Sértetlenek és sebesültek | Thomas Cullinan: Csábítás

Posted on 2017. október 24. kedd Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Egy jó thriller alapvető eleme a sűrű levegő. Amitől bennszakad az olvasóban a lélegzet. Olyan koncentrált atmoszféra, ami törpévé zsugorítja az olvasót az író által teremtett térben, ahol csak ő ismeri a szabályokat, de ami még rosszabb: a menekülő útvonalat is. Így játszik az olvasója tehetetlenségével kénye-kedve szerint, hiszen feloldozást csak a szabadulás jelenthet számára, ám ehhez, félelmet nem ismerve végig kell menni a kijelölt úton. Lapról lapra.

Ehhez az egyik legjobb eszköz, ha a történetet a szerző zárt térbe helyezi el: lezárt pincébe vagy lakatlan szigetre. A lényeg, hogy az olvasónak ne legyen lehetősége fellélegezni, a szereplők pedig egy pillanatra se léphessenek ki a nekik kijelölt, szűk térből. Az így megjelenő feszültséget a végletekig lehet fokozni azzal, hogy a folyamatos interakciók révén a helyzet robbanásközeli állapotba jut, szelep pedig nincs.

Arra azonban kevesek gondolnának, hogy ilyen, a külvilágtól elzárt terület lehet egy vidéki leányiskola, az amerikai polgárháborúban, a frontvonalak között. Két tanárnő meg a zavaros időkben is a felügyeletükre bízott néhány növendék tulajdonképpen egy magányos szigeten él, körülöttük meg a háború. Az iskola vezetője, Miss Martha Farnsworth foggal-körömmel igyekszik fenntartani a Leánynevelő Intézet szokott rendjét, és bár vérengzésektől veszi körül őket, mégis szende, zongorázni és franciául is tudó úrinőket nevelne a kis déli virágszálakból. A Konföderáció leányai azonban korántsem olyan harmatos ibolyák, mint amilyennek első látásra tűnnek. A háború, és a kor sajátosságai egyaránt mérgezik a lelküket. Igaz, mindannyian jól bánnak az ő Mattie-jükkel, a házinégerrel…

A zárt iskolai közösség mindig is jó talaja az írói fantáziának, elég csak Ottlik Géza emblematikus művére gondolnunk. A határ menti Iskolában fiúk, itt lányok próbálják megélni a személyiségük kibontakozását, és túlélni a zavaros történelmi időket. Ahogy pedig lenni szokott, senki és semmi nem az, aminek első pillanatra látszik. Miss Martha és Miss Harriet is olyan érzéseket, gondolatokat és titkokat dédelget, melyek a legkevésbé sem illők úrinőhöz.

Azonban minden a látszat, s ahogy mondani szokták, egy asszony köténye mindent eltakar. A képmutatásra és álságosságra (jólneveltség) nevelendő növendékek mindegyike nemcsak külön karakter – a természet gyermekétől a kacér lánykáig –, de szinte mindegyiküket megmérgezte már valamilyen mértékben a korszak fájdalma. Mind veszítettek el – néha több –családtagot is a háborúban, mindannyian rejtegetnek titkokat, szövik a hálójukat, és kőkeményen dolgoznak az iskolai belső hierarchiában elfoglalt helyük megőrzésén. Persze, egy darabig még elhisszük, hogy van, akihez nem ért el a keserűség és a gonoszság, s lehet, hogy az ártatlanság kora még nem tűnt le teljesen.

Ebbe a közegbe csöppen bele egy sebesült jenki katona, akit a természetimádó növendék, Miss Amelia Dabney talál meg az erdőben. Jó keresztényként, bár az ellenség katonájáról van szó, sebeit a hölgyek ellátják, megmentik az életét is, ám ezzel el is szabadítják az eseményeket. Egy idegen, fiatal, ellenséges katona megjelenése egycsapásra eltünteti az addig kínkeservesen fenntartott belső vákuumot. Megszűnik különállás a történelemtől. Az iskolát eddig csak oly mértékben érintette meg külvilág, hogy nem jutott mindig hús az asztalra, lassacskán elfogytak a lepedők, s néha újabb gyászjelentés érkezett a frontról.

Az iskola felbolydult méhkashoz lesz hasonlatos, és ezer megválaszolatlan kérdés merül fel az idegen kapcsán. A kérdések újabb kérdéseket csiholnak mindenkiben, és végzetes reakciókat szülnek. John McBurney tizedes abban a hiszemben tölti el az első néhány napot az iskolában, hogy a nyolc nőt gyerekjáték lesz manipulálnia. Kinek-kinek hamar elnyeri a barátságát, szánalmát, rajongását vagy szerelmét. Azonban a remélt hatás elmarad. A megalapozni kívánt aranyélet hamarosan valami mássá változik át.

Felmerül a kérdés, vajon meddig mennek el a déli úrilányok, ha már a vérükké vált a látszat megőrzése? Ki kit manipulál jobban? És a legfontosabb: hogyan döntünk különleges helyzetekben, ha felborult körülöttünk az ismerős világrend? És ha a felelősség megoszlik, vajon milyen közös döntéseket hozunk? Meddig terjed ilyenkor az egyén felelőssége? Ezekere és efféle kérdésekre világhírű pszichológusok keresik azóta is a válaszokat, és modellezik a csoportdinamikát (például börtönkörnyezetben, mint Philip Zimbardo).

Nem mai ez a könyv. Thomas Cullinan (1919–1995) a hatvanas években írta, ám ez egy pillanatra sem érezhető olvasás közben, sőt ha igen, az csak javára válik. A karakterek kidolgozottsága, a különleges történetszövés, ahogyan tanítók, cselédek és fiatal lányok adják egymásnak a szót, miközben elmesélik az eseményeket, egészen erőssé teszik a könyvet. Nem különben Szieberth Ádámnak az eredeti szöveghez illő, míves fordítása.

Lélektani regény a javából, melyben az első pillanattól kezdve érezhető a sorok között megbúvó baj. Lassan lopakodik be a félelem, több száz oldalon át készítve elő az eseményeket, amelyek azonban nem főszereplők a kötetben. Az író valódi célja, mondanivalója csak az utolsó oldalakon derül ki, ezer kérdést elindítva az Egyszeri Olvasó fejében. Egy jó könyvet az írója csak abbahagy, és azt az olvasó fejezi be. Ezt pedig szinte azóta sem sikerült befejeznem. Kötelező darab.

Az illusztrációkat Sofia Coppola filmjéből válogattuk.

Thomas P. Cullinan

Thomas Cullinan: Csábítás
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017
528 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár 3199 Ft
ISBN 978 963 293 1463

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Javában dúl az amerikai polgárháború. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkannak rá a virginiai erdőben. A közeli iskolába, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszik, ahol szinte azonnal szédíteni kezdi a három nőt és az öt tizenéves lányt, akik a kifinomult déli előkelőség eme előretolt bástyáján rekedtek. Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és a szabadságvágytól vezérelve egymás ellen uszítja őket. De miután fény derül az ifjú és kevésbé ifjú hölgyek valódi énjére, a katonát baljós előérzet fogja el, és attól kezdve a kérdés így szól: Kit is szédítettek meg valójában?

A regény szolgált alapul a Nicole Kidman, Colin Farrell, Kirsten Dunst és Elle Fanning főszereplésével készült, Sofia Coppola által rendezett nagyjátékfilmhez.