április 2, 2015 Írta: olvassbele
Lengyel Szilvia | Valószínűleg a negyvenedik születésnap volt a legmeghatározóbb 24 órája D. Tóth Kriszta életének. Kitalálta, hogy 365 napon át tartó feladatot oszt magára: 40 éve a Földön címmel minden nap készít magáról egy smink nélküli szelfit, és feltölti a Facebook-oldalára. A könyve is egy negyvenéves nőről szól, negyvenes olvasóknak. Vagyis kiemelten fontos ez […]
április 2, 2015 Írta: olvassbele
| 1. | A vízszintes csíkokat bámulta az ágyneműn, ahogy ütemesen mozognak föl és le. Föl. Le. Föl… Bántotta a tenyerét az anyag. Behunyta a szemét, elképzelte, ahogy az ezerszer mosott szövet rostjai minden lökésnél újra és újra felhorzsolják a bőrét. A bolyhos szálak egyesével dörzsölték be magukat a könyök véknyába. Egy mozdulat, egy újabb […]
február 23, 2015 Írta: olvassbele
Az emlékezés mozaikja | Katya Petrovszkaja regénye: Talán Eszter bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Fabian Thomas* | Hihetetlen családtörténet, lélegzetelállítóan szép prózában elbeszélve: Katya Petrovszkaja egy egész évszázadot átfogó tablót alkotott meg Talán Eszter című bemutatkozó regényében. Hogyan lehetséges ilyen rengeteg információt olyan irodalmi formába önteni, amely még a legszomorúbb részek olvasását is csodálatosan könnyűvé teszi? A válasz abban a különös formában rejlik, amelyet Katya Petrovszkaja választott Talán Eszter […]
szeptember 22, 2014 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Bármi mellett tudok érvelni, és ugyanaz ellen is. Ha az ember kellőképpen beássa magát egy témába, akkor akárkivel szemben meg tudja védeni az álláspontját, tiszta logikával, csiszolt szavakkal. Ez az elme nyelve, ami független a szív szavától, az empátia vagy az azonosulás hangjaitól. Namármost, Horváth László Imrének nem kevés ilyesfajta beásásba […]
július 2, 2014 Írta: olvassbele
Hatéves volt, és hatévesen kellett meghalnia. Reszketett a félelemtől, a szemét nem tudta levenni a bogárról. Nézte a napraforgómezőként elterülő plafont, de csak őt látta, a bogarat, amely csupán akkora volt, mint egy napraforgómag. A bogár hegyes lábait szőr borította, csápjai vékonyak voltak, mint a szempilla. Mozdulatlan teste akár egy rajz, egy fekete folt a […]
július 2, 2014 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Hakan Günday regénye, a Kevés a legvalószerűtlenebb szerelmi történet, amit valaha is olvastam. Önmagában már az is mesebeli túlzás, hogy a főszereplő lányt és fiút ugyanúgy hívják, nevüket csak egy ékezet különbözteti meg (Derdâ-Derda). Koruk is azonos, éretlen kiskamaszok. Egymásra találásuknak körülményei szinte elképzelhetetlenek. A Kevés hősei szélsőséges helyzetbe születnek bele, életük […]
április 29, 2014 Írta: olvassbele
| A pince | A kincskeresők városában születtem és ott is élek. Lakói a teljesen kiégett síkságról érkeztek ide egykoron. Aranyfogakat és ezüst kiskanalakat kerestek. A romokból felszálló füst és a jómódú elődök égő testének bűze vonzotta ide őket, ez emlékeztette őket arra, hogy milyen nagyszerű dolog a túlélés. Nem kell tehát elmélkedni a boldogtalanságunkról, […]
április 29, 2014 Írta: olvassbele
Hárságyi Margit | Interjúnk a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készült Igor Ostachowicznak a közelmúltban Magyarországon az Űzött lelkek éjszakája (lengyel eredeti címén: Élő zsidók éjszakája) címmel megjelent második kötete az ezredforduló ellenkultúrájának kultuszkönyve, melyet tavaly a legrangosabb lengyel irodalmi díjra, a Nikére is felterjesztettek. Ostachowicz a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk – 2007 óta helyettes államtitkári, […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
A nagy tükör úgy ereszkedik le, mint az emelőpaneles ablak. A nő, aki éppen elfordította az emelőkart, elmosolyodik: mindannyiszor megreszket egy picit. Mi lenne, ha a keret a padlóra zuhanna és kitörne az üveg? De puhán siklott le – a világ kettévált. Ezen az oldalon fehérarany szalon. Odaát, a tükör rejtekében hálófülke, gyertya, meztelen, lihegő […]
január 19, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A történelemnek vannak alakjai, akik köré mítoszok szövődnek, akik állandóan foglalkoztatják a történészeket, irodalmárokat, művészeket. Méltán tartozik ebbe a sorba Nagy Katalin cárnő. Könyvek, filmek, színdarabok, festmények – no meg persze számtalan történelmi feljegyzés, levél, miegymás őrzi alakját. Andreï Makine legújabb regénye természetesen nem a cárnőről szól, de a történet mindenképpen központi […]
január 5, 2014 Írta: olvassbele
Hogyan vesztek össze a bolond frengi szultánok Szejfi, a nevelőm úgy mondta el nekem, ahogy az áldott emlékű oszmán történetírók megírták. Én csak ámultam azon a beszéden, Szejfi pedig nagy komolyan mondta, mondta, de időnként megállt és mosolygott. Szerettem Szejfit. Így mesélte: Abban az időben a bálványimádás tévhitétől elvakított nyugati országok szultánjai a császári koronának […]
január 5, 2014 Írta: olvassbele
paddington | Amikor az iskolák előtt Európa-szerte álló kihívásokról beszélgetünk, rendszerint előjön a példa, hogy egészen más történelemszemléletet igényel a török hódoltság korát tanítani Bécsben, ahol a diákok legalább negyede általában török, mint a lényegében »monokulturális« Magyarországon. Horváth Viktor 2009-es regénye, a Török tükör modern és szórakoztató tükröt tart mindazok elé, akik már túl vannak […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
M. Dalnoki Fanni | Többféle történelmi regényt írhatunk. Írhatunk olyan végtelen volumenű, eleve klasszikusnak tervezett klasszikust, mint a Háború és béke. Vagy olyan többkötetes, hazafias munkát, mint Az elátkozott királyok. A történelmi eseményeket, szereplőket helyezhetjük egy kalandregény kitalált és valóban létező díszletei közé, ahogyan Dumas tette négy muskétásával. De kikerülhet a szövegszerkesztőnk alól olyan mű […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
Műélvezettől búvalóig Ahhoz képest, hogy a világból ki lehetne kergetni egy cimbalommal, annyira utálom, mégis egy cimbalom nyomában utazom be a világot. És ha csak a nyomában kéne utaznom! De én hordom, a két tenyeremen! „Ide tegye, Imre bácsi, amoda tegye, Imre bácsi!” – dirigál az a taknyos. „Jaj, vigyázzon a pedálra!” No, de kezdjük […]
december 6, 2013 Írta: olvassbele
(…) – Búcsúzni jöttem, vezér úr – mondja kimért hangon. – Ennyi az egész. – Gyerünk csak a szobámba. – Megfordul, előremegy, s ezzel a „családias” viselkedéssel szinte tüntetően bizonyítja, hogy a vendéget most sem tekinti idegennek, akivel udvariaskodni kell. – Jöjjön csak, Barát. Mi az, hogy búcsúzni jött? Üljön le. Rágyújt? – Köszönöm, rá. […]
április 9, 2015 Írta: olvassbele
0