Bodó Viktória Booklány |
Létezik egy nézőpont, amit már kora gyermekkorunktól kezdve megtanítanak nekünk itt, Európában. Egy nézőpont, ahogyan illik szemlélni a történelmet, kérdések felvetése nélkül, a másik szemszög kerülésével. Szemellenzőt visel az irodalom is, főleg, ha a második világháborúról van szó. Keveset szól azokról az emberekről, akiket a gonosz szerepében láttatunk: azokról a német katonákról, akiket vágóhídra vittek.
Azokról a SS-ekről, akiket kényszer-soroztak az utolsó időkben; a fiatal férfiakról, akiket elvittek, hogy belehaljanak a végnapokba, mások őrületébe, vagy éppen osztozzanak azok sorsában, akikhez soha nem volt semmi közük.
Nem voltak ezek az emberek közül sokan elhivatottak vagy nácik sem talán: áldozatai voltak a kollektív őrületnek, ami minden józan észt elsöpört akkoriban, hogy aztán áldozatok legyenek később is, amikor azonos megítélés szerint ítélkeztek felettük a valódi bűnösökkel.
Ralf Rothmann olyan könyvet írt, amilyet nem szokás: főszereplővé (főhőssé) téve benne azokat, akik minden épeszű számítás szerint csak negatív figurák lehetnének, bármelyik másik regényben. Egyrészt, mert olyan egyenruhát húztak, ami örökre megbélyegez. Másrészt azért, mert nem feltétlenül szimpatikus emberek. Olyan átlagos figurák, akik nem jobbak vagy rosszabbak bármely másik hétköznapi embernél, a háború pedig kihozza belőlük a legrosszabbat. Megúszni akarnak, de áldozattá válnak. Megmutatja, hogy az SS egyenruháját viselő katonának is lehetnek szörnyű tapasztalásai, rettenetes emlékei a háborúról. Lehet ő is áldozat.
A regény főhőse és az ő barátja a háború végén kerül a darálóba: egyszerű parasztgyerekből besorozott, majd felgyorsított kiképzésen végigzavart katona lesz belőlük, a karjukon a vércsoportot jelző tetoválással. Még azt sem mondják el szerencsétleneknek, hogy nem minden katona visel ilyet, így a túlélőknek extra nehéz dolguk lesz a hadifogságban.
Akkor kerül rájuk egyenruha, amikor Németország is már az utolsókat rúgja, amikor a kocsmában, óvatosan körülnézve már lehet picit hőzöngeni Hitler ellen, amikor már rég elvesztek az illúziók. Főhősünk azt képzeli, hogy gyilkolás nélkül túlélheti a végnapokat, mígnem éppen abba a kivégzőosztagba kerül, amelyik köteles keresztüllőni a sebesülten, dezertálás közben lebukott barátját. Választás nincs, parancs van.
Nem szimpatikus könyv ez, bármennyire is könnyen olvasható. Pusztítóan szép lírája van, amit Szijj Ferenc ültetett át – gyönyörűen – magyarra, valahogy mégsem lehet szeretni ezeket a mondatokat. Olyan letaglózó erő rejlik a sorokban, ami kevesek sajátja. Erősen koppanó, de nagy érzelmeket, és sokszorosan árnyalt jelentéseket hordozó mondatai valóban gondolatokat ébresztenek.
Beszélnek háborúról, tönkrement és örökre átértékelt erkölcsökről. Az elhallgatásról és annak fájdalmáról. A némaság pusztító erejéről. Az őrületről, ami így vagy úgy, de mindenkit maga alá tepert. A kisemberek háborújáról ír a szerző, nem a hatalmasokéról. Nem a parancsnoki asztalok, nem a hős frontkatonák és nem a meggyilkoltak könyve ez: ez az egyszerű parasztokról mesél. akik mindig csak értéktelen áldozatok a történelem sakktábláján.
Ez a rövidke kötet sokkal több dologról gondolkodtat el, mint amiről közvetlenül mesél. Arról, hogy milyen pragmatikussá tesz a háború. Hogyan mérgez meg örökre illúziókat, vág le bárányfelhőket, öl meg fiatal lelkeket, fertőz meg tiszta érzelmeket.
A német áldozatokról szól. A kényszersorozott gyerekekről, a megerőszakolt lányokról, az elvtelen kompromisszumokat kötő anyákról. Tönkrement generációkról, összetört álmokról mesél, és arról, hogy a hagymázas álmokból milyen keserű az ébredés. A karizmatikus vezetők – legyenek akár egyháziak, akár profánok –, agymosással felérő átprogramozást képesek végrehajtani, ami, ha álmokkal, reményekkel, hittel és tömegpszichózissal párosul, mindig meghasonláshoz vezet. Mert az apák ették az éretlen szőlőt, és a fiak foga vásott el tőle.
Az írás teljes terjedelemben elolvasható a Booklány szereti… oldalon
Ralf Rothmann
Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni
Magvető Kiadó, Budapest, 2017
208 oldal, teljes bolti ár 2999 Ft,
kedvezményes webshop ár 2399 Ft
ISBN 978 963 143 5146
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A tizenhét éves Walter – az elbeszélő apja – egy uradalomban dolgozik fejőként. 1945 márciusában besorozzák a Waffen-SS kötelékébe a legjobb barátjával együtt. Míg a barátja, Friedrich egy harcoló alakulathoz kerül, Walter sofőr lesz a hadtápnál. Mindketten Magyarországon teljesítenek szolgálatot. Walter tanúja lesz a háború borzalmainak, és egy eltávozáson, amelyet bátorságával érdemel ki, megpróbálja megkeresni apja sírját, aki Székesfehérvár környékén esett el. Az egységéhez visszatérve megtudja, hogy a barátja dezertálni akart, elkapták, ki fogják végezni, és ő is tagja lesz a kivégzőosztagnak.
Ralf Rothmann 1953-ban született, író, költő, drámaíró. Könyvei világszerte népszerűek, ezt a regényét több mint húsz nyelvre fordították le. A Tavasszal meghalni hősei a korábbi háborús regényekben negatív hősök lettek volna. Rothmann új szempontot hozott a háború művészi feldolgozásának világába, amely nemcsak hazájában, de egész Európában új gondolatokat ébresztett.
Olvass bele 
Posted on 2017. július 3. hétfő Szerző: olvassbele.com
0