Öreg, de nem halott | Hendrik Groen: Lesz ez még így se

Posted on 2016. november 18. péntek Szerző:

0


groen_lesz-ez-meg-igy-se-bor240Somogyi András | 

Ez a könyv megérdemelten aratott kiugró nemzetközi sikert. Nem olvastam még olyan irodalmi művet, amely az öregség ezer gondjáról és fájdalmáról és – sajnos – kevés öröméről ilyen pontos, hol humoros és vidám, hol megrendítő és szívszorító képet – nem is képet, inkább látleletet ad.

Engedtessék meg nekem, hogy beszámoljak róla: végigböngésztem az internetet, ahol több mint 50 találatot leltem A 83 és ¼ éves Hendrik Groen titkos naplójáról, de csak egy holland nyelvű (!) Wikipédia oldal tudósított arról, hogy a Hendrik Groen írói álnév, amely mögött egy 61 éves Peter de Smet nevű amszterdami könyvtáros rejtőzik. A magam részéről én inkább a 84. életévében járó Hendrikre szavazok. Hihetetlen írói bravúr kell(ene) ahhoz, hogy az otthonául szolgáló idősotthon belső életéről, lakótársairól ilyen leplezetlenül személyes, a magánszféra legrejtettebb problémáiról, demenciáról, inkontinenciáról, az eutanázia iránti heves érdeklődésről ilyen szinte szemérmetlenül őszinte, valósághű képet adjon – egy naplóban. (Persze  fintorként rajzolja meg Groen az előképként választott A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója aggkori párdarabját.)

Milyen ember az öreg Hendrik? Intelligens, lakótársai iránt érdeklődő, foglalkozik a társadalmi problémákkal, még a világpolitikával is. (Hálát ad az Úrnak, hogy Hollandiának nem Vlagyimir Putyin a miniszterelnöke…) Kimondja, hogy egy ország civilizáltsága lemérhető abból, hogyan bánik idős és gyenge polgáraival. Tudja, hogy a nyuggereknek nincs társadalmi értékük. Megőrzi tartását annak ellenére, hogy sok tragédiát élt meg: kislánya négyévesen baleset áldozata lett, amibe felesége beleőrült, és azóta egy pszichiátriai intézet lakója. Érzi az öregkor gyötrelmeit, érzi, hogy ahogy múlnak az évek, minden egyre lassabban megy. A járás, a beszéd, az evés, a gondolkodás. Még az olvasás is. Neki már az is elég lenne, „ha néhány órán át végkimerülés nélkül tudna csoszogni”.

De Hendrik nem adja fel. Ars poeticája az, hogy „úgy kell élni, mintha ez lenne az utolsó napunk”. Néhány barátjával megalapítja a lázadók klubját, amely az Öreg, de nem halott (ÖDNH) nevet kapja. Tekintettel arra, hogy a klub létszáma korlátozott, működését a lakótársak közül számosan irigységgel és gyűlölködéssel figyelik. A klub programokat szervez, amelyek kitalálását és lebonyolítását a barátok felváltva vállalják. Hogy kik a barátok? Közülük Evert az egyik legszerethetőbb. Evert, aki a tapintatot hírből sem ismeri, imád bajt keverni – korszerű kifejezéssel élve: trollkodni –, megjátssza a bunkót és az italt sem veti meg, de vállán el lehet sírni a panaszokat. Grietje, a klub egyik hölgytagja, aki sajnálatos módon lassan, de biztosan sétál bele az Alzheimer-kórba. Most még csak feledékeny, néha eltéved, de erről az útról nem lehet letérni. És Eefje, aki öregkori bájával, emberségével, lelki tartásával vigaszt nyújt Hendriknek, akiben felébreszti az évtizedeket késett szerelmet is. A klub jól sikerült programokat bonyolít le, amelyek között hajókirándulást, főzőtanfolyamot, kaszinólátogatást, pétanque versenyt, múzeumi sétát is találhatunk. Hát istenem, néha kerekes székkel, járókerettel…

Nem mesélem el a klubtagok további sorsát, ezt meghagyom az olvasóknak, akiknek őszinte szeretettel ajánlom ezt a csodálatos könyvet.

A kamu naplót Wekerle Szabolcs fordította, és hervadhatatlan érdeme, hogy olvasás közben szinte az otthon lakói között érezzük magunkat.

Hendrik Groen (elképzelt portréja...)

Hendrik Groen (elképzelt portréja…)

Hendrik Groen: Lesz ez még így se
– A 83 és ¼ éves Hendrik Groen titkos naplója
Libri Kiadó, Budapest, 2016
464 oldal, teljes bolti ár 3599 Ft,
kedvezményes webshop ár 3419 Ft
ISBN 978 963 310 7768

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Lesz ez még így se az utóbbi idők legnagyobb holland könyvsikere. Hendrik Groen valóságos nemzeti hős lett hazájában, képmásával bögréket díszítenek, a rajongók magukra is tetováltatják. Hendrik naplója hónapokig vezette a sikerlistákat, az eladások rekordot döntöttek, jelenleg 29 nyelvre fordítják.

A 83 és éves Hendrik az Alkonypír öregotthon lakója, de ki nem állhatja az öregeket, akik a szőnyegbe tapossák a mézes puszedlit, folyamatosan zsörtölődnek és nyögnek. A napi rutin is az idegeire megy; vacsora után kávé, utána tévé, utána irány az ágy. Az egyhangúságnak Eefje érkezése vet véget, akiben Hendrik felismeri az elszalasztott lehetőséget. Elege lesz hát a nyavalygásból, szeretné, ha még tartogatna számára valamit az élet, ezért néhány bentlakóval megalakítja az Öreg, de még nem halott klubot, és titkos naplót vezet akcióikról.

Hogy életkedvüket fenntartsák, kaszinóba, pétanque-bajnokságra, főzőtanfolyamra és tájcsizni járnak, és miközben minden erejükkel azon vannak, hogy az elmúlás a lehető legszórakoztatóbb legyen, néhány nem várt fordulattal is számolniuk kell.

Hendrik Groen nem szuperhős, és pont ezért szerethető. Az Öreg, de még nem halott klub kalandjai hamarosan folytatódnak.