Magánlevél | Nagy Bandó András: Mögöttem az élet

Bedő J. István |

Magánlevelet ritkán szokás közzétenni, de ez alkalommal – például mert Nagybandó (márkanév!) épp mostanában lett 75 éves – ő maga adott közre összegzést Mögöttem az élet címmel, tehát nemigen bánhatja, ha én így szólok hozzá.

Bandókám,

ígértem egy rövid összefoglalót a hosszú könyvről. Ez a Mögöttem az élet igen sokszínű mű, stílusát is, írói eszközeit is tekintve, és olvasmányos is – stílusában természetesen eklektikus, de ez most pozitívum. Régi rajongóid különös örömmel olvassák a sztorizgatásaidat – turnék, külföldi meghívások stb. És meglepetéssel fogadják majd az öregedő és friss szellemű Bandó történeteit. Ezek közül kiemelten szórakoztató (mármint szellemi frissességnek örvendők körében) a világtörténelem újramesélése, mai poénnal, kommentárral, szemlélettel. Ott gyakorta előjön a színpadi, a slusszpoénig késleltető NBA. (Nagy erény!)

Viszont érdekes, ahogy az öregedéssel, a „közelítő téllel” (Berzsenyi) foglalkozol. Furán intim dolog ez, ritkán pakolják közszemlére a testi/szellemi leépülést vagy annak közeljövőbeli képét. (Ámbár manapság ez sem egészen igaz. Néhány éve láttam Florian Zellernek az Apa [vagy Az apa] című darabját, a Pesti Színház most megint elővette. [Lukáts Andor volt, Kern András lesz.] Az elhatalmasodó demenciáról meg a családról szól.) Szóval még olyan intimitás is előkerül, mint a beszarás – és minden az élet része, még a halál is. A fiókánk, a társunk viszi az emlékét tovább. Szóval nagyon jó, hogy ez is belekerül.

Egészen meglepett a verses párbeszéd a halállal – még ha igaz is, inkább tükörjátéknak tekintem. Kicsit vegyíti az ódon műfajt és formát a mai nyelvezettel – remélem, vevő lesz rá az olvasója.

Jablonczay Lenke utolsó szavai ezek voltak: Olyan sok titkom volt (© Szabó Magda). Akármennyit mondunk el a múltunkról a tetteinkről, az utódaink mindenképpen azt fogják érezni, hogy sok minden árnyékban, elmondatlan maradt – nem is beszélve arról, hogy mindenkinek maradnak elmesél(het)etlen tettei. Vagy olyanok, amelyekre spongyát borít(ana). Ez a könyv jó összefoglalása a derűs, fiatal Bandónak, a középkorúnak, és az ereje teljében levő, de sok mindentől megviselt Bandónak is. Gvendi lányod felnőtt fejjel örömmel fogja lapozgatni és felolvasni neked, amint a hintaszékben üldögélsz…

• Olvass bele!

Tudod, amióta megtanultam a szerkesztés mesterségét, mindent az olvasó szemével nézek. Hiszen az íróval együtt az olvasó alkotja meg a művet a saját fejében. A fiatal-középkorú sáv főleg a sztorizást fogja élvezni. A mi korosztályunk azonban, készülj fel rá, markánsan ketté oszlik. Az egyik csoport tagja aha-élménnyel fog ráismerni az önmagával, osztálytársaival megesett eszmefuttatásokra, és kedvelni fogja. Ugyanakkor lesz egy réteg ugyanezen a korosztályon belül, amelyik elutasítja életrajzi vagy még inkább életérzési töprenkedéseidet, mondván (vagy gondolván): miért foglalkozik NBA ennyit a halállal, nem elég baj, hogy egyszer meghalunk? Hogy a két csoport milyen arányban lesz a hetven fölöttiek körében, még megjósolni sem merem, de jelentkezni fognak.

Újra kézbe véve az anyagot vettem észre, hogy némelyik kispróza lendületből el- és felolvasható, míg akad néhány fogósabb, egy lélegzetre, sok-sok vesszővel (és pontnyi megállás nélkül) elmondandó, elolvasandó darab. De azokat sem féltem. Az olvasód, nagy O-val, majd úgy olvassa, akkor és annyiszor vesz lélegzetet, mikor neki jólesik.
(A magánlevél köz-nek szánt része itt véget ér.)

Nagy Bandó András: Mögöttem az élet
Szamárfül Kiadó, Pécs, 2022
432 oldal, teljes bolti ár 5500 Ft
ISBN 978 963 988 0344

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A könyv nyitó blokkja (Énciklopédia) az emberiség közös történetéről szóló, mintegy négyszáz, huszonöt soros írást tartalmaz, szokatlan formában, meghökkentő csavarokkal és slusszpoénokkal, közben és befejezésül pedig közéjük ékelődik és záró tétellé válik az én mozaikképpé formálódó élettörténetem.