatot kiváltó lény általános megjelenése, olykor démoni vonásai az emberi psziché légérzékenyebb részét veszik célba. Nem éppen könnyű függetleníteni magunkat a ténytől, hogy ez „csak” egy könyv. Borzasztó erősen működik a lélektani huzalozás, amivel az átlagos bestsellerek világában ritkán találkozunk. Természetesen semmi sem az, aminek látszik, és az egymás után lehámló rétegek döbbenetes újdonságokat tárnak fel.

A történet vége, a nagyon várt feloldás sem követi a klasszikus sémákat. Koontz vérbeli profi fordulatot tálal fel, messze elkerülve a rutint és a kliséket. Némelyik ismerős elem természetesen visszaköszön a szerző korábbi könyveiből, de ezért senki sem háborodhatna fel. Kutya helyett itt rókát alkalmaz, a borzong(at)ás pedig inkább írói védjegy.

Végtelenül precízen, nagy gonddal és gyakorlattal felépített mű ez a világ végén álló házról és annak gazdájáról. A kipróbált motívumok felbukkanása csak hozzátesz az összhatáshoz, és nem tűnik zavaró ismétlésnek. Mintha hosszú idő után újranéznék kedvenc filmünket. A műfaj kedvelői biztosra mehetnek vele, csalódás vagy unalom szóba sem jöhet. „Erősen ajánlott” címkét érdemel.

Dean R. Koontz: Ház a világ végén
Fordította: Horváth M. Zsanett
Next21 Kiadó, Budapest, 2026
416 oldal, teljes bolti ár 6490 Ft,
online ár a kiadónál 5841 Ft,
e-könyv változat 4390 Ft
ISBN 978 615 682 1966 (papír)
ISBN 978 963 682 1973 (e-könyv)

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Katie-t egy veszteség porig sújtotta, máig nem heverte ki az őt ért igazságtalanságot. Ezért él egymagában egy szigeten, erődszerű kőházban. Egykor a művészeti világ nagy reménysége volt, most pusztán vigaszt nyújt neki, hogy festhet.
A kormány titkos kutatólabort üzemeltet a szomszédos szigeten, két ügynök Katie szigetére is átkel, nem mondják meg, kit vagy mit keresnek. Már a két férfi megjelenése is ijesztő, de a küszöbön álló fenyegetés ennél sokkal borzalmasabb: a sziget állatai is pánikba esnek.
Katie rémisztő összecsapás kellős közepén találja magát, egy rejtelmes ellenféllel szemben. De szerencsére nincs egyedül: egy bátor fiatal lány szegődik mellé, együtt kell átküzdeniük magukat a komor, sötét terepen, miközben szembenéznek a mindenütt jelenlévő ellenséggel, amelyik az egész világot el akarja pusztítani.