Levél Somához | Soma Mamagésa: Új egyensúly

Posted on 2011. november 24. csütörtök Szerző:

0


Írta: Kleyer Éva

Soma Mamagésa: Új egyensúlyKedves Soma (Mamagésa, aki Spitzer Gyöngyi meg néha Klári, Gyöngyibaba, Sziang Pej, F. Soma Bővér, Szűz, Anya és Vénusz istennő egy személyben)!

Bevallom, amikor először találkoztam áradóan nőies mivoltoddal valamelyik vetélkedő zsűrijében, személyiséged inkább riasztott, semmint kíváncsiságot ébresztett bennem. Az átváltoztatós műsorban azonban megcsillant valami, ami felpiszkált: ki is ez a nő?

Akkor ismertem fel azt a Somát, aki talán igazából vagy. Az a sugárzóan nőies nőci, aki gátlások nélkül vállalja önmagát, a gömbölydedségét, a rakoncátlan loboncát, a belőle megállíthatatlanul áradó szexuális kisugárzást, a benne lakozó összes archetípust, a Szűztől az Anyán át az Istennőig.

…és akkor a kezembe került az Új egyensúly! Ebből aztán egy vadonatúj Soma-kép bontakozott ki, egy gondolkodó, sokat olvasott, érzékeny, hatalmas és szintetizáló tudású ASSZONY, így nagy betűkkel.

Köszönöm, Soma, nagyon sokat tanultam könyvedből, sok minden, amit itt-ott olvastam, hatalmas tablóvá állt össze, helyére kerültek a mozaikdarabok. Szép és elfogadható kapcsolatot teremtesz a tudomány tényei, a női tapasztalatok és az ezotéria néhány tana között.

Felbukkannak idézetek Freudtól, Jungtól, Simon de Beauvoirtól, említed Rudolf Steinert és gyakran hivatkozol Hellingerre az ő családállításával. Legjobban Eckhard Tolle – egyik személyes kedvenc tanítóm – felidézésének örültem. Alapos munkára és elmélyült kutatómunkára utal a sok szakirodalom és irodalmi idézet a lábjegyzetekben, így akit mélyebben érdekel a téma, utána tud keresni.

Mint írod, régen az állam és a vallás jelentette a szuperegót, a kontrollt és a szigort az egyén élete fölött, ma átlendültünk a ló másik oldalára, és eluralkodott az ego, ledőltek a tabuk, megbillent az évszázados egyensúly. Amely egyensúly régen természetesen nem a nők emancipációjáról szólt, hanem a tesztoszteron uralmáról, ahol a nő (és a gyerek is) tulajdon és használati tárgy volt. Ez most nagyon gyorsan, egy-két generáció alatt megváltozott, a nők öntudatra ébredtek, egyre tudatosabban integrálják korábbi szerepeik közé a modern nő attitűdjeit: már nemcsak vagy anya, vagy szerető, hanem is-is, sőt igényt tart a szexuális egyenrangúságra és kielégülésre, a dolgozó nőnek kijáró elismerésre. Ettől azután szegény férfiak elbizonytalanodtak, elhasználódtak, nem találják önmagukat. Mozgalom is indult a megmentésükre!

Soma, köszönöm a nőiségről szóló fennkölt sorokat, azt a gondolatot, hogy a nőnek méltó és szeretetteljes kapcsolatban kell lennie testével, amely analóg az anyafölddel.
Nagyon tetszett, hogy nem lett a könyv „nősoviniszta”, vagy épp harcos feminista, sőt, amellett, hogy kiállsz az öntudatra ébredt nő ideáljáért, de a különbségek bemutatása (mint például a ‘dobozoló, sorosan gondolkodó férfi’ kontra a ‘gombolyító nő’) mellett a harmóniateremtést hangsúlyozod. „Ez nem verseny, hanem egy egymást kölcsönösen kiegészítő csoda, ami együtt hozza létre a teljességet”.

Imádom az ilyen mondataidat: „Néha a legtöbb, amit a másiknak adhatunk, az maga a hiányunk”, vagy „Minden kapcsolatunk egy tükör, amiben saját magunkat pillanthatjuk meg”.

Fő hívószavak a könyvben: tér, levegő, autonómia, önállóság, szabadság, őszinteség. Körbejárjuk a család mint energetikai egység, a nőnevelés évszázadai, de a családon belüli erőszak témáját is.

Kedves Soma! Könyvedből megtanultam, milyen fontos, hogy ne csak a külsőségekkel foglalkozzunk, de bizony a belső fejlődésünkkel, a spirituális utunkkal is, hogy másképp lehessünk szülők, társak, nők, kollégák, igenis mentsük meg a férfiakat, s törekedjünk a harmóniára és az új egyensúlyra.

Soma (forrás: kiskegyed.hu)

Soma (forrás: kiskegyed.hu)

Köszönet a személyes hangvételért, hogy beavattál titkaidba, családod életébe, legbelső gondolataidba; sokszor szinte hallottam a hangodat, ahogy mesélsz. Öröm kézbe venni a könyvet, szép a borítója, tetszenek a betűk és szinte bámulatosak a rajzok, amit lányod, Hanna készített.

Így a végén azt is bevallom, megfejtettem ám a kezdeti ellenállásom okát: valószínűleg az irigység munkált bennem. Irigység, amiért én nem vagyok ennyire „nőci”, ennyire kifelé áradó személyiség. De most tanultam tőled sokat, és dolgozom rajta!

Olvass bele: Részlet a könyvből

Adatok: A könyv fülszövege

Soma Mamagésa: Új egyensúly

Jaffa Kiadó, 2011