A háttérfeleség | David Yearsley: Szex, halál, menüett

Sváb Ági |

Anna Magdalena Wilcke második éve dolgozott udvari énekesnőként Köthenben, amikor feleségül ment a híres zeneszerzőhöz, a nála 16 évvel idősebb Johann Sebastian Bachhoz. A mindössze 21 éves lányt tehetséges szopránnak tartották, zeneileg magasan képzett volt. Ám önálló énekesi karrierje nem folytatódhatott: rá várt a Bach előző házasságából származó gyerekek, később pedig közös gyermekeik nevelése is. Ugyanakkor már csak a címben szereplő kottafüzetek tanúsága szerint is méltó társa volt férjének: a kották között kifejezetten neki válogatott vagy írt darabok is helyet kapnak.

A két kottafüzet közül az elsőt Anna Magdalena egy évvel házasságkötésük után, 1722-ben kapta, benne a Bach által írt öt francia szvittel. A darabok eljátszása biztosan nem okozott nehézséget a fiatal lánynak. A füzet végén saját kézírásával még két egyszerűbb menüett is található. Sajnos a füzetből körülbelül 50 oldalt kitéptek: nem lehet tudni, ki, mikor és miért tette. A második 1725-ből származik, és jóval változatosabb darabok találhatók benne. Az elején Bach kézírásával jelenik meg két billentyűs partita, de aztán jellemzően Anna Magdalena jegyzett le rövidebb, könnyedebb darabokat, jobbára táncokat (menüetteket, polonézeket, indulókat) és dalokat. Változatos nehézségű művekről van, ráadásul nem is mind Bach-szerzemény, tehát szolgálhattak az asszony gyönyörűségére, de valószínűbb, hogy a Bach-gyerekek szórakoztatására és/vagy oktatására. Helyet kaptak a gyűjteményben két Bach-fiú korai zsengéi is. Mellesleg minden zongorázni tanuló találkozott már tanulmányai elején Anna Magdalena nevével, egyszerű és bájos G-dúr menüettje a mai napig igazi komolyzenei sláger.  (Noha, mint kiderült, ennek a darabnak Christian Petzold a szerzője. [A Zenei lexikon így írja, Yearsley Pezoldnak. – A szerk.]

A könyv szerzője, David Yearsley a Cornell Egyetemen tanít zeneirodalmat. Ebben a munkájában jelentős szerepet kapnak a zenei elemzések, kottarészletek, ám a hangsúly főleg a füzetek bemutatásán van. A bulvárízűre hangolt cím három témájából (szex, halál, menüett) részletesebben az első kettőről olvashatunk. A második kottafüzetben szerepel két igazán pajzán versszak Anna Magdalena sietős kézírásával (N. Kiss Zsuzsa fordításában). A profán dalocska szerzője nem ismert, de stílusa a korban gyakori esküvői köszöntésekre, ugratásokra emlékeztet. A halál témája többszörös fénytörésben is megjelenik a kottafüzetben: Anna Magdalena 13 gyermeke közül kevesen élték meg a felnőttkort, így valószínűsíthető, hogy a második kottafüzetben szereplő darabok akár a gyászfeldolgozást is segíthették. Egy másik olvasatban ezek a művek arra szolgáltak, hogy felkészítsék a hallgatót/játékost az elkerülhetetlen halálra/gyászra/özvegységre. Többek között ezt is jelenti az ars moriendi, vagyis a meghalás művészete.

• Olvass bele!

Yearsley munkájának igen szerethető vonása, ahogyan a kottafüzetek köré egy egész univerzumot épít fel. Leírásai alapján tükörcserepekben látjuk a 18. századi Lipcse életét: zenei nevelés egy muzsikuscsaládban, a házasság fontossága, az özvegyi lét keservessége, kávéházi kultúra, a dohányzás jelentésrétegei. A szerző rendkívül sok (zene)irodalmi forrást használ, alaposan ismeri a korabeli viszonyokat. Néha jeleneteket képzel a kottafüzetekhez: bár Anna Magdalena mindennapi életének nagyon kevés írásos nyoma maradt, a kor szokásai alapján Yearsley olykor gondolatkísérletet kockázat meg a darabok előadásával vagy a Bach-család hétköznapjaival kapcsolatban.

Nagy erénye a könyvnek, hogy érzékenyen nyúl a kottafüzet és maga Anna Magdalena hatástörténetéhez is. Különösen tetszett, amikor hosszan ír arról, hogy mi az asszony helyes megnevezése. Miért nem Bachnak és miért nem a lánykori nevén Wilckének nevezzük őt, vagy az aláírásaiban megjelenő Anna Magdalena Bachint használjuk ebben a szövegben? Milyen üzenetet hordoznak ezek az elnevezések? És egyébként is, hogy válhatott a személyéről szóló fiktív önéletrajz (ráadásul egy angol szerző, Esther Meynell tollából) a 20. század első felének meghatározó memoárjává, amely az önmagát férjéért és családjáért feláldozó anya német prototípusát testesítette meg?

A kötet kevés konkrét információ (Anna Magdalena életrajza és a két kottafüzet) anyagából indul ki, de szinte egy teljes világot mutat be a korszakban keletkezett más zene- és irodalmi művek, leírások alapján. Bevallom, a cím alapján sokkal felszínesebb anyagra számítottam, és kellemesen csalódtam: élveztem a szerző minden részletre kiterjedő, mégsem unalmas stílusát.

David Yearsley: Szex, halál, menüett.
Anna Magdalena Bach és kottafüzetei
Fordította: Barabás András
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022
392 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4124 Ft
ISBN 978 963 504 5655

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

(…) Johann Sebastian Bach második feleségének neve főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően maradt fenn, hogy kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának – négy mostohagyereket és tizenhárom saját gyereket nevelt.
A szerző, David Yearsley azonban most új nézőpontból tekint hősnőjére, Anna Magdalenára: életét immár nem csupán a gondos családanya és a férjének mindig biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség pozíciójából szemléli. A Cornell Egyetem zenészprofesszora igyekszik bemutatni a 18. századi női szerepet és megismerhetjük a puritán lutheránus elvek szerint szerveződő családokat, betekintést kapunk a korszak etikájába, megtudjuk, a szerző elviszi olvasóját a korabeli lagzikba is. (…)
Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után.(…)