Egy tudós mesés naplója | Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája

Paddington |

Minden kutató arról álmodik, hogy a lehető legközelebb kerüljön a témájához. De mi történik, ha tényleg túl közel kerül hozzá? A csekély távolság a legjobb körülmények között is elhomályosítja a tárgyilagosságát és megkérdőjelezi a kutatás objektivitását. Ha pedig egy kutatás tárgya kellően veszélyes, ez a közelség halálos hibához vezet.

Pontosan ez történik a címszereplő Emily Wilde-dal Heather Fawcett regényében. Miközben Emily a készülő könyvéhez gyűjti a Ljosland tündéreiről szóló történeteket, belekeveredik egy saját tündérkalandba. A tét az élete, és kérdés, hogy az évekig tartó tanulás segít-e neki túlélni.

Az 1900-as évekbe elejére visszautazva ismerkedhetünk meg két komoly tudóssal. Az egyik: Emily Wilde, a drüadológia – a tündérek kutatásának – professzora, így munkája részeként egy távoli észak-norvégiai szigetre utazik (nem Izlandra, bár a helyi nevek megtévesztően emlékeztetnek a szigetországiakra), hogy ott tanulmányozza a tündék titokzatos faját, a „rejtetteket”, akikről eddig ritkán született feljegyzés.

Az ő enciklopédiája, ha elkészül, első lesz a maga nemében – és ez igen nagy lehetőség –, amelyik teljes körűen bemutatja ezeket a csodás lényeket. Megjelenése garantáltan lendületet ad majd a karrierjének, és kivívja a szakmai körök tiszteletét. Ám amikor eljut Hrafnsvikba, csaknem azonnal elbukik. A lány, aki a társasági életben igencsak esetlen, s elriasztja a falubelieket attól, hogy részletesen beszámoljanak találkozásaikról a tündékkel.

Emily nehézségeit tetézi, hogy megérkezik cambridge-i tudóstársa, Wendell Bambleby, aki tulajdonképpen riválisa is, hogy csatlakozzon Emily expedíciójához. A lány legnagyobb bosszúságára a falusiak azonnal megkedvelik a férfi talpraesett stílusát és vonzó modorát. Azonban Hrafnsvikot sötét mágia járja át: sorozatosan eltünedeznek a falu lakói. Az esetek felkeltik a lány szakmai kíváncsiságát, és a végére akar járni, mi is történik. Ráadásul lehet, hogy kutatótársa talán nem is az, akinek mondja magát, tehát Wendell is megfejtendő rejtély. És ahol versengő kutatótársak vannak, ott akadnak egymás iránti érzelmek is – de ezzel talán egyikük sem néz szembe.

• Olvass bele!

Az elmúlt években nagyon népszerűek voltak a „dark academy” regények és regénysorozatok. A Harry Potter regények sikereire rárepülő, de felnőtteknek szóló történetek szinte mind különböző iskolák falai között játszódnak, és mindig valamiféle varázslények jelenlétére, megszelídítésére épülnek. Emily Wilde történetének első kötete (mert már két további folytatás is megjelent) sok szempontból hasonló ezekhez, ám maga az intézmény – ebben az esetben a patinás Cambridge – szinte egyáltalán nem kap benne szerepet. Így aztán Fawcett műve remek választás lehet azok számára, akik élvezik ezt a zsánert, például Lev Grossman A varázslók-trilógiáját, Leigh Bardugo Kilencedik házát vagy R. F. Kuangtól a Bábelt. Noha az intézményi intrikák a regényből elmaradnak, az olvasónak nincs hiányérzete. Azok nélkül is kellő mennyiségű bonyodalomban van része a szereplőknek.

Fawcett terepjegyzetek formájában írta meg művét. Annak a kutatónak a hangja szólal meg, aki arra törekszik, hogy híven naplózzon abszolút mindent – az eseményeket és a kutatóban keletkező élményeket is. A végtelenül zárkózott és emberek között nehezen mozgó Emily megismeréséhez tökéletes ez a megoldás, hiszen nyilvánosan nem sokat árul el magáról. Cambridge-ben csupán egyetlen barátja volt, Wendell, igaz, őróla már tudjuk, hogy a riválisa is. Illetve akad még egy: Árnyék, a szintén kissé titokzatos kutya, Emily hűséges társa.

Emily és Wendell alapvetően tűz és víz. A férfi rejtélyes, ám szeret a figyelem középpontjában lenni, és hajlamos arra, hogy minden történetet megszépítsen (még akkor is, ha az egy tudományos dolgozathoz készül). Annak ellenére, hogy ideje nagy részét azzal tölti, hogy megpróbálja felidegesíteni Emilyt, nehéz nem megkedvelni ezt a született sármőrt.

A szellemesen megírt történetet a magyar olvasó Ballai Mária gördülékeny stílusú fordításában kerül a magyar olvasók kezébe. A karakterek szerethetőek és érdekesek. A történet viszont lezárt és kerek, így igazán kíváncsian várom, a következő kötet hol veszi majd fel a fonalat.

Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája
Fordította: Ballai Mária
Emily Wilde-sorozat 1.
Élgrafikás kiadás
Agave Könyvek, Budapest, 2024
336 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 4784 Ft
e-könyv változat 3480 Ft
ISBN 978 963 598 2752 (papír)
ISBN 978 963 598 2295 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Jóllehet Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni – vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova –, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Heather Fawcett regénye varázslatos tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.