Apróságok a nagy események mellett/mögött | Giles Milton: A történelem bizarr lábjegyzetei

Posted on 2019. május 27. hétfő Szerző:

0


Híres Norbert |

A történelemkönyvek minden nagyobb leckéjének hosszú és zsúfolt szövegű hasábjai között találhatunk egy-egy színes bekezdést, amely nagy betűkkel hirdeti: Érdekesség! A történelem bizarr lábjegyzeteiben ezek a tanórákról ismerős tálalású sztorik köszönnek vissza hosszabb és olvasmányosabb formában.

Különböző korokkal, változatos helyszínekkel és kivétel nélkül hihetetlennek hangzó történetekkel találkozhatunk. Bármelyik rövid elbeszélés címét mai ésszel kattintásvadásznak neveznénk, azonban az érdeklődés felkeltését szolgáló címek valójában a történész-író hosszú kutatómunkája során gondosan kiválasztott csemegék. Ha nem merülünk bele tudományos alapossággal egy-egy történelmi szituációba, akkor szinte biztos, hogy elkerüljük a különböző korok sokfelé ágazó és az apró részleteket groteszk módon kiemelő összefoglalóit.

Giles Milton összegyűjtötte a múlt elfeledett (vagy félretolt), mégis meghökkentő vagy éppen szórakoztató históriáit, és gondosan megszerkesztve tálalta fel őket. Az olvasónak az az érzése, mintha történelmi bulvárlapot lapozgatna. Politikusok, uralkodók, históriás celebek életének (a fősodort tekintve jelentéktelen, mégis érdekes) mozzanatait kapjuk a könyvben. Ám nemcsak nagy, ismert nevekkel találkozunk, mert Milton mesél természeti katasztrófákról, megmosolyogtató hóbortokról és beáll borzalmas bűncselekmények krónikásának is.

Sosem gondoltam volna, hogy létezett egy japán mérnök, aki nagy szerencsével túlélte a hirosimai bombázást, de biztonságot keresve Nagaszakiba menekült, hogy aztán ott átvészeljen és csodával határos módon túléljen egy újabb atomtámadást. Hihetetlennek tűnik, hogy a rabszolgaság ellen a szavát felemelő, azt a Függetlenségi Nyilatkozatban elítélő Thomas Jefferson maga is több száz rabszolgát dolgoztatott ültetvényein. Amikor Lenint még az orosz forradalom géniuszaként ünnepelték, egy egész tudóscsapat tette halála után mikroszkóp alá az agyát, hogy megfejtsék titkait. Milton parádésan tálalja kutatásai eredményeit, és a sztorik kidolgozása is magas színvonalú, a történetek színes részleteivel.

A novellaszerűen tálalt írásokkal a szerző egyszerre képes elborzasztani és megnevettetni. Bár némelyik sztorija erkölcsi tanulsággal zárul, a kötet célja mégsem a szigorú értelemben vett oktatás. Milton „bizarr lábjegyzetei” szórakoztatóak, nem kell unszolni olvasóját, hogy kezdje el a következőt.

A történelem bizarr lábjegyzetei azoknak ajánlott olvasmány, akik szeretnének a közismert események mögé is nézni, megdöbbenni és mulatni is. Vagy csupán kevésbé ismert anekdotákra vadásznak. Bár a nagykamaszoknak szórakoztató kiegészítő lehet az egyentankönyvek mellé, azért a kíváncsi fiatalabbaknak esti mese helyett inkább olyan kötetet ajánlanék, ami tragédiából és fekete humorból valamivel kevesebbet tartalmaz.

Giles Milton

Giles Milton: A történelem bizarr lábjegyzetei
Fordította: Wertheimer Gábor
Lábnyom Kiadó, Budapest, 2018
304 oldal, teljes bolti ár 3995 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 3196 Ft
ISBN 978 615 803 1769

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hallott már a Vörös Frankensteinről? Az Egyesült Államok császáráról? És a hidegháború utolsó titkáról?
Giles Milton könyve közel száz bizarr, megdöbbentő epizódot mutat be a történelemből, amelyek úgy tűnnek, mintha egy regényíró fantáziájának szüleményei lennének, pedig megtörtént, valós események.
Olvashatunk többek között Hiroo Onadáról, a magányos japán katonáról, aki a második világháborút egészen 1974-ig vívta, Agatha Christie krimiíróról, aki 1926-ban tizenegy napra eltűnt és Werner Franzról, a Hindenburg zeppelin hajósinasáról, aki ép bőrrel úszta meg az 1936-os borzalmas balesetet, amikor a léghajó hatalmas tűzgolyóvá változott New Jersey felett.
Kémek, haramiák, rabszolgák, kalandorok és kalandkeresők népesítik be a lenyűgöző tablóképet, amely húsz évszázadot ölel fel, és hat kontinens múltjába nyújt betekintést.
A népszerű angol történész-író alapos kutatómunka után állította össze a kötetet, az emberi történelem sajátos, furcsa lábjegyzeteinek tárházát.