Szláv kaleidoszkóp | Pannon Filharmonikusok a Müpában

Olvassbele |

A Pannon Filharmonikusok ősszel kezdődő koncertsorozatának első hangversenye szláv szerzők műveiből összeállított csokrot kínál. Nem véletlenül választották címként a csaknem elfelejtett optikai játékszert: ahogy a kaleidoszkópot forgatva váltakoznak a végtelen variációk, olyan változatosan kapcsolhatók össze a művek is.

Pécs szimfonikus zenekara egy láthatatlan, mégis a színpadon és a közönség soraiban helyet foglalók számára egyaránt megtapasztalható élményre irányítja a hallgatóság figyelmét: a koncerttermekben felszabaduló energiára, a flow-élmény átélésére. A zene energiája egyszerre képes összeadódni, felszabadítani, de a megfelelő pillanatban össze is kötni az előadót a hallgatósággal.

A bérletnyitó esten a szólókat a sokoldalú osztrák hegedűművész, Benjamin Schmid játssza, aki tavaly már elkápráztatta a pécsi közönséget a zenekar rezidens szólistájaként. Schmid mögött sikeres dzsesszkarrier is áll, ennek köszönhetően az előadásában egyesül és játékát felejthetetlenné teszi a makulátlan technikai tudás, valamint a legnagyobb dzsessz-muzsikusokat is jellemző elképesztő könnyedség.

Létezik-e szláv lélek? Ha van, megfogható-e a nagy szláv zeneszerzők művein keresztül? Erre keresi a választ az est kifinomult válogatása, amelyben szerepel egy kevéssé ismert Kabalevszkij-nyitány és Csajkovszkij népszerű és nagyon közismert Hegedűversenye is.

Kabalevszkij a 20. század orosz-szovjet zeneszerzője, iskolázottsága szerint a 19. századi stílusok folytatója. Minden rendszer kedvelte és kitüntette. „Romain Rolland regényéből, a Colas Breugnon-ból operát írt 1937-ben, a darabban felhasználva francia és burgundi népdalokat, melyeket sikerrel illesztett be a maga stílusába. Az opera nyitánya a címszereplő tömör és találó jellemzése: Breugnon őserejű vitalitásának, humorának, öntudatosságának és bölcsességének remekmívű zenei kifejezése.” (Pándi Marianne Hangversenykalauza nyomán)

Csajkovszkij zenekari fantáziája, a Francesca da Rimini a Shakespeare előtti legszebb és legtragikusabb szerelmes történet, melyet Dante örökített meg az Isteni színjátékban. Francesca kezét Paolo Malatesta kéri meg igen csúf bátyja számára, de a leány szíve a csinos ifjúért lobban fel… (Tessék elolvasni a Pokol új fordítását, Nádasdy Ádám tollából…)

Dvořák egytételes románca egy korábbi vonósnégyesének lassú, Andante tételén alapul. Eredetileg hegedű-zongora felállásra íródott, a zenekari hangszerelést a zeneköltő kortárs barátja végezte el.

A hangverseny karmestere Bogányi Tibor.

A helyek és a bérletek nagy része elővételben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még próbálkozni akár a koncert előtt is.

Szláv kaleidoszkóp

2017. szeptember 29. 19.30
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
(1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)

Műsor

Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij: Colas Breugnon – nyitány
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hegedűverseny
Antonin Dvořák: f-moll románc
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Francesca da Rimini

Pannon Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bogányi Tibor

Közreműködik

Benjamin Schmid – hegedű