Halmai-Nagy Róbert: “Ooops I did it again”

Posted on 2012. április 11. szerda Szerző:

0


Sláger József Attila és mások ritmusára,
melyet szerzett saját eljegyzése alkalmából

Irgalom édesanyám, mama, rossz voltam, ma is írtam
egy verset. Te neked dedikálom most sorait mind,
vedd ahogy ostyát templomainkban az úrvacsoránál
kézfejüket kifeszítve a hívek. E hexameter lesz
eljegyzési ajándék – daktilusok celofánjá-
ban, csomagolva adom neked át. Mert hát borut az mért
emleget itt, aki kisgyereket szült rég e világra,
s mint kiürült poharat sokszor már, hagyja el őt az?
Lám, ahogy én megyek, úgy fogadod tőlem ma e verset
postai üdvözlőlapon, e-mailen vagy e könyvet
olvasgatván. Mostantól te helyetted e nőnek
vallok reggeli kávéval s piritós szeletekkel
napról napra szerelmet. Elég lett őneki mindez.
Éjszaka nálunk ad szerenádot, dúdol a város:
liftek mennek az égbe, riasztó bömböl a sarkon,
busz kerekek ritmusra dobolnak az aknatetőkön.
Munka után ide vár haza. Langyos víz csobog, ételt
rak le elém, éhségem elillan, az ágyba bujunk majd.
Kispolgári idill: ahol ő fekszik, nekem ágyam.
Érted már? Emiatt hagylak most újra magadra,
s jó elmenni de közben félkézzel neked írni,
sorról sorra halad, hopp, nézd, jaj kész ez a vers is.

_

Posted in: OLVASÓ, Vers