Magyar Anna Frank-történet | Ruff Orsolya: Volt egy ház

Posted on 2022. augusztus 8. hétfő Szerző:

0


Paddington |

A Manó Könyvek Kiadó néhány éve elővette a korábban már sikert aratott mesekönyveket, és újra kiadta a Régi kedvencek sorozatban. Az elmúlt év őszén indította útnak az Új kedvencek sorozatot, melyben az első a Volt egy ház című kötet. (A sorozat második kötetét már régebben bemutattuk, hamarosan olvashatnak a harmadik történetről is.) Érdemes megemlíteni, hogy sorozatborító és az oldalakat díszítő rajzocskák (Láng Anna igen mutatós, régi stílust idéző munkája) valójában mindig egyedi, de a finom különbségek csak figyelmes megszemlélés után vehetők észre. Mindenesetre a könyvespolcokon méltó társai lesznek a szülők (vagy talán a nagyszülők) pöttyös és csíkos könyveinek, és üdítően térnek el a korosztálynak szóló művek harsány vagy nagyon sötét borítóitól.

Ruff Orsolya bejáratott szerző a kiadónál, Zöld macska sorozatának eddig megjelent három kötete nagyobbacska óvodásoknak és kisiskolásoknak íródott. Ezzel a regénnyel – és a sorozattal – a kiadó a 10 év körüli vagy annál valamivel idősebb olvasókat célozza meg.

A történet főszereplője a 12 éves, félárva Emma (így jó eséllyel ennél kicsit fiatalabb olvasók fogják kézbe venni a regényt). Anyukája meghalt, apukája és anyai nagymamája pedig Emmával együtt még dolgozza fel a gyászt, és közben igyekeznek a címszereplő házat lakhatóvá tenni úgy, hogy közben életben tartják a totyogós, azaz teljesen önveszélyes korban lévő ikreket, Emma öccsét és húgát is. Életükben rendszeresen felbukkan Szörnyella De Frász családi megfelelője, Emma apai nagynénje, aki minden eszközt bevet, még a gyámhivatalt is a családra uszítja, hogy eladhassa egy ingatlanbefektetőnek „A” házat. A regényben szerepel még egy kétbalkezes (Mekk Elek típusú) ezermester, ő segít Emma papájának a lakásfelújításban, ám több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. (Azt csak később tudjuk meg, ebben is „Szörnyella néni” keze van.)

Emma története lassan bontakozik ki, csaknem olyan lassan, ahogy a ház felújítása halad. Ezzel párhuzamosan az olvasó megismerkedhet egy másik történet mozaikjaival is. A ház egy befalazott szobája a második világháború alatt menedéket nyújtott egy üldözött zsidó kisfiúnak, aki Anna Frankhoz hasonlóan naplót vezetett (ám szerencsés volt, mivel ő túlélte a háborút, megúszta az elhurcolást és nem sérült meg Budapest ostroma alatt sem). A bujkáló kisfiú naplója mellett olvashatjuk még a szülei kétségbeesett leveleit. Ők maguk is megpróbáltak kijutni az országból, és magukkal akarták vinni a fiút. Ezekben a szilánkokban rendre megemlítenek egy Sára nevű nőt, ám csak az utószóból derül ki, a szerző Karig Sárának, a neves műfordítónak állít emléket, aki a vészkorszakban embermentőként kockáztatta az életét. Karig Sára alakja nem is válik igazán a történet szerves részévé, megmarad annak perifériáján.

A regény talán leginkább szerethető alakja Vince bácsi, aki elsősorban abban segít, hogy házat körülvevő ősrengetegből ismét kert legyen. A regény végére kiderül, ő tulajdonképpen „álruhás királyfi”, akinek köze van a történelmi szálhoz is. (Ennél többet nem is szabad felfednem róla.) Emma először nagyon tart a furcsa öregúrtól, ám ez az ellenszenv később barátságba fordul.

Tanári énem kicsit tanácstalankodott, míg olvastam, bár nagyon élveztem az igazán remek stílusban megírt regényt. A kötet elsősorban a harmadikos-hatodikos korosztály számára lehet érdekes, ám kérdés, hogy az ilyen korú gyerekek mennyit tudnak a vészkorszak eseményeiről. (Egyáltalán: mennyit kell tudniuk róla?) Azt is tudjuk, hogy sok ilyen korú gyerek számára félelmetes is lehet a bezártság, főleg mivel sok szülő ezt ma is rendszeres büntetőeszközként használja. Érdemes meggondolni, vajon kelthet-e szorongást a kiskamaszokban a szülő, az édesanya halálos betegsége és halála.

Végül arra jutottam, hogy érdemes lenne a kötethez alternatív fülszöveget vagy figyelmeztető szalagot csatolni, ami előre jelzi ezeket az elemeket. Az sem lenne haszontalan, ha a szülők és/vagy a gyerekek számára valamivel több információ állna rendelkezésre, akár a Karig Sáráról szóló utószóban, a korszakról, az akkori gyereksorsokról.

Ez a korosztály már valószínűleg önállóan olvassa a regényt, de aki a kezébe adja, annak célszerű felkészülni, hogy a gyerekekkel milyen kérdésekről érdemes beszélgetni a kötet kapcsán. Még ha el is olvassa a szülő a regényt a gyerek előtt – amit csak javasolni tudok, nálunk is remekül működött –, a felnőtt maga is lehet tanácstalan, mit és hogyan beszéljen meg később az ifjú olvasóval. A regényhez, és talán a teljes sorozathoz, jól jöhetne akár egy olvasónapló sorozat is, ami segíthetné az olvasmány egyéni feldolgozását. Ráadásul a Volt egy ház kiváló lehet arra is, hogy egész osztályok olvassák közösen (egyfajta nagyon ajánlott olvasmányként (hogy ne használjam a kötelező olvasmány kifejezést, felejtsük már el!), amihez szintén hasznos lehet valamiféle olvasói segédlet.

Ruff Orsolya

Ruff Orsolya: Volt egy ház
Új kedvencek sorozat
Manó Könyvek, Budapest, 2021
264 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2792 Ft,
e-könyv változat 2399 Ft
ISBN 978 963 584 2094 (papír)
ISBN 978 963 584 2605 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Van egy ház valahol a városban, egy romosnak tűnő régi ház, amely rengeteg titkot rejt. A tizenkét éves Emma erről mit sem sejt, amikor egy szép napon beköltözik a családjával. Ő először csak a sárkány formájú kandallót látja, a kalandos zegzugokat meg az elvadult kertet. Hamarosan azonban különös dolgok történnek: Emma egy titokzatos tárgyra bukkan, valaki különös jelet kapar egy diófába, a házban leomlik egy fal, a környéken pedig felbukkan egy idegen, egy minden hájjal megkent Kalóz, akinek megjelenése semmi jót nem ígér.
Nem mindennapi események sora veszi kezdetét, melyek során feltárul a ház és egykori lakói története. De mit titkol Emma nagymamája, miben mesterkedik a Kalóz, és vajon ki az a Regulus? Kódok és rejtvények, elsárgult levelek és régi naplóbejegyzések során feltárul az elfeledett ház története.