Világok harca digitáliában | J. D. Barker: A hívás

Posted on 2022. március 12. szombat Szerző:

0


Paddington |

Barker legfrissebb regényét először a fiam olvasta, így előre tudott figyelmeztetni, hogy olyankor kezdjek bele, amikor nem probléma, ha nem tudom lerakni. Így aztán péntek éjjel 1 óra körül komoly önuralommal letettem az e-könyv olvasót, tudva, hogy szombaton délelőtt nem takarítani fogok, hanem olvasni. Így történt.

Persze azoknak, akik olvasták a szerző korábbi műveit, ez nem okoz meglepetést. A negyedik majom olvasása óta tudjuk, rövid, feszesen megírt fejezetekkel dolgozik, amiknek a végén rendre ott a cliffhanger, az utolsó mondatok „csak még egy fejezet” olvasására késztetnek. Barker legutóbb magyarul megjelent regénye, a könyvsikergyáros James Pattersonnal közösen jegyzett Madártollas gyilkosságok bennem is, más olvasókban is hagyott némi hiányérzetet (kicsit tartok is attól a további két regénytől, amit azóta közösen írtak, de magyarul még nem jelentek meg). A hívás ismét hozza azt a szintet, ami Barkert nagy kedvenccé tette. Reménykedjünk abban, hogy a továbbiakban is inkább szólóban repül majd.

Ebben a történetben egy tulajdonképpen nagyon is elképzelhető helyzettel játszik el: meddig megy el a hallgatottság kedvéért egy sztárműsorvezető élő egyenes adásban? Egy Bernie néven bemutatkozó betelefonáló rendre döntéshelyzetbe kényszeríti a műsorvezetőt. Jordan Briggs, szókimondó és népszerű médiaszemélyiség. Úgy gondolja, Bernie és a döntések jót fognak tenni a hallgatottságának. Így is történik, a hallgatottsága megsokszorozódik. De ebben a macska-egér játékban minden döntésének súlyos ára van, sőt annak is, ha nem dönt.

Valószínűleg mindenki ismeri a Világok harca című rádiójáték tömeghisztériát okozó történetét. Az Orson Welles nevéhez fűződő produkciót egész Amerika követte, de mivel a hallgatók valóságosnak hitték a rádióban hallottakat, a következmény fejetlenség és pánik lett. Barker csavar egyet ezen a felálláson, és egy valódi katasztrófa-sorozatot képzel el, amit egy internetes rádióadó közvetít, és persze a technológiai sajátosságoknak megfelelően nem csak hangban jut el az esemény a hallgatókhoz, hanem élő képközvetítés is van. Ez nem sok teret hagy a befogadó fantáziájának. Éppen ezért vagy ennek ellenére az emberek pánikszerűen menekülnek New Yorkból a híreket hallva/látva. Az események természetesen nemcsak a stúdióban zajlanak, hanem a rádióállomás épületében, annak környékén, sőt a város stratégiailag fontos további helyszínein is. És minden helyszínen akad egy profi vagy amatőr kamera, ami azonnal megosztja a világgal a szörnyűségeket.

A regény utószavából kiderül, amikor a szerző befejezte a könyv írását, még a legelején voltunk annak a tömeghisztériának, amiben a fejlett világ nagy része két éve él. Barkerékhez hasonlóan akkor sokan mások is mániákusan fertőtlenítettek és bezárkóztak, mert valódinak hittek, mindenfajta forráskritika nélkül, Kínából vagy éppen Olaszországból érkezni látszó katasztrófafilmeket. A médiának nem csak tömeghisztéria létrejöttében volt felelőssége, hanem annak fenntartásában is. Miközben Barker nyilván szórakoztatni akar, nem feltétlenül célja a gondolkodtatás vagy a népnevelés, mégis ma nagyon is aktuális, amiről beszél.

Sokáig azt hiheti az olvasó, hogy egy magányos őrültről van szó, aki egyedül vagy minimális külső segítséggel – ki segítene egy életveszélyes holdkórost? – készítette elő azokat az akciókat, amelyek Jordan döntései nyomán bekövetkeznek. Látszólag volt ideje, mert a történteknek egy sok évvel korábbi eseményhez van köze – ez aránylag hamar kiderül. Ám egy idő után arra is rádöbbenünk, a történetbe a politika is erősen betette a lábát, sőt komoly szerepe van egy senki által nem ellenőrzött, ám a politikával összefonódó militáns csoportnak is. Így még erősebb az áthallás, a katasztrófa ugyanis nemcsak a média bénázása miatt következik be, hanem politikai érdekek és tettek is kapcsolódnak hozzá. Sőt: ennek még akár következménye is lehet az érintett politikusra nézve. Talán már ezzel is többet árultam el a történetből, mint amennyit feltétlenül szükséges volt, de remélem, ettől senki nem találja majd A hívást kevésbé izgalmasnak és fordulatosnak.

Barker nem jós. A média hatalma már Orson Welles idején is óriási volt. Az véletlen, hogy a téma ennyire aktuálissá vált a kötet megjelenésének idejére, bár tudattalanul belejátszhatott a témaválasztásba, hogy a szerző éppen egy média keltette tömeghisztéria hatása alatt volt. Aktuális különösen azért, mert napról napra több médiaszereplő ébred rá felelősségére a jelenlegi helyzetért. Ezzel szembesül a főhős, Jordan Briggs is, leginkább akkor, amikor nemcsak vadidegenek halnak meg, hanem veszélybe kerül legnagyobb kincse, a kislánya is.

J. D. Barker regényeinek rendszeres magyarítója Bosnyák Edit, aki most is tökéletes profizmussal tesz eleget a feladatnak. Reméljük, nem utoljára olvastuk őt Barker magyar hangjaként.

J. D. Barker

J. D. Barker: A hívás
Fordította: Bosnyák Edit
Agave Kiadó, Budapest, 2021
448 oldal, teljes bolti ár 4480 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3360 Ft,
e-könyv változat 2980 Ft
ISBN 978 963 419 9656 (papír)
ISBN 978 963 419 9663 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Jordan Briggs a New York-i rádiózás királynője, beszélgetős műsorát több mint ötmillióan hallgatják minden nap. Kemény munkával küzdötte be magát a legjobbak közé: nem fogja vissza magát, nincs tekintettel mások érzéseire, és kertelés nélkül kimondja, amit gondol. A sikerért azonban komoly árat fizetett. A házassága romokban hever, évek óta nem beszélt az anyjával, és ellökte magától azokat, akik közel állnak hozzá. Egyedül lányával, Charlotte-tal maradt bensőséges a viszonya.
Amikor egy magát Bernie-nek nevező férfi betelefonál a műsorába, és arra kéri, hogy játsszon vele egy játékot – taxi vagy uber? –, Jordan úgy gondolja, hogy ez kiváló lehetőség felpörgetni az adást, és életet lehelni munkába igyekvő hallgatóiba. Csakhogy a válaszát követően hét taxi felrobban a munkahelye előtt. És ez még csak a kezdet.
J. D. Barker legújabb regénye zseniális, magasfeszültségű thriller a szerző jól ismert védjegyeivel: szenzációs csavarok és váratlan megoldások teszik felejthetetlenné A hívást, ismételten bizonyítva, hogy korunk egyik legnagyobb krimiszerzője továbbra is pályafutása csúcsán van.