Amikor a riporter családtag is | Hadas Krisztina: Anyasors

Posted on 2019. június 5. szerda Szerző:

0


Cserhalmi Imre |

„Sokan tudnak vele azonosulni, mi, tévések pedig ezt keressük” – írja az egyik hőséről, illetve a tévésekről, és nem vagyok biztos abban, hogy ez utóbbi általában jellemző szakmai igény, illetve kívánatos gyakorlat. Hadas Krisztina mindenesetre már régóta olyan embereket keres és talál, akikkel a nézői azonosulás garantáltnak mondható: anyákat. Mondhatnánk szakmai zsargonnal: e témába hosszabb ideje bedolgozta magát. Tehetségesen és sikerrel.

Új könyve a legfrissebb termése – stílusosan szólva: szüleménye – a kimeríthetetlennek látszó témakörben. A tény, hogy a kisgyerekes otthonokban a szó szoros értelmében otthon van, előny is, hátrány is a könyvére nézve. Előny, mert sokszor és sokféleképpen átizgulta, átkönnyezte, átörülte az ilyenkor törvényszerű eseményeket, s ez hallatlan magabiztosságot ad a helyzetek és viselkedések tömör ábrázolásában. Segíti, hogy az ismétlődő azonosságokban meglássa a különlegest, az egyedit, akár anyától, akár apáról, akár bábáról, akár orvosról, akár helyszínről vagy időpontról van szó. A könyvében leírt szülések közül többet is drámai erővel, írói színvonalon, felejthetetlenül ír le. Elég sok tévés szeret írni, de közülük csak kevesen tudnak is. Hadas az utóbbiak közül való. Tapasztalataim szerint a tévések éppen a látvány leírásában szoktak gyengélkedni, annyira megszokták, hogy azt nem kell pontosan, plasztikusan megfogalmazni, hiszen azt úgyis látják! Hadas Krisztina ebben is kivétel.

De akkor mi a hátrány? Talán az, ami a műsorai számára kifejezetten fontos: hogy szinte közös, nagycsaládot alkot a riportalanyaival, akik egyébként már nem is kevesen vannak. Ilyen körben nemcsak természetes, hanem egyenesen kívánatos, hogy minden családtag nyíltan és alaposan tudósítson önmagáról. A könyvben azonban Hadas Krisztina családtagi megjelenése – ekkora mértékben! – feleslegesnek tűnik. Ezért bármennyire is érdekelheti egyik-másik olvasót, hogy „újlipótvárosi elitista”, hogy milyen gondjai voltak és vannak – az alvással, a gyerekkel, az apával, a frizurával, a párkapcsolatokkal, bizonyos riportutakkal stb. – mindez inkább terheli a könyvet, mintsem gazdagítja. Hangsúlyozom: ilyen mértékben! Hadashoz, aki ekkora alázattal, áldozatkészséggel és szeretettel műveli a pályát, méltatlan volna, ha öreg kollégája jutna róla az eszünkbe, akinek önreflexió hiányában mindenről és mindenkiről csak önmaga jutott az eszébe.

Félreértés ne essék: azok a rövid kommentek, publicisztikai beékelések, amelyeket olyankor tesz közzé, amikor valamilyen szélesebb körre érvényes társadalmi problémába ütközik, nagyon fontosak és rangosak. Ezekben nemcsak felelősségérzetről, hanem széles látókörről és nagy önfegyelemről is tesz bizonyságot. Különös szüksége volt erre, amikor arról az ifjú házaspárról írt, amely azért kénytelen elmenekülni sok év után Magyarországról Írországba, mert a színes bőrű férjet az élet minden területén gyűlölködés, utálkozás, megalázás éri, holott remek apa, férj, munkaerő, és egyenesen imádja a keresztény kultúra értékeinek védőjévé kinevezett Magyarországot. Hadaséval együtt vér tolul az arcunkba a szégyenérzéstől, ő azonban hivatásának rangos művelőjeként mindvégig mértéktartóan fogalmaz. Ami azért is tiszteletreméltó, mert máshol nincs szíve megválni a jellegzetesen pesties nyegleségtől. Nem vagyok prűd, de nem gondolom, hogy a baszni ige különböző változatainak szerepeltetése bármit is hozzátenne könyve valóságos értékeihez, például az olvasmányosságához. Hogy ez utóbbit hamarosan igazolni fogja az eladott példányok nagy száma is, ez könnyen és biztonsággal megjósolható.

Mindenesetre jó okunk van szívesen várni a következő könyvét. Bár a műsorait talán egy kicsivel jobban.

Hadas Krisztina: Anyasors
– A Jön a baba szereplői tovább mesélnek

Bookline Könyvek, Budapest, 2019
256 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár 3192 Ft
ISBN 978 963 433 4811

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az Anyasors vallomás az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól. Hadas Krisztina vérbeli riporter: arra kíváncsi, milyen ma anyának lenni Magyarországon. Ezt kutatja a 2013 óta futó Jön a baba című televíziós sorozatban, és erre kíváncsi most is. Tizenegy különböző élethelyzet, tizenegy női sors. Van, aki elvált. Van, akit elhagytak. Van igazi nagy túlélő és újrakezdő is. Sokféle család és párkapcsolat, és ezerféle személyes tragédia. Ami közös a történetekben, az a küzdelem. A törekvés, hogy a maga kihívásaira mindenki a legjobb megoldást találja meg. Mindez egy végtelenül empatikus, a szereplők minden rezdülésére figyelő újságíró szemén keresztül tárul elénk.
Hadas Krisztina elképesztő odafigyeléssel fordul interjúalanyai felé: úgy igyekszik megérteni személyes történetüket, korlátaikat és gyarlóságaikat, s úgy éli át örömeiket, mint talán senki. Így válhat ez a kötet magával ragadó beszámolóvá az egyik legkülönlegesebb létállapotról, amit anyaságnak hívunk.