Browsing All posts tagged under »lukáts_andor«

A demencia poézise | Florian Zeller: Apa / Belvárosi Színház

február 22, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Vajon fogja-e vonzani közönségét Florian Zeller darabja a Belvárosi Színházba? Hiszen az időskori elbutulás, az Alz­heimer-kór nem de­rű, nem komédia. Ennek a betegségnek, az aggkori (néha korábban kezdődő) el­tom­pu­lásnak a tünetei kis adagban figyelve talán mu­lat­ságosak, nagy adagban – a beteggel együtt élve – tragikusak. Lukáts Andor Andréja, a címbeli Apa, […]

Gondoskodás apáról | Lukáts Andor új szerepéről

február 22, 2015 Írta:

0

Csicsely Zoltán | Alzheimer-kórban szenved az Apa című darab főszereplője. A lánya számára kérdés, meddig képes saját maga gondoskodni róla, meddig adja fel a saját életét, és mikor kell külső segítséget kérnie. Az előadás főszereplőjével, Lukáts Andorral beszélgettünk. Mennyire van szüksége arra színészként, hogy pontosan, orvosilag ismerje az Alzheimer-kórt a szerep eljátszásához? Valamennyit tudtam már […]

Eljutunk-e Portugáliába? | Egressy Zoltán: Portugál

január 20, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A Portugál hosszú évek óta sikerdarab a Katonában. Lassan mondhatunk évtizedeket is. Hogy mi a titka ennek a szériának, nem nehéz megfejteni. Egressy Zoltán darabja és az előadás is érzékeny pontokra tapint, miközben látszólag könnyen fogyasztható, rendkívül szórakoztató. (Az is megérne persze egy misét, hogy miért is nevetünk rajta olyan jóízűeket, miközben […]

Csak a család számít! Vagy nem| Joe DiPietro: A folyón túl Itália

október 13, 2014 Írta:

0

Bedő J. István | Legelőször is arról, hogy Joe DiPietro darabját miért imádták annyira, hogy bő két év alatt nyolcszáz előadást nyomott le New Yorkban. Mert emberi, mert szeretni való figurákat tol a színpadra, mert a saját Little Italy élmé­nye­iből fogant minden mondata, és mert végül is ő ma­ga a főhős, a bevándorlók második leszár­mazott […]

»Tengo famiglia« – első a család? | Olasz-amerikai világ a Belvárosi Színházban

szeptember 29, 2014 Írta:

0

Csicsely Zoltán | Sok nevetés, generációk összeütközése, egy zajos olasz család Amerikából. A folyón túl Itália cí­mű darab alapkérdése: kell-e egy fiatal em­ber­nek kö­vet­nie a nagyszülők által diktált érték­rendet, vagy választhatja a maga életét. A két nagy­szülő­párt Lukáts Andor, Lázár Kati, illetve Bene­dek Mik­lós és Szabó Éva, az unokájukat Szabó Kim­mel Tamás játssza október 8-ától […]

Nálunk van a bárhol | Gogol: Holt lelkek / Radnóti Színház

május 3, 2013 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Vannak a színház történetében olyan művek, amelyek gyurmaszerűen alakíthatók, és éppen ez utal vissza arra, hogy minden kornak tudnak mondani valamit, mégpedig az éppen aktuális jelen időről. A jó dán királyfi története, Csehov lázadni vagy változtatni képtelen figurái, akárcsak a görög tragédiák – ettől megunhatatlanok. Az örök emberiről szólnak. A jellemtelenség […]

Menthetetlen boldogtalanok | Závada Pál: Jadviga párnája / Belvárosi Színház

november 6, 2012 Írta:

0

Írta: Bedő J. István A Jadvigát – mármint a könyvet – nemigen lehet egyetlen falatként benyelni. Nem is csak azért, mert a történet végighömpölyög a huszadik századon. Nem is azért, mert a többgenerációs napló egymást követő vagy váltó szerzőinek látásmódját nagy figyelemmel kell követni. Még csak azért sem, mert Závada Pál olyan nyelven szólaltatja meg […]