A szerző bevezetője
Az Irodalomterápia: Elmélet és gyakorlat harmadik kiadása nehéz időkben jelenik meg: itt van velünk a Covid-19, a belföldi terrorizmus (lásd Capitol Hill), a tömeges lövöldözések, erősödik a rasszizmus és még lehetne sorolni. A magány, a szorongás és a kétségbeesés állandóan jelen van.
Az irodalomterápia különösen alkalmas a magány kezelésére, habár a magány nem szerepel Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM), mert a társadalmi elszigeteltséghez van köze és nagyon szubjektív. Az írás lehetővé teszi a nagyon személyes önkifejezést és/vagy a magányosság érzésének érvényesítését. Az írás csoportban vagy közösségi formában segíthet az interperszonális kapcsolatok előmozdításában. A költészet hangot, konstruktív cselekvést és reményt ad. Gondoljunk csak a fiatal afroamerikai költőre, Amanda Gormanra, aki fellépett Biden elnök beiktatásán, majd később a futball Super Bowl félidejében. Ezáltal a költészet igenis elismerést és megerősítést nyer. A költészet hangot ad a problémáinknak és az erősségeinknek is. A költészet személyiségfejlesztő és gyógyító képessége iránti széles körű érdeklődést mutatják azok a cikkek, amelyek népszerű magazinokban, például a National Geographicben (Pelley 2021) és a Business Insiderben (Kalter–Santner 2021) jelennek meg.
Könyvem új kiadása tovább bővíti az irodalomterápia alkalmazási területeit és technikáit. A kutatási bázis is növekedett különösen az írás/költészet és az agyi aktivitás tekintetében. Figyelmet kapnak olyan új témakörök is, mint az LMBTQ+ populáció, a nemi identitás, a fogyatékkal élők, a veteránok, a természet és a sokféleség. Az újonnan írt fejezetekben szó esik spiritualitásról, világjárványról, valamint egy személyes beszámoló formájában költészetről és futásról is. Valójában szoros a kapcsolat a szakmai és a személyes fejlődés között. Minden fejezet végén három elmélkedésre ösztönző kérdés szerepel. (…)
Amint azt az Irodalomterápia: Elmélet és gyakorlat első kiadásában is megjegyeztem, ez a mű „elsődleges szöveg azok számára, akik érdeklődnek az irodalomterápia, az írás és a költészet, a gyógyítás, a biblioterápia és a narratív terápia iránt. Ez a könyv ugyanakkor szándékom szerint kiegészítő szöveg is azok számára, akik a művészetterápiák és a művészetek közösségi gyakorlatban való alkalmazása iránt érdeklődnek.” A második folytatta a munkát, hogy „megalapozza a gyakorló segítő szakemberek, az oktatók és/vagy kutatók számára az irodalomterápia alapvető elveit és technikáit”.
A mostani, harmadik kiadás bőségesen kínál új szakirodalmat és korszerű gyakorlati alkalmazásokat megannyi módszerhez és célcsoporthoz. Befejezésül egy Robert F. Kennedytől származó idézettel vetnék egy pillantást a kezdetekre:
„Keveseknek adatik meg az a nagyság, hogy befolyásolni tudják a történelmet, de mindannyian befolyásolhatunk kisebb eseményeket, amikből összességében összeáll a jelen generáció történelme.”
Remélem, hogy szerény munkám az irodalomterápia további fejlődéséhez vezet, és hatással lesz a klinikusok, az oktatók és a humán szolgáltatásokban dolgozók szakmai közösségeire.
Nicholas Mazza
Fordította: Béres Judit
Nicholas Mazza: Irodalomterápia.
Elmélet és gyakorlat
Multiverzum Kiadó, Budapest, 2025
304 oldal, teljes bolti ár 6990 Ft









Posted on 2025.09.09. Szerző: olvassbele.com
0