Krimi nem csak krimirajongóknak | Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok

Posted on 2023. január 14. szombat Szerző:

0


kistibi |

Milyen a jó krimi? Mármint amit nem csak a műfaj rajongói olvasnak, hanem azok is, akik a jó irodalmat keresik? (Meghatározásként a műfaj szót csak a könnyebbség kedvéért használom. Műfaj a regény, ezen belül a sci-fi vagy krimi: tematika.) Mészöly Ágnes krimijét azért olvastam, mert a krimi izgalmain túl jó figurákat, jó szituációkat, kellemes humort, képszerű stílust is vártam. Nem is csalódtam.

Mintegy négy évvel ezelőtt (2018) Mészöly Ágnes már belekóstolt a műfajba, a Rókabérc, haláltúra igen erős beugró volt. A tizennégy fejezet mindegyikének más a narrátora, ez önmagában is izgalmas teljesítmény. Az alapszituáció egy sokszor használt toposz: összezárva, a távozás lehetősége nélkül, egy világtól elzárt helyen reked egy kisebb közösség… Ebben az új regényében a szerző szakít mindenfajta vándormotívummal, újat talál ki.

Igen izgalmas a kiindulópont: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Budapesten, kizárólag férfiakat gyilkol, olyanokat, akik rendszeresen futnak. A tetthelyen hagy egy dobozt az áldozat hamvaival és egy testrészével (fog, kéz vagy lábujj), ami alkalmas DNS-azonosításra. De nem ám akárhogy! Olyan, mint egy oltár. Fehér selyemterítő, azon a vörös tetejű fémdoboz, a fedelén fekete lakkal festett idézet egy animéből vagy mangából. (A fiatal korosztálynak természetesek ezek a kifejezések, nem is nekik magyarázom. Manga: képregény, anime: rajzfilm) De a gyilkos még itt sem áll meg. A dobozban található még egy négy képből álló manga, amely az áldozat halálát mutatja be, valamint az áldozatot sportolás közben bemutató portré. Abszolút profi munka, nincs ujjlenyomat, nincs nyom, nincs szemtanú. Az áldozatok között sincs látható összefüggés, se egy nyomorult pont, ahonnan a rendőrök elindulhatnának. A Rajzoló, úgy tűnik, tökéletes munkát végez. Kéthavonta sújt le, talán ez az egyetlen, ami kiszámítható – de ez sem mindig.

A regény kilenc fejezetre tagolódik, és mottóként minden fejezet elején találhatunk egy-egy idézetet különféle mangákból, animékből. Be kell vallanom, a japán művészetnek ez a része eddig teljesen elkerülte a figyelmemet. Természetesen mindenen átsejlik a japán gondolkodásmód, kultúra. Egészen speciális élvezetet ad az olvasmányélmény mellé, ha olvasás közben időnként belekukucskálunk azokba a művekbe, ahonnan az idézetek származnak. „Ahhoz, hogy a szellem szárnyaljon, formába kell hozni a testet.” Fullmetal Alchemist. Ez például egy mangából készített anime-sorozatból való, aminek a cselekménye a Bölcsek Kövéhez hasonlítható, csodálatos tulajdonságokat hordozó kő köré szerveződik. Így aztán olyan háttér sejlik fel a regény színtere, a 21. századi Budapest mögött, ami egyszerre izgalmas és morbid.

Már eddig is több ez, mint egy átlagos krimi, de van még egy olyan történetszál, ami tovább fokozza az izgalmakat. A Rókabérc, haláltúra című regény nem csupán előzménye a Megrajzolt gyilkosságoknak, sokkal izgalmasabb az összefüggés. Mégpedig olyan módon, hogy pici szilánkokban villan fel a múlt, a túlélők közül senki nem akarja feleleveníteni az eseményeket. A Rókabérc tizennégy szereplője közül többen is felbukkannak e kötet lapjain, de az igazán fontos csak a főszereplő. Gota, azaz Szabó Ágota egy unalmas és eseménytelen közjegyzői hivatalban dolgozik öt évvel a rókabérci gyilkosságok után: itt akarja feldolgozni a rókabérci tragédiát, illetve lezárni ügyészi múltját. Pszichológushoz jár, rendeződött a kapcsolata lányával, aki immár érettségi előtt áll. Pontos időbeosztás, nincsenek átdolgozott éjszakák, nincsenek szakmai kihívások sem, igazi hivatalnoki élet az övé. „Egyetlen kihágása az volt, hogy néhanapján a két cukor mellé karamellszirupot is tett a kávéjába.” Igaz, a múlt nem felejthető, de lezárható. Ebbe a kiszámított nyugalomba robban be a Rajzoló, amikor Gota egykori munkatársát, Marosi Zoltán rendőrtisztet „dobozolja be”. Hosszas kanyargások után Pataki százados szelíden erőszakos invitálására Gota elvállalja, hogy különleges megbízottként részt vesz a nyomozásban.

Gota a közös munka során nagyon jó figurákkal találkozik: az ő szemével látjuk a középosztály-felső középosztály mindennapi életét. A nő még ügyész korából ismeri Pataki századost, aki most főnökké lépett elő. „Idejét nem tudta, mikor buszozott utoljára. És idejét nem tudta, mikor kapott olyan gyanakvó, lenéző pillantásokat, mint a kilencesen ezen a reggelen. A hatalmas fekete Octaviában ő volt Pataki százados, a BRFK egyik legeredményesebb nyomozója az életvédelmisektől. De a buszon csak egy kisnövésű cigány volt, aki ugyan egész rendesen van öltözve, de senki nem tudhatja, honnan szerezte a Nike pólót vagy a márkás farmert.”

Egy ilyen rövid bemutatás nemcsak a szereplőt jellemzi meglehetős pontossággal, hanem azt a társadalmat is, amelyben élünk, a gyanakvás és gyűlölet légkörét, amely szinte tapintható. És nem csak a buszon. De humoros pillanatokkal is találkozhatunk. Pataki utasítást ad egyik őrmesterének, Domonkosnak:

– Azt kérem, hogy kezdd a legelejétől. Az alapoktól. Hasonlíts össze mindent mindennel.
– Nem sok minden van, amit össze lehet hasonlítani.
– Akkor hasonlítsd össze azokat a dolgokat, amik nincsenek.
– Ez úgy hangzott, mint egy zen buddhista koan.
– Micsoda?
– Olyan bölcsesség. Keleti bölcsesség.
– A Keleti környékéről alig tudok valamit, én a Nyugatinál nőttem fel. Ott ilyeneket nem tanítanak, bár ha úgy vesszük, azt is ott tanultam, hogy az, ami nincs, néha jobban meghatározza az életedet, mint az, ami van.

Azt már tudjuk a Darwin-játszmából, hogy Mészöly Ágnes kiválóan ismeri a nagykamasz, fiatal felnőtt lelket és nyelvet. Remek párost alkot Bogi (Gota lánya) és Domonkos őrmester. Az ő ismeretségük úgy kezdődik, hogy az őrmester a főnöke (Marosi) temetése után leissza magát. Gotának nincs szíve ilyen állapotban egyedül hagyni, ezért hazaviszi és lerakja egy kanapéra.

– Mi van, anyu, megint lejjebb állítottad a Tinderen az életkorhatárt? Aztán nem jött be mégsem a kölyök?

Persze a nyomozás is halad, Domonkos az első, aki talál valami konkrétumot, de ezt Pataki százados természetesen nem értékeli. Belelátunk kicsit a rendőrségi belső hatalmi játszmákba is, ahol nem az az igazán fontos, hogy eredmény legyen, hanem, hogy ki tud jobb pozícióba kerülni (persze a másik rovására).

Röviden: mindent megkaptunk a szórakoztató, kellemes olvasmányélményhez, és a regény persze úgy zárul, hogy az utolsó sorok meghagyják a folytatás lehetőségét: „Tudom, mint pszichológus nem adhat konkrét tanácsot, de maga szerint jól hangzana, hogy Szabó és Pataki?” – Gota akkor teszi fel a kérdést a pszichológusának, miután megtudta, hogy Pataki elhagyta a testületet, és magánnyomozó irodát alapít.

Jó mű született megint Mészöly Ágnes tollából, mert nem ragaszkodott a Rókabérc, haláltúra közvetlen folytatásához, hanem egészen újat talált ki, megtartva az előzmény legjobb figuráit.

Mészöly Ágnes

Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok 
Krimi ma sorozat
Prae Kiadó, Budapest, 2022
416 oldal, teljes bolti ár 4350 Ft,
online ár a kiadónál 3263 Ft
ISBN 978 615 619 9737

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bizarr gyilkosságsorozat borzolja a kedélyeket Budapesten. Az elkövető szabályos időközönként csap le felnőtt, erejük teljében lévő férfiakra, akiket sportolás közben ragad el. A helyszíneken másnap rejtélyes dobozok tűnnek fel, melyekben a rendőrség nemcsak hamvakat, de testrészeket is talál, sőt tehetséges művészre valló rajzokat, amelyek az eltűnt személyt és halála körülményeit ábrázolják. A nyomozók tehetetlenek, az idő pedig ellenük dolgozik.
Amikor a gyilkos következő áldozata egy olyan rendőr lesz, aki addig elszántan az ügyön dolgozott, Pataki százados úgy határoz, felkeresi Szabó Ágota egykori sztárügyészt, az öt évvel korábbi rókabérci mészárlás túlélőjét, hogy tapasztalatával segítse a munkájukat. Bár Gota épp csak kilábalt a haláltúra sokkjából, beleveti magát a nyomozásba, és a nem hétköznapi arcokból verbuválódott csapat elkezdi a versenyfutást az idővel.