Browsing All posts tagged under »bulgakov«

Valami nagyon hibádzik | Robert Nestall: Pilátus pecsétje

április 8, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Vajon ki lehet-e foltozni a művelődéstörténet hézagait? És ha igen, vajon milyen anyaggal kell kitölteni? Regényes módon? Vagy fantasztikummal? Az egyik leglikacsosabb könyv maga a Könyvek könyve, a Biblia. Évezredek távolából a hiányzó részleteket vagy sejtésekkel lehet kiegészíteni, vagy a valóság megismerése helyett marad a hit. És vajon miért csak a […]

Homlokcsók Bulgakovtól | Züfec | Szkéné Színház & K2 társulat

február 25, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | A Züfeccel nehéz találkozni. Ritkán játsszák, és még akkor is két lehetőség van: vagy tudja a reménybeli néző, mit jelent a cím, és érdekli, vagy az ellenkezője. Habár Bulgakov Színházi regénye több kiadást is megért, de végül is inkább csak lexikoncikk a kultúrával fog­lal­ko­zók agyában. A harmincas évek Moszkvájának, szovjetunióbeli állapotainak […]

Nincsen tétje | Bulgakov: Képmutatók cselszövése

december 28, 2013 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | A tehetség velünk született adomány, amit lehetőség szerint a közösség hasznára kell fordítani. De vajon melyik a felelős mű­vész útja? Fecsérelje ötleteit a nagyérdemű olcsó szóra­kozta­tására, vagy inkább a sokaságot foglalkoztató kérdések kreatív megválaszolásával foglalkozzon? És van még egy ennél is messzebb vivő kérdés: nevelheti-e a zseni a közönségét saját belátása szerint, […]

A Zsolnay Színház decemberi bemutatói | Szikszai Rémusz két rendezése Pécsett

december 4, 2013 Írta:

0

JVF A Dohány utcai seriff és a Krétakör Színház Korrupció című produkciójának novemberi vendégeskedése után decemberben újra független színházi előadásokat láthat a pécsi közönség. December 17-én a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös előadása, Mihail Bulgakov Képmutatók cselszövése című darabja lesz műsoron. December 18-án, Székely János Caligula helytartója című […]

Jurij Poljakov: Gödölye tejben (részlet)

január 15, 2012 Írta:

0

Mélyen Tisztelt Joszif Visszarionovics! »Minél hosszabb ideje tartott, annál jobban megerősödött bennem az a vágy, hogy modern író legyek. Ugyanakkor azt is láttam, hogy amikor a jelenkort ábrázolom, nem tudok abban a magasztos és nyugodt érzelmi állapotban lenni, amilyenre egy nagy és harmonikus munkához van szükség. A jelen túlságosan élő, túlságosan mozgalmas, túlságosan felingerel; az […]