Browsing All posts tagged under »vers«

Viga Vendel: Könnyű zápor

április 11, 2012 Írta:

1

Legyen így, mert másképp nem lehet. Kórház, műtét, egyebek, már nem tudtam rólad, összevesztünk 2010 nyarán vagy talán őszén. Látod, erre sem emlékszem. Már nem írtunk íméleket, és egészen, minden megfagyott. Ahol most vagy, nagyon hideg lehet. Itt tél van, nincs hó, ragyog a nap az égen, te nem sétálhatsz a napsütésben, nem ihatsz sört. […]

Gulya István: Bretagne

április 11, 2012 Írta:

0

Virágcserép. Szürke tenger Keresztemberek. A homok mocska Átellenben a szemeddel sírdogál egy ablakocska Phillippe és Marie a dombon A rák hátrafele ballag Kicsap a víz. Sápadtan ordítasz Elalszom. Azt hiszem, nem hallak     _

Halmai-Nagy Róbert: “Ooops I did it again”

április 11, 2012 Írta:

0

Sláger József Attila és mások ritmusára, melyet szerzett saját eljegyzése alkalmából Irgalom édesanyám, mama, rossz voltam, ma is írtam egy verset. Te neked dedikálom most sorait mind, vedd ahogy ostyát templomainkban az úrvacsoránál kézfejüket kifeszítve a hívek. E hexameter lesz eljegyzési ajándék – daktilusok celofánjá- ban, csomagolva adom neked át. Mert hát borut az mért […]

Pethes Mária: Négy cavatina alt hangra (részlet)

április 11, 2012 Írta:

1

egy ámenben tartogatlak megreped a csönd vakolata az emlékek árnyéka nagyra nő szobám falán a város szíve kő rendületlenül hallgat szemmel tartanak a házak ablakai még nincs vége a drámának együtt játsszuk a válaszokat téged keres a visszhang homlokod tűzfala előtt leborul egy pillanat fájdalom lappang a fákban fűrészek hangjával álmodnak könnyben úszik a madarak […]

Székács László: Lábujjhegyen

április 11, 2012 Írta:

0

nehéz vagyok fénynek, virágnak, és ráz a földbe húzó gondolat fogantatás, törtvonal, majd zárójelek, kezdetem és végem, az egyenlőség köztem jeltelen, dioptriáim hálóvá karcosodtak, radír sem marad soraim után, ördögszekerek, avagy szándékaim csupán, minden virradatra vetülékké bontom álmom, mintázni, a világot, leképezni, égig érni, tudatot harangozni vetődéses indulataim csendesednek, erózió, csorbítás, zöngés és zöngétlen, libikóka, […]

Mirtse Zsuzsa: Pásztorok órája

február 8, 2012 Írta:

1

fekete madarak ködben és hóban vésik a tájat húzzák az ágat húz még az ág is látom a vállad ne bámulj annyit csukd be a szádat látom a vállad meztelen vállad fekete madár hol van az ágyad ágról szakadtál földi világba lesz-helyed nem lesz árva madárka semmilyen térben semmilyen égben akarsz egy diót csőrödbe szépen […]

Székács László: Az ítélő Kiadó

február 4, 2012 Írta:

0

(André Kertész „The reader”, járdára kidobott könyvek fotójára) Illusztráció   egy tip-top polgár becsüs szemébe, és a pillanatok fényei közt kertészkedő lencséjébe döbbent a járdát is dorbézoló enyészet, perselyéből az ítélt feleslegek, miket képként jobb sorsukra ide borított az így újdonsültté lett könyvkiadó vedlett bőrökben díszelgő, vagy éppen volt gondos karton, vagy puhává kopott massé, […]

Nyirán Ferenc: Reggeli kérdés

január 8, 2012 Írta:

0

reggel ha a fürdőszoba foglalt volt szüleim hálóján át jutottam el a vécére – nem szerettem a fülledt szellőztetés előtti elhasznált levegőt az öregszagot… tizenhat voltam ők alig negyven de nekem harminc fölött már öreg volt mindenki most hússzal vagyok több mint ők akkor a fiam tizenhat nagyon rendes tisztelettudó fiad van mondtad az évadzáró […]

Költői örömzene | Kovács András Ferenc: Bohócöröklét

január 5, 2012 Írta:

0

Írta: Szeifert Natália „Az alkalmatosságra írott versek az aestheticusoknál már egészen nevetségbe mentek, legalább mindenkor gyanúsok” – írja Csokonai, az Alkalmatosságra írott versek Előbeszédében. A nagy előd szavait Margócsy Géza irodalomtörténész is megidézte a Bohócöröklét bemutatóján április 11-én, a Nyitott Műhelyben. Az idézet találó és mosolyogtató, hiszen Kovács András Ferenc legújabb kötete bővelkedik alkalmakra írott […]

Kovács András Ferenc: Bohócöröklét

január 5, 2012 Írta:

0

„Tátongó fényben sivatagi testek, Háromkirályok, mágusok ügetnek Alkonnyal málhás, hűs üvegtevéken, Tűnt hajnalűrben, törhetetlenül.” (Négysoros álom) „Ezek a versek voltaképpen a Sötét tus, néma tinta darabjaival szinte párhuzamosan íródtak, álltak össze könyvvé – alkalmi futamok, alkalmatlan játszadozások, hangok s elhallgatások, rögtönzött kódák, zárlatok, hiányjelek, rejtett cezúrák a lét partitúráján – nem tudni, miért túl könnyed […]

Kis magyar állatságok | Vadász Bence – M. Miltényi Miklós: Nagyon állat

január 2, 2012 Írta:

0

Írta: Takács Máté Az építészekre (is) nehéz idők járnak kis hazánkban. Kevés a munka, és azért a kevésért is sokan állnak sorba. Mit tesz ilyenkor a jobb sorsra érdemes szakember? Elkeseredik? Emigrál? Nagyon sajnálja magát? Nem. A három gyermek melletti maradék szabadidejében kifejezetten vidám verseket ír, építésztársa pedig nem kevésbé vidám rajzokat készít hozzá. A […]

Vadász Bence: Mackó (nadrág)

január 1, 2012 Írta:

0

A fázós Mackómnak kéne egy rendes nadrág. Keres, kutat és persze mit választ? Mackónadrág! Mondom: – Ez a bársonyos mackónadrág, hidd el, bármily kényelmes, – Mackó – nagy rád! Akkor már inkább egy jogging, lazán beletűrve egy jobb ing! Vagy egy izmaidat merevítő, leértékelt melegítő! De nem egy kinyúlt mackó! Hülye vagy te Mackó! A […]

Székács László: Együttállásom

december 18, 2011 Írta:

0

a percek egyre feljebb tolnak, hogy lássam az utat és az utam hisz az idő nem mérvadó azt akarják, látó legyek, és szellemi az élet, élvezzem, a mesékben érezni mindent, a három kívánság csak hitegetése a sárnak, hogy nem csúszok bele pedig szerintem azt kellene, és vályogból egynyelvű Bábelt nem háromszor, de mindig ezt kívánjam […]

Székács László: Ingyenes utazás

december 6, 2011 Írta:

0

Székács László: Ingyenes utazás tíz évesen rám akasztott korom 55 éve rozsdásodik a hűvös völgy nedves árnyai körül, de élek rózsaszál hullámzik a fal tövében mécses lángfényében most regisztráltam gyalogosból a már mindegy korú ingyenes tömegközlekedővé, már nem potyázhatok többé, … a háló szakadozik, alattam, arccal a vasút felé úgyse látom, … most se sivár, […]

Lackfi János: Három plázaetűd

november 25, 2011 Írta:

1

1. Plaza Balassi Tesókám, mi lehet a széles föld felett Szebb dolog a plázánál? Átléped küszöbét, hűs burkot sző köréd, Mintha jégen kószálnál. Nagy télben jó meleg, nagy nyárban enyhület Ruha gyanánt reád száll. Rossmann jó illatot, szökőkút harmatot Terjenget itt arcodra, Szintetikus a dal, vár vitéz diadal Sétányokon harcolva. Akin nincs vértezet, az rosszkor […]

Szeifert Natália: Bolt

november 20, 2011 Írta:

0

Elköltöznék lelkesen, nem bánom, utca se kell legyen, csak valami kilátás a völgyek felé. Itt nyitom meg a boltom, szatócs, az lesz kiírva, mint a külvárosban, ahol mindig sikítva fordul a villamos. Tartok majd mindent, színeset meg kopottat, lesz családi kiszerelés, s lesz gondom magányosokra, lesz szelet kenyér, tíz szemes kockacukor, meg kizárólag házi, jóízű […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.