Ahová a sors sodor | Peter Schmalz: Vérrel szemben

●  A   T Ö R V É N Y E K
M E G H A L N A K ,
A   K Ö N Y V E K   S O H A  ●

Paddington |

A legjobb kémtörténeteket általában egykori kémek vagy éppen aktív hírszerzők írják. A Peter Schmalz írói álnév mögé rejtőző szerzőről nem sokat lehet tudni. Talán annyit, hogy orosz gyökerei is vannak, és a családjában nem ő az első, aki maga is a titkosszolga lett. Természetesen a szakmai érintettség nem elegendő ahhoz, hogy jó történet kerüljön az olvasó kezébe, szükség van írói vénára is. A Vérrel szemben szerzője megfelel mindkét feltételnek, így vérbeli kémregényt izgulhat végig az olvasója.

A történet a második világháború idején kezdődik és a közelmúltban, jóval a hidegháború vége után fejeződik be. Az alapötlet ismerős lehet: két testvért olyan helyzetbe hoz a sors, amelyben két szemközti oldalra kerülnek. A megszálló német csapatok a mai Ukrajna területén keresnek legfeljebb hároméves gyerekeket, akik kellően árjának tűnnek ahhoz, hogy örökbe lehessen őket adni gyermektelen német családoknak. Így a később Wolfnak nevezett Anton – aki egyébként idősebb, ám a koránál szerencsére fiatalabbnak látszik – a náci párt egyik prominensének családjába kerül. Testvérét, Alinát a partizánok vezetője, Valerij menti meg, és mivel szüleik meghaltak, a szárnyai alá veszi. Alina és megmentője hamar Moszkvába kerül, méghozzá már fiatalon az állambiztonsági szolgálat (a későbbi KGB) kötelékébe. Anton/Wolf útja nem ennyire egyenes. Nevelőszülei, annyi más némethez hasonlóan, egy ponton megtagadják a náci pártot, ráadásul akad, aki jótáll értük mint ellenállókért – egy amerikai, akit sérülten bújtattak és megmentettek. Jövőbeli helyzetüket reménytelennek látják a Vaterlandban, így aztán áthurcolkodnak az ígéret földjére, Wolf pedig felnőttként a CIA-nek lesz munkatársa.

• Olvass bele!

A következő évtizedekben a munka és a vakvéletlen többször is egyazon helyre, egyazon akció két oldalára sodorja a testvéreket. Mindketten éreznek valamiféle fura kötődést a másikhoz, de ezt csak a „kedves ellenség” státuszának tudják be. Szerencsére lőniük nem kell egymásra, így ép bőrrel érhetik meg a rendszerváltás időszakát, és azt is, hogy végre kiderüljön, vér szerinti testvérek. Azt hiszem, ennél többet nem is szabad elmesélni, ám ez talán elég arra, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.

A szerző nyilvánvalóan jól ismeri a hírszerzés világát. A fordulatos történetben a véletlennek éppen annyi szerepe van, mint az alapos felkészülésnek. Mindehhez pedig a hátteret a hidegháború eseményei adják. Ami az idősebb olvasók számára ismerős környezet, az a fiatalabb korosztály számára érdekes történelmi lecke is. Megtudhatják, hogyan éltek a szocialista világ vörös bárói (bár abban az időszakban ezt a címkét hazánkban egyetlen emberre, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatójára, Burgert Róbertre ragasztották) és hogyan a mindennapi emberek, no meg persze a kémek. Izgalmas eseményekről számol be Peter Schmalz (most már maradjunk ennél), például amikor a titkosszolgálatok szerepet kapnak a közel-keleti terrorizmus támogatásában. Aki nem tudta volna, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kényelmesebben kiegyezett a náci múlttal, mint a nyugatnémetek, az erről is megtudhat néhány dolgot. Közismertebb talán, hogy az Egyesült Államok hogyan mosta tisztára a számára hasznos nemzetiszocialistákat, de az egykori hírszerző erre is emlékeztet.

A regény és a hidegháború végén megtörténik a családegyesítés, amelyben az immár amerikai Wolf nyitottabb szívvel látszik részt venni, míg a KGB ideológiai nevelésében részesült Alina óvatos. Vajon mi lehet a folytatás? Mit tenne vagy fog tenni Wolf és Alina egy következő kötetben? Visszatérnek-e az ukrajnai hadszíntérre – még ha csak virtuálisan is – az amerikaiak és oroszok által most ott vívott proxy háború két oldalán? (A proxy háborúban regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket.) Remélem, nem ez volt Peter Schmalz első és utolsó kötete, mert személyében egyértelműen remek új kémregény-szerző született, aki ezzel a névvel akár a nemzetközi könyvpiacon is sikert arathat. Anton és Alina története egészen biztosan érdekelné a műfaj kedvelőit az óceán és az Urál mindkét oldalán.

Peter Schmalz: Vérrel szemben
Helikon, Budapest, 2023
448 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
online ár a bookline.hu-n 4675 Ft
ISBN 978 963 620 0596 (papír)
ISBN 978 963 620 1661 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1941 decemberében az SS halálbrigádja, az Einsatzgruppe lemészárolja egy kis orosz falu csaknem teljes lakosságát. Két fiatal testvér ugyan életben marad, de a tragédia elválasztja őket egymástól: a kisfiút „árja külseje” miatt a támadók Berlinbe deportálják, ahol német nevelőszülőkhöz kerül, míg húgát egy helyi partizán menti meg és veszi pártfogásába. Több mint húsz évvel később, Nyugat és Kelet geopolitikai csatározásai közepette találkoznak ismét, immáron riválisokként, mit sem sejtve a köztük lévő családi kötelékről: Wolf a CIA, Alina pedig a KGB ügynökeként kap megbízatást ugyanarra a célszemélyre vonatkozóan, aki ráadásul az Einsatzgruppe egykori ezredese…
Peter Schmalz regénye bő fél évszázadot átölelő, kontinenseken átívelő nagyszabású kémtörténet, melyben a hidegháborús éra számos meghatározó konfliktusa és alakja megelevenedik: a közel-keleti harcoktól a csecsen háborút kísérő terrorcselekményekig; Hitler kedvenc kommandósától, Otto Skorzenytől egészen a Carlos, a Sakál néven elhíresült szélsőbaloldali merénylőig.