Browsing All posts tagged under »disztópia«

William Gibson: A periféria (részlet)

március 20, 2015 Írta:

0

1 | Haptikák A hivatalos álláspont szerint Flynne bátyja nem szenvedett poszttraumatikus stressz szindrómában, de a haptikák néha zavart okoztak. Ezeknek a tetoválásoknak a nyoma állítólag egy fantomvégtagra hasonlított. A háborúban varrták Burtonre őket, hogy a férfi tudja, mikor kell rohannia, mikor kell fedezékben maradnia, mikor kell győzelmi táncot lejtenie, milyen irányban kell lőnie, és […]

A jövő realitása | William Gibson: A periféria

március 20, 2015 Írta:

0

Abonyi Barbara | Azt hittem, a hazai olvasóközönségnek nemigen szükséges bemutatni William Gibsont és a világot, amelyben alkot. Első magyarra is lefordított könyve, a Neurománc (eredeti címén Neuromancer) a cyperpunk világok egyik alapműve, stílusteremtő, legendás darab. A cyberpunk – azáltal, hogy a hangsúlyt nem igazán a technológiai újításokra helyezte, helyette a multicégek uralta világ társadalmi […]

Bagolyszemmel | Finy Petra: Kettő

augusztus 30, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Ki ne gondolkodott volna még azon, hogy milyen állat lenne, ha… Ki nem álmodott a repülésről, vagy hogy valami olyan képessége is van, ami az emberekből általában hiányzik. Gyerekkorunkban több csodát is el tudtunk képzelni. Finy Petrát „kortárs gyerekvers”-költőnek ismertem meg, méghozzá a javából valónak, de okkal népszerűek mesekönyvei is. Most olvasott […]

Finy Petra: Kettő (részlet)

augusztus 6, 2014 Írta:

0

| 1. fejezet | Takonyfelhők | A lebegő felhők zöldek és habosak. Mintha takonyból fröcskölték volna fel őket az égre. A nap fénye különös ragyogást ad nekik, ezért a felhők világító zöld zselékupachoz hasonlítanak. A zseléfelhők alatt tündöklő városban úgy lépkedek, mintha nem is az otthonom lenne. Mintha kivetnének magukból az épületek, kiokádnának magukból a […]

Egy meg egy és még egy | Finy Petra: Kettő

augusztus 6, 2014 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Minél jobban belemerülünk a Kettő című könyv elképzelt világába, annál inkább erősödik bennünk az érzés, mint­ha Finy Petra az Avatar című film történetét fogalmazná újra – sci-fi elemekkel átszőtt, kiskama­szok­nak szóló – fantasy meséjében. Sejtéseinket a re­gényt követő szerzői névjegy igazolja, melyben pon­tokba szedve az írónő ked­ven­ceit sorolják fel – közöt­tük James […]

Elveszett történet | Bartók Imre: A patkány éve

szeptember 22, 2013 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc A kortárs művészetek kiemelt szerepet szánnak az erőszak képi vagy szöveges ábrázolásának, így aki az elmúlt évtizedek mozgóképkultúráján szocializálódott, különösebben nem ütközik meg azon, ha gyilkosság részletezésével indít egy napjainkban született mű. Bartók Imre regényének nyitójelenete azonban – melyben egy férfi aprólékosan kibelezi korábban gondos precizitással elkábított feleségét – olyannyira szokatlanul sokkoló és […]

Kikkel bírunk együtt élni? | Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum

május 22, 2013 Írta:

0

Írta: Tóth Gergely Alternatív közeljövőbe kalauzol minket az igen termé­keny író, Philip K. Dick 1964-ben írt regényével. Az utolsó szimulák­rum­ban könnyű kézzel vázolja fel a megírás idején még távolinak tűnő, mostani szemmel azonban mellbevágóan ismerős világot. A közeli bolygók gyarmato­sítása megkezdődött, az embert gépek segítik, önmű­ködő reklá­mok repülhetnek be az ablakon, működik az időgép, és […]

Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum

május 22, 2013 Írta:

0

A háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. És miközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály kezd […]

Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum (részlet)

május 22, 2013 Írta:

1

| 2. fejezet | A villany még későn is égett a hatalmas Abraham Lincoln-lakótelepen, hiszen mindenszentek éjjele volt: az alapszabály értelmében mind a hatszáz lakónak meg kellett jelennie a felszín alatti közösségi teremben. Férfiak, nők és gyerekek sorjáztak be; az ajtónál Vince Strikerock prof bürokratához illő hűvös és hivatalos modorban kezelte az új személyazonosító leolvasót, […]

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek (részlet)

április 23, 2013 Írta:

0

Első rész | A tűzhely és a szalamandra Égetni: gyönyörűség volt. Különleges élvezettel nézte, hogyan égnek, feketednek meg, alakulnak át a tárgyak. Az óriáskígyóhoz hasonló fecskendő, amelynek sárgaréz végét öklében szorongatta, úgy köpte a világra a petróleumot, akár a mérget. A vér a fejébe tolult; s akár egy csodálatos karmester, aki a tűz és láng […]

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

április 23, 2013 Írta:

0

Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag élvezi a munkáját. Tíz éve tűzőr, és mindig felhőtlen örömmel vonul ki az éjszakai riasztásokra, boldogan nézi a lapokat emésztő lángokat. Aztán egy nap találkozik egy lánnyal, aki olyan múltról mesél neki, amikor az emberek még nem […]

Egyszemélyes forradalmak | Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

április 23, 2013 Írta:

0

Írta: Makuvek Nóra Az Agave Kiadó egy kisregényt és öt novellát gyűjtött egy kötetbe az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb sci-fi szerzőjétől. Mindegyik darab Bradbury képzeletvilágának más-más oldalát villantja fel, legyen az a Földön játszódó negatív vagy pozitív utópia, egy idegen bolygóra száműzött emberi populáció különös élete, egy mesés történet, vagy egy pillanat […]

David Mitchell: Felhőatlasz

február 21, 2013 Írta:

0

Minden mindennel összefügg. Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek […]

Margaret Atwood: Guvat és Gazella (részlet)

január 26, 2013 Írta:

0

Görmeny Valóban figyeli valaki: egy fiatal görmeny. Fénylő szemével egy bokor alól bámulja Hóembert. – Gyere csak ide – hívja hízelgő hangon. De az behátrál a bokor alá. Ha igazán nekidurálná magát, valószínűleg meg tudna szelídíteni egy görmenyt. És akkor lenne kihez beszélnie. Gazella szokta mondani, jó az, ha van kihez beszélni. – Egyszer ki […]

Hóember és a dorombolva gyógyítók | Margaret Atwood: Guvat és Gazella

január 26, 2013 Írta:

0

Írta: paddington Úgy negyedszázaddal ezelőtt a brit civilizációt tanító, született angol egyetemi oktatónktól kértünk tanácsot, hogy a kortárs szerzők közül kiknek a műveit érdemes elolvasni. Csak néhány szerzőt ajánlott akkor figyelmünkbe, ezek egyike Margaret Atwood volt. Az elismert kanadai szerző valahogy mégis kimaradt, mostanáig. Először egy novelláját olvastam a Ray Bradbury előtt tisztelgő antológiában (Árnyak […]

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

január 26, 2013 Írta:

0

Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él, nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.