Egy ember két élete | Jeffrey Archer: Fej vagy írás

Somogyi András |

Különös könyvet kínál a Fej vagy írással Jeffrey Archer. Tulajdonképpen egy kötetben két – elején és végén összefonódó – regényt olvashatunk. Leningrádból (1968-at írunk) disszidál a tizenéves Alekszandr Karpenko és édesanyja, Jelena – ugyanis a családfőt megöleti a KGB. A politikai gyilkosság hátterében iskolatársa és (vélt) barátja, Vlagyimir árulása áll. Hajón kell elrejtőzniük és két lehetőségük van: Anglia vagy Amerika felé vegyék útjukat.

A választást pénzfeldobással ejtik meg – és ettől kezdve Alekszandr két feltételezett életútja tárul elénk. Úgy szokás, hogy a szerző határozza meg hősei életét, s ezzel mentesíti az olvasót a szimpátián alapuló választási kényszertől. Csakhogy ez esetben komoly koncentrációra és figyelemre van szükség, hogy rövid fejezetenként felváltva ismerkedjünk meg különböző helyszíneken különböző személyekkel, és helyezkedjünk különböző élethelyzetekbe. A regény szerkezetétől függetlenül azonban olvasmányos, izgalmas, fordulatos a történet.

Archer a két életút számára két keresztnevet is adományoz hőseinek: Szása Angliába kerül, míg Alex Amerikába. Két teljesen különböző életcélt és életvitelt követünk, s az alábbiakban megkísérlem ezeket felvázolni.

Szása humán irányultságú tehetsége már korán megnyilvánul, osztályelsőként fejezi be a londoni középiskolát és ösztöndíjat nyer a cambridge-i Trinity College-ba. Elnyeri a hallgatói önkormányzat elnöki tisztét egy Fiona Hunter nevű, szintén igen tehetséges lány ellenében, akivel aztán életútja során többször is szembe kerül. Anyja egy étteremben szakácskodik, ahol konyhai talentumát hamarosan nagy tisztelet övezi, és vendégek tömegét vonzza. Később saját éttermet nyit. Szása Summa cum laude diplomát szerez és megismerkedik egy művészettörténész lánnyal, akit feleségül vesz, kislánya születik. A politikai pályát választja és éppen a konzervatív Fiona ellenében kerül a Munkáspárt képviselőjeként az Alsóházba. Sikerei, parlamenti tevékenysége a munkáspárti miniszterelnök, Tony Blair figyelmét is felkeltik, külügyi államtitkári pozíciót nyer. Oroszországban ekkor Jelcin elnököl, és – barátai ösztönzésére, valamint apja emlékének áldozva – Szása úgy dönt, hogy egy demokratikus választáson megpályázza Oroszország elnökségét. (A regénynek ez a fordulata számomra teljesen életszerűtlen. Egyrészt mikor lehetett Oroszországban demokratikus választás? Másrészt egy biztonságos családi, pénzügyi és egzisztenciális helyzetben, tapasztalt, sikeres politikusként, a brit külügyminiszterség előszobájában kinek jutna eszébe ilyen eszement ötlet?) Szása tudomására jut, hogy Jelcin az áruló, a KGB magas rangú tisztjeként funkcionáló Vlagyimirt nevezte ki miniszterelnöknek. Mindezek ellenére a családjával együtt Oroszországba készül.

• Olvass bele!

Alexet New Yorkba repíti a sorsa. Jelena itt is sikeres szakács lesz. Alex először a piacon talál munkát, majd egy parkban sakkpartikat vállal, pénzért. Szimultánozik is, bekötött szemmel. Itt figyel fel rá a sakkozók főnöke (bukmékere?), kisebb futár feladatokkal is megbízza, információkat közvetít. Alex egyre többet keres, kibontakozik üzleti tehetsége. Mint sok amerikai fiatalt, behívják katonának (bár a szerző nem jelzi, hogy megkapta volna az amerikai állampolgárságot) és a vietnámi hadszíntérre kerül. Itt bátorságával tűnik ki és mély barátságot köt egy Lowell nevezetű hadnaggyal, akinek még az életét is megmenti. Mikor hazakerül, a CIA kideríti, hogy a sakkozási biznisz főnöke KGB-ügynök, de a kitüntetett vietnámi hőst nem tekintik bűnösnek. Alex is megnősül, fia születik. Egy ügyes (bár nem egészen tiszta hátterű) megállapodás révén meggazdagodik, társtulajdonosa lesz a megmentett Lowell bankjának, majd annak halála után, bankelnökként az örököse is. Archer az egyre magasabbra jutó Alexnek is kijelöl egy furfangos női ellenfelet, mégpedig Lowell húgának a személyében, de barátai és hűséges banki kollégái segítségével sikerül felülkerekednie a néhai hadnagy örökségére és műkincsgyűjteményére pályázó Evelyn Lowellen. A bankkal a háta mögött Alex beszáll az induló oroszországi privatizációba, megvásárol egy gáz- és olajipari vállalatot, amely már az első évben elképesztő méretű hasznot hoz. És amikor értesül anyja bátyjának haláláról (az ő segítségével hagyhatták el a Szovjetuniót), elhatározza, hogy családostul részt vesz a(z immár) szentpétervári temetésen.

A fordulatos folytatás értelmezéséhez komoly figyelemre és logikus gondolkodásra van szükség, ezt szokás szerint meghagyom az olvasónak. Ismerve a napi politikai helyzetet – s elborzadva az Ukrajna elleni tömeggyilkos orosz agresszió képein – nem jósolhatok derűs lezárást az izgalmas regény végére. Egyébként mi is Putyin keresztneve?…

Tóth Bálint Péter volt a vaskos kötet fordítója, munkáját csak dicséret és elismerés illeti.

Jeffrey Archer: Fej vagy írás
General Press Kiadó, Budapest, 2022
520 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft
520 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3192 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 452 2591 (papír)
ISBN 978 963 452 2607 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Leningrád, 1968. Alekszandr Karpenko vezetőnek született, ez már egészen fiatal korában megmutatkozik. Ám amikor a kamasz fiú apját meggyilkolja a KGB, Alekszandr és az édesanyja menekülni kényszerül a Szovjetunióból. Hajóra szállnának, de a kikötőben megmásíthatatlan döntés előtt állnak: Amerikába vagy Angliába szökjenek? Alekszandr egy érme feldobásával dönt… Fej vagy írás? Az egész életüket meghatározó pillanatban földet ér az érme, és a következő harminc évben nyomon követhetjük, miként alakulna Alekszandr élete Amerikában, és miként Angliában. Az évtizedeken és párhuzamos világokon átívelő történet egészen az utolsó sorig megannyi fordulatot tartogat az olvasó számára.