Igen gyakorlatiasan fogta fel a lányom Posta Renáta könyvének címét: »Hedonista is vagyok, fogyni is szeretnék, tehát nekem írta.« Tényleg így van. A hazai népesség igen jelentős része túlsúlyos, egy másik halmazba meg azok tartoznak, akik élvezni akarják az élet, a konyha és a terített asztal minden örömét, viszont eddig egyik eredménytelen fogyókúrából tántorogtak (caplattak, gurultak, lihegtek) át a másikba, számottevő vagy végleges eredmény nélkül. A két halmaz jócskán át is fedi egymást, a felvevőpiac tehát adott.
A dolog másik eleme, a paleo étkezés már bonyolultabb kérdés. Ez ügyben tessék Szendi Gábor műveihez vagy oldalához fordulni. Elfogulatlanul csak annyi mondható róla: van, akinek a paleo étkezés számos egészségi problémáját megoldja. Egyébként Posta Renáta is sűrűn hivatkozik – teljes joggal – a paleolit étkezés prófétájára, hiszen nélküle magyar földön a kutya nem tudná, hogy ez az életforma (mert nem nevezhető csupán diétának) milyen sokaknak segített. Posta Renáta paleoblogger maga is komoly túlsúllyal vágott neki élet- (és test-)formája átalakításának. Az eredményt az a fénykép igazolja, melyen a szerző egy 20-30 kilóval korábbi nadrágját mutatja fel. Renáta ráadásul főz is, fantáziagazdag is, ideális alanya-tárgya annak, hogyan alakíthatja át magát a nő – vagy éppen a férfi. Hogy a jelenség mennyire népszerű: olvasom az egészen friss hírt, hogy Paleosuli néven különféle szegmensekre célzott tanfolyamok indulnak, sejthetően számos érdeklődővel.
A mellékelt könyvrészlet pontosan elárulja, mennyire a célszerűségi szempontok vezettek a mű megíráshoz.
A fogyni akaró hedonista (vagyis élvhajhász) nem kíváncsi a tudományos kutatásokra. Nem érdekli, milyen vegyi folyamatok zajlanak le a testében. Fütyül arra, hogy mi mennyire egészséges: ő nem egészséget akar érezni a nyelve hegyén, oldalán vagy tövén, hanem jó ízeket. Ha ehhez enni kell, és ezeket kell enni, megfőzi, megsüti, megeszi, lemázsálja magát – és ha következetes, ha nem adja fel: eljut a ruhatára visszakarcsúsításához.
Posta Renáta tudja, hogy olvasója számára a személyesség és a személyes példamutatás a legfontosabb, tehát minden receptjét lelkesítő bevezetővel ajánlja. Egyszerű szavakat használ, rövid mondatokat ír. És minden bekezdésében felszólít valamire, felkiáltójellel. Az olvasó már csak olyan, hogy kézen fogva kell vezetni a tudás felé. Meg kell neki mutatni, mit hová tegyen, és azzal mit csináljon.
Nem kell gondolkodnia, csak az utasításokat követnie. Hogy ne tévedjen el az úton, listát kap arról, mi választható reggelire, ebédre, uzsonnára. Listát kap a tilalmas nyersanyagokról is. Ha nem akar elmélyedni, elég, ha ezekre koncentrál. Ha el akar mélyedni, fordulhat Szendi Gáborhoz.
Posta eredményesen ültette át a blogíró tegeződő közvetlenségét a könyv oldalaira. Neki van igaza. Annak az embernek, akinek tényleg nincs más problémája, mint a túlsúly miatti rossz közérzet, itt készen kapja a megoldásokat.
Tegyük hozzá, a receptek jók, általában egyszerűek, Renáta könnyen előállítható ételeket talált ki. Inspirációt a hazai, a távol-keleti és a mediterrán fogásokból merített – vagyis csak jó helyekről. Ételei általában kevés alkotóelemből állnak, elég egy kortárs tűzhely (sütővel), sokféle fűszer és némi figyelem. Bár nem főztük végig itthon az ételeket, már a tapasztalat alapján, illetve a nyersanyagokból (a kottát olvasva) sejteni lehet, hogy az ételek sem okoznak csalódást. És hogy látványuk is gusztusos, azt Siményi Gergely fotói tanúsítják. Dicséretes szerkesztői lelemény, hogy a receptmutató kétszeres: név szerint és alapanyag szerint rendszerezve is megkapjuk.
Habár nem illendő, de kötelező itt megemlíteni, hogy a paleolit fogyókúra nem olcsó mulatság (de az ilyen étrend sem). Az egészséges táplálkozásnak – aki próbálta, már tudja – komoly ára van. (Az is igaz, hogy a valódi számítások azt jelzik, a paleós kevesebbet eszik, tehát a mérleg visszafelé is lendül.) Azok tehát, akik csupán azért szenvednek a túlsúlytól, mert nem telik másra, mint fehér lisztre, cukorra, disznózsírra, továbbá mindarra, amit a paleolit tilalmi lista kerülendőnek tart – nos, azok nemigen fognak érdeklődni Posta Renáta csevegően előadott, csupa mosolygás könyve iránt.
További komoly negatívum, akárcsak a korábbi köteteknél, a koncepciózusan követett, de ettől még változatlanul nagyon rossz címlap.
Posta Renáta: Paleolit fogyókúra hedonistáknak
Jaffa Kiadó, Budapest, 2014
230 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft
ISBN 978 615 541 8570
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A legtöbb fogyókúra nem szól másról, mint a mértéktartó porciókról, a számolgatásról és a bűntudatról. Köszönő viszonyban sincsenek valós vágyainkkal! Pedig a fogyókúra is csak akkor jó, ha szívesen csináljuk, nem pedig azért, mert muszáj…
Amikor évekkel ezelőtt kipróbáltam a paleolit étrendet, 180 fokos fordulatot vett az életem: helyreállt az egészségem, és mindössze három hónap alatt lefogytam! Azóta is tartom a súlyomat, ez az életmód pedig a szenvedélyemmé vált. És továbbra is imádok főzni, jó étvággyal, sokat enni. Azok, akik követik a blogomat vagy olvasták első szakácskönyvemet, már tudhatják: a paleolit étrend és a hedonizmus igenis jól megfér egymással!
Új kötetem megírásához hosszasan tanulmányoztam különböző étrendeket, amelyek összhangban vannak a paleóval, és ezek alapján állítottam össze az eddigi leghatékonyabb, ugyanakkor élvezettel teli módszert. De mivel csupán elmélettel nem lehet jóllakni, ezért több mint száz ínycsiklandozó ételvariációt és egy harmincnapos mintaétrendet is találsz a könyvemben. Sokkal több mindent eszel majd, mint korábban, és egyetlen nap sem kell korgó gyomorral nyugovóra térned. Épp ellenkezőleg: pompás lakomákat csaphatsz a segítségemmel!
A paleolit fogyókúra alatt a vércukorszinted megnyugszik, és stabilizálódik a lassan felszívódó, rostban gazdag zöldségeknek köszönhetően. Emellett beindul a zsírégetésed, mert sok fehérjét, egészséges zsiradékot eszel, és közben nem koplaltatod a szervezetedet. A jó étvágyad megmarad, és minden szinten egészségesebbé válsz. Kevés ennél csodásabb állapot van!
Posted on 2014. július 29. kedd Szerző: olvassbele
0