Jeges-Varga Ferenc |
Mielőtt könyvajánlómba kezdenék, hadd bocsássak előre néhány gondolatot, amelyek olvasás közben fogalmazódtak meg bennem. Középiskolás koromban az irodalomórákon szinte kizárólag a kötelező tantervi tananyaggal foglalkoztunk, az előírt klasszikus szépirodalmi alkotásokat elemeztük. Persze a szerencsésebbek találkozhattak egy-egy tanárral, aki a tizenévesek számára érthetőbb, átélhetőbb mai szöveget is beválogatott az olvasmányok közé. De az akkori iskolarendszer összességében arra adott lehetőséget, hogy írók és költők életrajzi adatait memorizáljuk, magunkévá tegyük a tankönyvek által kinyilatkoztatott műértelmezéseket. Együttgondolkodásra, az olvasmányélmények értő megbeszélésére szinte alig maradt idő és energia. A helyzet jelentősen ma sem változott.
A körülmények szerencsés alakulása kellett ahhoz, hogy ma örömmel töltsön el, amikor egy könyvet kinyitok és elmélyülök benne. A gimnáziumi irodalomtanárom például a nyári szünetek előtti utolsó órák egyikén rendre lediktálta az olvasásra ajánlott művek címeit, válogatásából a későbbiekben számos, máig meghatározó olvasmányélménnyel gazdagodtam. De hogy el is olvassam ezeket a könyveket, egy listánál több inspirációra volt szükségem. Ezt a lökést elsősorban az akkori irodalomkedvelő baráti közösségemtől kaptam meg. Egymásnak ajánlottuk az olvasnivalókat vagy közösen fedeztük fel őket. Diskurzust folytattunk arról, kinek miért tetszik vagy éppen érdektelen az adott mű.
Hogy minél több fiatal megismerje az olvasás örömét, jóval több támogatásra lenne szüksége, csakúgy, mint az őket oktató tanároknak. Az iskolának nem átfogó lexikális tudású irodalomtörténészeket, hanem értő, érző, gondolkodó, a világra nyitott felnőtteket kellene kinevelnie. Olvasni fontos, mert tudatosabb szövegértővé tesz, mert hatékony módszer önmagunk megismeréséhez és megértéséhez, mert szellemi felfedezés.
Napjainkban, a világhálón szocializálódó generációk esetében még hatványozottabban fogalmazódik meg a hétköznapokban használható szövegértés elsajátításának igénye. Ezért is üdvözlendő kezdeményezés a Tilos az Á Könyvek égisze alatt kimunkált A Fausttól a Szívlapátig című kötet megjelenése (Főszerkesztő: Kovács Eszter). Oktatási segédanyagként működve megmutatja, hogy az eltérő gondolkodású és nyelvhasználatú generációk közelebb hozásával kölcsönös párbeszéd teremthető tanár és diák között egymás és a környező világ megismerése, megértése érdekében.
A diákokat olyan szövegekkel érdemes bevonni az órai foglalkozásokba, amelyek a korosztályuk sajátos nyelvén szólalnak meg, az ő aktuális problémáikra fókuszálnak, közelebb állnak ahhoz az élethez, amit ők megtapasztalnak. A kötet szándéka szerint ezért elsősorban a középiskolai tanárokat szeretné ösztönözni arra, hogy a kerettanterv szövegei mellett a kortárs magyar irodalomból is válogassanak olvasmányokat, amelyeket aztán a diákokkal közösen értelmeznek a tanórákon.
A kötet tizennégy irodalmi művet dolgoz fel. Kiválasztásukkor fontos szempont volt, hogy könnyen beszerezhetők legyenek, és hogy nyelvezetük, színvonaluk és témájuk érthető legyen a diákok számára. Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy az összeállításba kerülő kortárs szövegek valamilyen módon kapcsolódjanak egy, az iskolában tanult klasszikushoz. Ezzel is szemléltetve azt, hogy a régi szövegek ismeretében másképp olvassuk a mai irodalmat, mert a kortárs művek reagálnak a klasszikusokra. A szerzők szándéka szerint a diákok így könnyebben tudnak viszonyítási pontokat találni a nehezebb szövegekhez, másrészt a tanárnak is lehetőség van arra, hogy a kötelező tananyagnál felhívja a figyelmet az adott kortárs alkotásra is.
Az egyes fejezeteket irodalomkritikus és gyakorló magyartanár párosa (Balajthy Ágnes és Fenyő D. György, Ruff Orsolya és Vinczellér Katalin, Szekeres Nikoletta és Varga Betti) írta. Ennek megfelelően előbb értelmező tanulmányt olvashatunk az adott műről, ezeket követi a tanár kidolgozott, öt-hat tanórára lebontott foglalkozásterve, kérdésekkel, feladatokkal, odafigyelve az egyéni, a párban, illetve csoportban végzett munka sajátosságaira is. Bár a kötet elsősorban a középiskolában oktató tanároknak készült, de a színvonalas tanulmányokat bármely irodalomkedvelő felnőtt is élvezettel olvashatja, az óratervek pedig izgalmas szempontokat adhatnak a nem szakmabeli olvasóknak is saját olvasmányélményei feldolgozásához.
A Fausttól a Szívlapátig nem próbál meg egyetlen követendő tanítási módszert megfogalmazni az irodalomórák hasznos eltöltéséhez. Szabadon felhasználható ötleteket ad, hogyan lehet úgy hozzányúlni egy kortárs szöveghez, hogy azzal párbeszédbe kerülhessenek a diákok (piktogramok jelzik, hogy hanyadikosoknak és milyen csoportbontásban ajánlják, mennyire bonyolult, vagy mennyire „bevállalós” és milyen műfajú szövegről van szó). Nem támaszt elvárásokat a diákokkal vagy a tanárokkal szemben, ezért az sem célja, hogy az irodalomórák keretében végigvegyék bármelyik, a kötetben bemutatott könyvet. Elég, ha csak beleolvasnak valamely, a kötetben szereplő vagy éppen abból kimaradó kortárs szövegbe, beszélgetnek róluk, közösen felfedezik. Támogatást kíván nyújtani ahhoz, hogy a diákok kedvet kapjanak bármelyik szépirodalmi alkotás elolvasásához, az általuk feltett kérdések, állítások megvitatásához.
A kötetben szereplő műlista nem reprezentatív. A szerzők nem szándékoztak egy kötelezően ajánlott, alternatív olvasmánylistát összeállítani. Elmondásuk szerint a kortárs szövegek közül tudatosan hagyták ki a magyar irodalom nagy posztmodern regényeit, mert egyrészt azok szerzői, mint például Esterházy Péter vagy Nádas Péter a mai középiskolásokénál korábbi generációhoz tartoznak, másrészt ezeket rétegzettségük miatt a középiskolások számára túl nehéznek tartották. A kötet így elsősorban az elmúlt évtized irodalmi terméséből merített.
A kötetben szereplő művek műfaját és témáját tekintve a Fausttól a Szívlapátig horizontja igen széles. Találhatunk benne novelláskötetet (Budapest OFF), verses gyűjteményt (Szívlapát), drámát (Tasnádi István, Jeli Viktória: Kettős:játék). Mivel a szerzők szerint a diákoknak sokkal nagyobb a tapasztalata a történetolvasás terén, a legnagyobb hangsúllyal a regények képviseltetik magukat (pl. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem). Olvashatunk nevelődési történetet (Mészöly Ágnes: Szabadlábon), krimit (Kondor Vilmos: Budapest Noir), sajátos szövegtestként működő novelláskötetet (Tóth Krisztina: Pixel), szerelmi költészetet (Varró Dániel: Szívdesszert), fiatal felnőtteknek szánt (YA) irodalmat (Totth Benedek: Holtverseny), újszerű szemszögből szemlélt eszmetörténeti regényt (Péterfy Gergely: Kitömött barbár).
Alkotói arra is figyeltek, hogy lehetőleg minden olyan téma előforduljon, ami a kamaszokat közvetlenül érintheti vagy érdekelheti, tehát szexualitás (Pixel), identitásprobléma (Laboda Kornél: MátéPONTindul), a virtuális és az offline valóság viszonya, az ember önképe (Kettős:játék), a diktatúra természete (Dragomán György: A fehér király), a siker és dicsőségért cserébe vállalt alku (Sepsi László: Ördögcsapás), a kamaszok szociális és mentális elszigeteltsége (Holtverseny), a történelmi meghatározottság (Szécsi Noémi: Gondolatolvasó), az emberi test jelentősége (Pixel) a testi fogyatékosság, a siketség, a faji, kulturális különbözőségek vagy éppen az idegenség (Kitömött barbár).
A Fausttól a Szívlapátig első ránézésre rétegkönyv, mert konkrét célközönsége van. Így elsősorban a tanárok számára kapaszkodó, hogy közelebb kerüljenek a tizenévesek érzés- és gondolatvilágához, hogy közös hangot alakítsanak ki velük. A gyerekeknek ugyanakkor lehetőség kínál, hogy a virtuális valóság uralta mában megtanuljanak értő olvasóvá válni. De vegye bátran a kezébe a felnőtt olvasó is, mert általa a magyar irodalom eddig talán ismeretlen hajtásait is megismerheti.
Interjú a szerkesztővel
A Fausttól a Szívlapátig – Kortárs könyvek a középiskolában
(Szerzők: Balajthy Ágnes, Fenyő D. György, Ruff Orsolya, Vinczellér Katalin, Szekeres Nikoletta, Varga Betti. Szerkesztette: Kovács Eszter)
Tilos az Á Könyvek / Pagony Kiadó, Budapest, 2019
368 oldal, teljes bolti ár 2990 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2542 Ft
ISBN 978 963 410 4872
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Tizennégy kortárs magyar könyv, három esszéíró, három magyartanár – röviden így áll össze A Fausttól a Szívlapátig. A könyv elsősorban a középiskolai tanárokat célozza meg, akik egyre inkább azzal szembesülnek, hogy nem beszélnek egy nyelvet a diákjaikkal, hogy az „élet” és az „irodalom” átjárhatatlan messzeségbe került egymástól.
A kötet hat szerzője, Balajthy Ágnes, Ruff Orsolya, Szekeres Nikoletta kritikusok-esszéírók és Fenyő D. György, Varga Betti és Vinczellér Katalin magyartanárok megkísérlik áthidalni ezt a szakadékot: Mészöly Ágnestől kezdve Totth Benedeken keresztül Varró Dánielig olyan szerzők könyveit mutatják be, amelyek közül minden diák talál olyat, amit szívesen elolvasna – és minden tanár talál olyat, amelyet szívesen tanítana.
A könyv tizennégy esszét és tizennégy rendkívül részletes, öt-hat tanórára kiterjedő tanítási segédanyagot, óravázlatot is tartalmaz.
Olvass bele 
Posted on 2019. november 25. hétfő Szerző: olvassbele.com
0