Browsing All posts tagged under »molnár_krisztina_rita«

Kihordhatatlan | Tomaji Attila: Pentimento

február 26, 2021 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A folyton változót, amely mégis örök, hajdani istenségeket és az esendő ember életét igyekszik megragadni, rögzíteni Tomaji Attila Pentimento című – szép kiállítású – kötetében, amely – noha konkrét utalást erre nem találtam – válogatott műveinek, még pontosabb – újrafestett lírai szövegeinek gyűjteménye. A címadó szó több jelentésű: értelmezhető bűnbocsánatként (bűnbánatként, megbánásként), […]

Tomaji Attila: Pentimento (részletek)

február 26, 2021 Írta:

0

Folyó Folyó. Éjszaka. Eső pereg. Bár átvihetné valaki erős vállán félelmemet. Bár ott álldogálna, aki szárnyára vesz majd – s eltemet. Nem igényli, nem tűri Nem akarok rózsákról írni, a rózsák ott nőnek a kertben, miért írnék arról, amit láthatsz magad is, amint van, de a bennünk percek vagy évek alatt nőtt szerelemről sok mondandóm […]

Ördögi jubileum #2. | Irodalom és film a 10. Ördögkatlan Fesztiválon

július 30, 2017 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Már tíz év eltelt azóta, hogy Cseh Tamás 2008-ban megnyitotta az első Ördögkatlan Fesztivált. Halálhíre ugyanitt érte egy évvel később a barátokat, rajongókat, fesztivállátogatókat. Már tíz éve, hogy nem vagyunk normálisak, ahogyan Törőcsik Mari, a fesztivál másik fővédnöke 2011-ben olyan kifejezően megfogalmazta. Már tíz éve, hogy Nagyharsányban és a környező településeken öt […]

Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz (részlet)

szeptember 26, 2016 Írta:

0

Füge Maléna útinaplója Július 14. szerda | Repülés Kedves Luca és kedves Janó! (Mert azért, Janó… te is kedves vagy. Akkor is, ha legtöbbször megpróbálsz úgy csinálni, mintha nem lennél az.) Azt találtam ki, hogy úgy fogom írni ezt a naplót, mintha levelet írnék nektek. Így könnyebb lesz. Még soha nem írtam semmit, ami annyira […]

Beszélő tücsök és a többiek… | Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz

szeptember 26, 2016 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna |  Nem tudom, beszél-e így egy mai gyerek? Illetve három. (Bár már most be kell vallanom, az utolsó rész maradt meg a legerősebben bennem. Talán nem véletlenül.) Abban sem vagyok biztos, hogy hiszek-e még ezeréves, karmester foglalkozást űző, beszélő tücskökben… Végülis rég kinőttem a gyerekkorból. Csak egy dologban vagyok biztos; nagyon jó volt […]