Akár így is történhetett… volna | Mikó Csaba: A mutatványos

Paddington |

Böszörményi Gyula nemrégiben bekövetkezett halálával megüresedett egy műfaj magyarországi trónja. Ha röviden és frappánsan akarnám megnevezni a műfajt, akkor romantikus ifjúsági történelmi kriminek nevezném, időnként némi misztikummal körítve. Ez persze se nem rövid, se nem frappáns, mert nincs ehhez igazán jó címke. A mutatványossal Mikó Csaba kétségkívül bejelentkezett az Ambrózy-történetek örökösének. A fordulatokban gazdag, sokszor körömrágósan izgalmas történet szinte biztosan tetszeni fog – ahogy a rajongók nevezték – Gyula bátyó regényfolyama kedvelőinek.

Mikó Csaba író, dramaturg, korábban is írt regényeket, gyerekeknek is, ám elsősorban színpadi szerzőként ismert és sikeres. A mutatványos tudomásom szerint az első történelmi tényeken is alapuló regénye, de remélhetőleg nem az utolsó.

A vaskos kötet olvasása közben visszarepülünk 1847-be. Magyarország forrong. A reformországgyűlések vívmányainak egy része már a múlté. 1844-re az ország óriási változásokat élt át, lassan elkezdett a középkorias elmaradottságból Európa felé indulni, ám ekkor a reformok leálltak, sőt a további változások hívei veszélybe is kerültek. Lassan, de biztosan elindult az ország a forradalom felé.

A mutatványos című regényből rengeteget megtudhatunk erről az időszakról, a forradalom előestéjéről. A tankönyvekből jól ismert alakok mellett számos olyan történelmi személyiség is felvonul, akik társadalmi rangjuknál vagy beosztásuknál fogva komoly befolyást gyakoroltak az országos jelentőségű eseményekre, ám az iskolában nem – vagy keveset – tanulnak róla. Mikó történetében előre haladva az jóval részletesebben megismerhetjük a Lánchíd építésének körülményeit vagy a folyószabályozási munkálatokat éppúgy, mint a vasút fokozatos térnyerését.

A címszereplőnek Zólyomi András a neve, jóvoltából találkozhatunk az országot vezető nádorral, a későbbi időszakban elhíresült Metternich-hel és Mailáth országbíróval éppúgy, mint Rózsa Sándor betyárjaival. A mutatványos elkalauzol a társadalom minden szegletébe az árvízi hajós Wesselényitől a budai vár és a Pest városa alatti járatokban élő törvényenkívüliekig. Zólyomi nagyon alacsonyról indul, és útja olyan magasra vezet, ahonnan könnyen lehet nagyot esni – jelképesen és szó szerint is.

• Olvass bele!

Az egykori tolvajból lett szemfényvesztő (akit a regényben valamilyen oknál fogva folyamatosan tolvajként említ a szerző, ami számomra kissé zavaró volt), aki maga is a már említett járatokban élő csatornapatkány volt, a történet kezdetén a legjobb társaságokba is bejáratos. Ám nyilvánvalóan csak addig, amíg ezek a társaságok kedvüket lelik benne. A történet során fizikailag is a magasba emelkedik, a kor csodáiként ismert vasút és gőzhajó mellett alkalma van utazni a kormányozható léghajóval is. Olvasás közben sokáig kerestem a fülszövegben említett steampunk elemeket. Nem is tudom, valójában megtaláltam-e, hiszen a műfaji sajátosságok szerint akkor lenne az, ha sci-fi vagy fantasy alapú lenne a történet. A szerző inkább azzal játszadozott el, hogy a kor valóban létező találmányaival meddig lehetett volna eljutni, ha a feltalálók működése gyorsabban válik valósággá. A fantasy világa felé az viszi el a regényt, hogy a sztoriban fontos szerepet játszik Attila sírjának keresése.

Bevallom azonban, nagyon hiányoltam a kötetből a történelmi és fiktív elemek, szereplők, földrajzi helyek számba vételét. Ha nem is feltétlenül van szükség olyan részletességgel az olvasó elé tárni a legapróbb részletekig, ahogyan azt Böszörményi Gyula tette, de – főként az elsődleges célközönség, az ifjúsági korosztály miatt – jó lett volna a kötet végére egy tisztázó fejezetet tenni.

Erre a legjobb gyakorlati példa talán Steve Berryé, aki valamennyi regénye végén elmondja az olvasónak, hol bővítette ki a valóságot. Bizonyos dolgok maguktól értetődőek, más elemek viszont talán még a felnőtt és iskolázott olvasó számára sem feltétlenül olyanok. A regény lezárása a folytatás lehetőségét vetíti előre, így ezt a gondolatot akár valóra is lehetne váltani egy következő kötetnél.

Mikó Csaba: A mutatványos
Lampion Könyvek, Budapest, 2022
592 oldal, teljes bolti ár 5299 Ft,
online ár a kiadónál 4239 Ft,
e-könyv változat 3190 Ft
ISBN 978 963 324 9567 (papír)
ISBN 978 963 614 1691 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Pest, 1847. Forró nyári este. Miközben a gazdagok egy estélyen mulatnak, a háttérben az osztrák titkosrendőrség, a magyar politikai vezetők és a tolvajokból lett Árnyak csoportja fut versenyt az idővel. A tét: Magyarország függetlensége.
Egy régész ugyanis megtalálta a hun király, Attila sírját. Ha az ereklye Kossuth Lajosék kezébe kerül, azonnal kitör a szabadságharc. Ha viszont az osztrákok szerzik meg, a magyarok reménye a szabadságra örökre odavész.
Zólyomi András, aki a gazdagok közt mutatványosként éli gondtalan életét, hirtelen egy intrikákkal és összeesküvésekkel teli nyomozás kulcsfigurája lesz. A régész hátrahagyott fejtörőit követve volt szerelmével, Lilivel beutazza az egész akkori Magyarországot, és a kincsvadászat közben egy sorsdöntő titokra is fényt derítenek.
Mikó Csaba steampunkelemekkel tarkított krimijében minden történelmi szereplő, helyszín és esemény valós. A regény alternatív magyarázat a forradalom kirobbanása előtti eseményekre.