A Fausttól a Szívlapátig (részletek)

Posted on 2019. november 25. hétfő Szerző:

0


Fenyő D. György | Foglalkozásterv

Miért érdemes tanítani?
Kiknek, mikor, mennyit, miért?
(Tóth Krisztina: Pixel)

A Pixel egyfelől nagyon alkalmas könyv arra, hogy iskolában – valamilyen középiskolában – foglalkozzunk vele, másrészt nagyon érdemes is vele foglalkozni. Vegyük sorra először azt, miért lehet, utána azt, miért érdemes diákokkal elolvastatni és megbeszélni!

A Pixel harminc rövid történetből áll, amelyek önállóan is olvasható és kerek novellák. Rövidek, egyenként 4-5 oldalasak, bármelyik felolvasható egy magyarórán úgy, hogy még a megbeszélésére is bőven marad elég idő. Nyelve a mai magyar köznyelv, habár annak egy rendkívül árnyalt és pontos változata, de az árnyaltság és a mondatok szépsége sehol nem nehezíti meg az olvasást. A könyv egészében is mindössze 166 oldal, vagyis kötelező olvasmánynak is feladható, még a 12. évfolyamon is elolvasható. Könnyen hozzáférhető, könyvtárakban fellelhető, többször kiadták, emellett nagy a kritikai és elemzői szakirodalma, ami a felkészülni akaró tanár munkáját is megkönnyíti.

Az, hogy miért érdemes vele foglalkozni, már tartalmi kérdésekhez vezet el bennünket. Mindenekelőtt fontos kérdést tematizál, az emberi test jelentőségét, az egyes testrészeket, azoknak az emberi élet folyamán betöltött szerepeit, és néhol metaforikus jelentéseit is. A kötet történetei mind-mind hétköznapi emberi viszonyokat boncolgatnak, házastársak, szeretők, gyermekek és szülők kusza, érzelmekkel teli viszonyait. Úgy látjuk, hogy majdnem minden novella valamilyen nehéz, a mindennapokban, az ember életvezetésében, identitásában, kapcsolatai felépítésében és ápolásában nehéz, sőt meghatározó kérdést állít középpontba. Ha most biblioterápiás foglalkozásokat terveznénk, akkor különösen ajánlanánk a könyv írásait megbeszélésre – és az irodalomóráknak is van valami hasonló funkciójuk: az, hogy a diákokat érintő és őket izgató, lényeges kérdésekről lehet beszélgetni általuk. Persze azonnal azt is ki kell emelni, hogy az irodalomóra nem terápia, a tanár nem terapeuta, a diák nem kliens, vagyis csak olyan problémákat szabad megbeszélni az órákon, és csak olyan mélységben, amit a tanár még kezelni tud, ami a diákokat még nem teszi kiszolgáltatottá, és ahol az irodalmi szöveg még megmarad irodalmi szövegnek.

Egy nem szép történet (Totth Benedek: Holtverseny)

Totth Benedek regénye – több mai magyar regényhez hasonlóan – egy tipikus vidéki (kis)városban játszódik. A paneldzsungel és a dombok újgazdag „palotái” között kevés az átmenet, a szereplők karaktere sem túlzottan árnyalt, nyers erejük és elemi megnyilvánulásaik teszik őket egyszerre hitelessé és parodisztikussá. Ahogy a város, úgy a történet elbeszélője sem kap nevet, narrátorunk a helyi gimnáziumba jár, és ami talán jóval fontosabb, versenyszerűen úszik. Főleg a gyorsváltó csapattal tölti mindennapjait, így mély betekintést kapunk a nem kevéssé erőszakosnak és lelketlennek tűnő szociális viszonyaikba, mindennapjaikba. A fiatalok, amikor épp nem úsznak vagy iskolában ülnek, és nem is a kocsmában lógnak, kegyetlenül betépnek, felmennek a nagyon gazdag – és persze apja által pénzzel is pozicionált legjobb úszó, legvagányabb, legkíméletlenebb – Kacsához, akinél majdnem azt csinálnak, amit akarnak, természetesen az ő játékszabályai szerint.

Kacsa viszont jobbára tényleg azt csinál, amit akar. Nincs mit szépíteni ezeknek a gyerekeknek a sorsán, akik (hol magányos és depressziós, hol leharcolt alkoholista, hol újgazdag, nem éppen jelen lévő) szüleikkel a kapcsolatot a minimálisra redukálják. Kortárs viszonyaik sajátos szabályok szerint zajlanak, vannak az erősen tárgyiasított, közös nők (Niki és Viki, már a névválasztás is zseniálisan rejti magában a testvérlányok pozícióját), a lúzerek (Zolika) és kevésbé lúzerek (Bója és az elbeszélő), meg persze Kacsa. A narrátor nézőpontjában kibontakozó történet egyre sodróbb erővel rohan a drámai végkifejlet felé. Egy teljesen értelmetlen gyilkosság nyomatékosítja – a regény mindenféle didaktikusságot és pátoszt nélkülöző, a téma durvasága ellenére ízig-vérig irodalmi szöveg voltában –, hogy valami olyan világot ábrázol a Holtverseny, amiben bárki bármit megtehet, akár következmények nélkül is, és ami a regényt olvasva, minden túlzás ellenére, hátborzongatóan közelinek tűnik.

A Fausttól a Szívlapátig – Kortárs könyvek a középiskolában
(Szerzők: Balajthy Ágnes, Fenyő D. György, Ruff Orsolya, Vinczellér Katalin, Szekeres Nikoletta, Varga Betti. Szerkesztette: Kovács Eszter)
Tilos az Á Könyvek / Pagony Kiadó, Budapest, 2019