Haydnok ǀ Joseph Haydn: Krisztus utolsó hét szava a kereszten; Michael Haydn: Hegedű- és fuvolaversenyek

D. Magyari Imre ǀ

Josephet ismerjük, Michaelt nem ismerjük. Bár szerintem Josephet sem ismerjük túlságosan, noha bizonyára hallottuk néhány művét, feltehetően többször is: szimfóniákat, oratóriumokat, de ez még nem elmélyült ismeret. Michaelt viszont, noha a maga idejében népszerű volt, ennyire sem ismerjük, bár épp a Hungaroton jó két évtizede több lemezt is megjelentetett már a műveivel: kettőn néhány szimfóniája hallható, a harmadikon pedig egy mise és egy Te Deum.

Testvérek voltak pedig, a két Haydn. Csak hát az egyik zseni, több műve is a mindenkori komolyzenei kánon – mert persze a művészeti kánonok is változnak – konstans része, a másik meg nem lángelme, s az utókor hajlamos csupán a zsenikre emlékezni, akiket már az oktatás is tálcán kínál. És akik nem férnek rá a tantervek olykor igen apró tálcáira, azok rosszul járnak, hisz az iskolák elvégzése után kevés embernek van igénye és ideje mondjuk zenét hallgatni, hangversenyre járni.

Öt év választotta el őket, Joseph volt az idősebb, ő 1732-ben született, öccse 1737-ben. Gyerekként mindketten énekeltek a Stephansdom fiúkórusában, Michael hegedülni és orgonálni is tanult, sőt helyettes orgonistaként is működött a templomban. Aztán hamarosan elváltak útjaik. Joseph először Morzin gróf lukaveci zenekarát vezette, majd 1761-ben elszerződött Kismartonba. Itt és Eszterházán két herceget is kiszolgált, a harmadik azonban 1790-ben feloszlatta az együttest – nem szerethette a zenét, van ez így. Vagy spórolni akart. Írjuk a javára, hogy meghagyta Haydn karmesteri rangját és évi nyugdíjat biztosított számára, Haydn pedig megkönnyebbülten Bécsbe költözött, ahonnan kétszer is Londonba utazott, onnan persze haza, bár felmerült állandó angliai letelepedése, s amikor vonakodott, a király és (saját) felesége meg is neheztelt rá. (1794-ben aztán az új herceg, II. Miklós újjászervezi az együttest és Haydnnak is levelet ír Londonba, hogy menjen, de ő nem kívánkozik régi munkakörébe.) 1809-ben halt Bécsben.

Michael először Nagyváradra került, ahol püspöki karmesterként tevékenykedett, majd 1763-ban – Mozart ekkor hétéves – Salzburgban a hercegérsek szolgálatába lépett. Nagyváradra, a Habsburg Birodalom peremére 1757-ben érkezett meg, Patachich Ádám püspök kíséretében. Az egyházi méltóság arról vált híressé – írja Gyenge Enikő az Early Symphonies kísérőfüzetében – hogy „számára a zenei gyakorlat minősége és súlya egyet jelentett a püspökség tekintélyével és jelentőségével.” Nem adta alább Bécsből hívott karmestereknél (Haydnt a Doktor és patikus című vígoperájáról ma is ismert Dittersdorf követte), és „mind az egyházi zene, mind a társasági zenélés személy és tárgyi feltételeit a kor zenei életének színvonalán igyekezett biztosítani.” Várad élénk zenei életéről Dittersdorf önéletrajzából kaphatunk képet: a püspök még különböző társasági eseményeket, így bálokat is rendezett, amiken persze csak egy szűkebb kör tagjai vettek részt, a nemesség, a papság tagjai és a császári osztrák főtisztek. Michael Haydn Salzburgban előbb udvari muzsikus és koncertmester, majd udvari és dómorgonista. Mikor 1800 decemberében a franciák megszállják a várost, neki is nagy nehézségekkel kell szembenéznie. Meglátogatja bátyját Bécsben és Kismartonban, szó esik arról, hogy a herceg zenekarának másodkarnagya legyen, de végül visszatér Salzburgba. Már az udvarban is ismerik, sőt a császárné misét rendel tőle, amivel 1801 nyarának végére készült el. Bemutatóján a szoprán szólamot maga a megrendelő énekelte.

Egyikük élete sem kívánkozik hollywoodi filmre, csendesen telt mindkettejüké, Josephé is, Michaelé is. Jó, a nős Joseph Haydn életében ott volt Luigia Polzelli, sőt Londonban Schroeterné (és akkor még egy szót sem szóltunk Maria Anna von Genzingerről!), nemkülönben 1760 telén Michael is feleségül vette Maria Anna Kellert, de ezek azért kevesek egy monstre látványossághoz.

A Hungaroton egy új lemezén Joseph Haydntól a Megváltónk utolsó hét szava a kereszten című művet most Tóth-Vajna Zsombor adja elő fortepianón. A 18. század nyolcvanas éveiben ez az eredetileg zenekarra írt alkotás Haydn legismertebb darabjai közé tartozott. Nem véletlenül készült belőle vonósnégyes, oratórium, és van billentyűs hangszerre komponált változata is. Eredetileg 1787 nagypéntekjén hangzott el a spanyolországi Cádiz városában. Tegyük hozzá: a címben a hét szó hét mondatot jelent!

A Miskolcon született, igen fiatal Tóth-Vajna Zsombor (toth-vajna.com) ikertestvérével együtt muzsikus és orvos. Két barokk zenekarnak is alapítója és művészeti vezetője. Zenészként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Miskolci Egyetemen szerzett diplomákat (!), majd Amszterdamban tanult tovább. Orgonán, csembalón, klavikordon és fortepianón játszik – hogy ihletetten, azt ez a CD is bizonyítja.

Michael Haydntól két hegedű- és két fuvolaversenyt hallhatunk korhű hangszereken. Kalló Zsolt hegedű- és Bertalan Andrea fuvolaművészt az 1981-ben alakult szombathelyi Capella Savaria kíséri. Mindketten tagjai az igen kiváló együttesnek, pontosabban Kalló Zsolt koncertmestere és művészeti vezetője.

Haydn versenyműveinek nagy része valószínűleg Salzburgban keletkezett, de ez tulajdonképpen mindegy is, legalábbis a hallgató számára. A lényeg, hogy meggyőzően mutatják a szerző invenciózusságát. Tamás Katalin, a kísérőfüzet írója, például szokatlannak nevezi az egyik fuvolaverseny záró menüettjét, teljes joggal, hisz „a szólóhangszer csak a trióban kap szerepet”. A másik fuvolaverseny zárótétele egész más, karakterét „játékos, virtuóz futamokkal teli szólók jellemzik”.

A G-dúr hegedűverseny egyenesen „jutalomjáték minden hegedűsnek”, és Kalló Zsolt remekül él is a lehetőségekkel. Az A-dúr concerto az ismertető szerzőjének egyenesen a fiatal Mozartot juttatja eszébe, de joggal – egyébként Mozart maga is nagyon becsülte idősebb kollégáját. Könnyed, elegáns és tartalmas zene ez.

A lemezborítón látható egy jól sikerült kép Salzburg belvárosáról. De az is lehet, hogy maga a belváros sikerült jól. Benne sétálva, a Café Fürst vagy a Café Tomaselli teraszán üldögélve, tanúsíthatom, még a művészet értelmében sem kételkedik annyira az ember.

Hungaroton, Budapest, 2022

Az albumok elérhetők a digitális zenemegosztók kínálatában:
HCD 32867 Zsombor Tóth-Vajna – J. Haydn: The Seven Last Words of Christ
https://hungaroton.lnk.to/8u8LK2iQ

HCD 32865 Capella Savaria – M. Haydn: Violin & Flute Concertos
https://hungaroton.lnk.to/wtyUPY0c