Rémisztő új világunk | Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága

Posted on 2019. február 8. péntek Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

A 2018 karácsonyára megjelent könyvek non plus ultrája kétségkívül Frank Schätzing regénye, A pillangó zsarnoksága. Ritka alkalom, amikor ilyen kinyilakoztatással kezdem írásomat, de egyszerűen nem tehetek mást: a szerző kétségkívül korszakos zseni.

A végtelen alaposság, amivel kidolgozza a világait, az évek, amit a világai tökéletes kiismerésére és megalkotására szán, az már-már egy modern kori, megszállott J. R. R. Tolkien képét villantja fel. Azzal a különbséggel, hogy az ő világa korántsem a fantasy, hanem a techno-eposz.

Ismerek olyanokat, akik nem értik, miért nem csapott még le Hollywood a szerzőre, és miért nem forgatnak minden könyéből nagy költségvetésű filmeket, sztárokkal és hírveréssel. Pedig a válasz egyszerű: azért, mert ezek a könyvek túlságosan okosak. Ezeket nem lehet annyira lebutítani, hogy élvezhetővé vagy egyáltalán: nyomokban érthetővé váljanak a film másfél, esetleg két órája alatt. Nem is beszélve a szükséges technikai háttérről, amivel fel lehetne festeni a kereteket. Manapság egyre inkább efelé halad a filmgyártás, elképesztő trükköket alkalmaznak elképesztő mennyiségben, de ez édeskevés. Schätzing regényei nem adják ilyen könnyen magukat.

A pillangó zsarnoksága sem lóg ki ebből a sorból. Hollywoodnak „csak” túl okos, de az olvasónak minimum agyrobbanás. (Létezik ilyen szó?) Mintha Dalít ötvöznénk Hawkinggal, és megkérnénk Tolkient, hogy segítsen nekik szavakba önteni a végeredményt, miközben a projekt felett Elon Musk bábáskodik.

A pillangó zsarnoksága ismét apró, zárt jelenettel kezdődik. Egy dél-szudáni gerillaharcos szemszögéből szemlélhetjük a mindenkori afrikai háborúk zavarosságát, a hadurak kegyetlenségét, érezzük a bőrünkön a forróságot, szagoljuk a homokot és a bűzös kipárolgásokat. Mindannyian Agok, a harcos leszünk, aki Olony, a kegyetlen hadúr ellen küzd, elcsigázottan, de fel nem adva a céljait. A célokat, amiket kezdünk megérteni, az újabb értelmetlen háborút, amin elborzadunk, pedig még nem is látjuk kristálytisztán a szabályait,… ám azokat soha nem is érthetjük meg. Valószínűleg azért, mert nincs is értelmük vagy méltánylandó céljuk. Kizárólag áldozatai vannak. Azért sem érthetjük meg továbbá a harcos motivációit, mert Schätzing nem átallja eltörölni a föld színéről a tőle megszokott pragmatizmussal – a kép kitisztulása előtti pillanatban – nemcsak Agokot, a bajtársait, az ellenségeit, hanem az egész értelmetlen csatát is. Nem marad utánuk semmi, csak a balsejtelem: mindannyiukat felfalták olyan lények, melyeknek létezniük sem lenne szabad.

Ezzel a felütéssel veszi kezdetét ez a (utópia? disztópia? falanszter?) történet, ami nem csak erre a megrajzolt világra nyújt alternatív forgatókönyvet. Az általunk ismert világ pusztulásának peremén, amikor magunkat még mindig a Föld urainak hisszük, az emberiség napjai meg vannak számlálva. Elég, ha csak a számítógépekre gondolunk, a mesterséges intelligenciára, és többé nem akarunk tartós tejet venni ezen a bolygón (sem). F. S. pedig éppen ezt mutatja meg nekünk, a tőle megszokott kemény tempóval és taktikai érzékkel. Feltárt (ismét) egy világot, ami akár igaz is lehetne, megírt egy forgatókönyvet, ami akár a miénk is lehetne, és elültet számos kérdést az olvasóiban. A technológiai fejlődésről, bolygónk pusztításáról, a mesterséges intelligenciáról, és arról az önhitt illúzióról, hogy az ember mindezeket uralja. Hát persze. Mondjuk egyszerűbben: Trump-i mélységekbe száll alá.

F. S. talán még soha nem volt ennyire aktuális. Mintha nemcsak egy érdekes, aktuális kérdésre alapozná a történetet, de egyenesen azon igyekezne, hogy rávilágítson az emberiség legnagyobb problémájára, nevezetesen: így vagy úgy, de kipusztítjuk magunk alól a bolygót, s a folyamat már-már megállíthatatlan. A pillangó zsarnoksága segélykiáltás, sci-fi írói eszközökkel.

Ritkán teszek könyvkritikában szemrehányást, de most muszáj: a fordítás koránt sem ér fel a könyv minőségéhez. Eleve nem szerencsés több fordítóval elvégeztetni az ilyen munkát, mert a végeredmény a legritkább esetben lesz homogén szöveg. Most sem lett az. Azt pedig egyenesen nevetségesnek tartom, hogy ilyesmik jelenhetnek meg nyomtatásban egy magyar nyelvű könyvben, mint „Hi, Ted… Jó reggelt, Marianne!”, vagy úgy szóljanak bele egy telefonba, hogy „Sierra County Sheriff Department!”. És ez csak a jéghegy csúcsa volt. Valami nagyon félresiklott, különösen a kötet első harmadában.

Schätzing sokkal jobb fordítói, de főleg szerkesztői munkát érdemelt volna. Kérem, nem is,  követelem vissza a szerző korábbi, kiváló fordítóit: Mesés Pétert, Frick Józsefet és Losonc Csabát!

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Schatzing Frank Schätzing

Frank Schätzing

Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2018
Fordította: Győri László és Fodor Zsuzsa
632 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 4399 Ft,
ISBN 978 963 293 8141

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Emlékszünk még Frank Schätzing Raj című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb techno-eposza, az új Raj, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
A pillangó zsarnoksága a 21. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.