Eltörölni?! | Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Posted on 2022. március 8. kedd Szerző:

0


Paddington |

A közelmúltban dr. Rusvai Miklós a fősodorból kilépve elmondta, nem gondolja, hogy további koronavírus elleni oltásokra lenne szükség. A tömegmédia azonnal reagált, Rusvai állandó jelzője (epitheton ornans) egyik napról a másikra már nem virológus, hanem állatorvos volt az internetes lapok többségében. Választási kampány is van, ezért aztán különösen aktuális Bőhm Kornél könyve, a Karaktergyilkosság. A jelenséggel nem csak a politikában, hanem a művészeti életben vagy a sportban, sőt a mindennapokban is találkozhatunk, ám Bőhm szerint a közszereplőknek, közismert embereknek erre lélekben felkészültnek kellene lennie, míg az átlagembert jobban megviseli, ha ő válik áldozattá. Ettől még számos közismert ember vált valódi áldozatává is az angol character assasination kifejezés szó szerinti fordításaként használt kifejezéssel illetett jelenségnek.

A lejáratás nem új jelenség. A Karaktergyilkosság számos történelmi példával ismertet meg az ókortól a közelmúltig. Az információáramlás felgyorsulása és a kommunikációs csatornákhoz való könnyű hozzáférés azonban gyakoribbá és sokszor pusztítóbbá is tette a jelenséget. A szerző nem marad adós a közelmúlt és a csaknem-jelen magyar és külföldi lejárató kampányainak enumerációjával, előszámlálásával sem. Az eposzok kötelező elemeit jelző kifejezések használata talán helyénvaló is, hiszen a lejáratás sokszor egy-egy állandóan használt jelző vagy fordulat formájában jelenik meg. Simicska Lajostól Karácsony Gergelyig, Nixontól Trumpig sorakoznak az érintett politikusok a kötetben, de helyet kapnak művészek, sportolók és más „celebek” is Kevin Spacey-től Lance Armstrongon keresztül Schobert Norbiig.

A politikusok esetében Bőhm gondosan ügyel a kiegyensúlyozottságra, szinte patikamérlegen mérve adagolja a különböző oldalak képviselőit. Ha szóba kerül egy kormánypárti, a következő oldalon azonnal találkozunk egy ellenzékivel is, nemcsak a magyarok esetében, hanem például az amerikai konzervatívok és demokraták esetében. Arra is odafigyel, hogy ne legyen egyértelmű, egyik vagy másik oldal vagy ember iránt érez-e inkább szimpátiát.

Korántsem bánik ennyire pártatlanul a nem-politikus áldozatokkal. Egy félmondattal intézi el és magától értetődőnek érezteti, hogy Kevin Spacey vagy Bill Cosby tárgyalás nélkül vált a cancel culture áldozatává (ahogy otthon Marton László is, akiről meg sem említi, hogy a lejárató kampány rázúdulása után kevéssel meg is halt, és ehhez a lejáratás alighanem hozzájárult). Másfelől egyértelműen érezhető a felháborodása annak kapcsán, hogy Kiss László úszóedzőt egy bő fél évszázados eseménnyel akarták ellehetetleníteni. A kötetben egyetlen olyan szereplő van, akinek az esetében Bőhm a lejáratók által használt fordulatokat jelzőként használja, egyetértően megismétli azokat, dr. Gődény György. Az elmúlt időszak nagy botrányai közül pedig feltűnően hiányzik a névsorból Woody Allen említése.

A kötetből kiderül, hogy az angol kifejezés 1944 óta ismert, és a nemrégiben elhunyt kiváló nyelvész, Kálmán László szerint egyszerűen a lejáratás szót kellene rá használni magyarul – innen a kötet alcíme. A Karaktergyilkosság nemcsak számos példát mutat be, de elemzi a negatív kampányok különböző formáit éppúgy, mint az azok kezelésének módjait: hogyan reagálhat az áldozat, milyen hatása lehet a különböző reakcióknak, és mit tehet, hogy a lejárató akció után vissza tudjon térni.

Egy kommunikációs szakembertől elvárható, hogy a kommunikációról ne csak beszélni tudjon, hanem profi szinten gyakorolja is. Bőhm Kornél olvasmányos, gördülékeny stílusban ír, láthatóan tudja, hogyan kell magával ragadnia a hallgatóságot. Neki valószínűleg sokan könnyen elhinnék, ha ő lenne egy lejáratás elindítója – bár a szakmája éppen ennek ellensúlyozása, a kríziskommunikáció.

Talán ebből fakad, hogy a tolla alól nem csak a szigorúan vett lejárató akciókról szóló történetek kerülnek ki. Szélesebben merít, számba vesz mindenfajta negatív kampányt, bármilyen negatív hír közvetítését. A mostani kampányidőszakban (ami voltaképpen évek óta tartó, permanens kampány) hasznos tudás ez az olvasó számára. Különösen azért, mert nem csak a lejáratásra igaz, hogy a rossz hírek, kedvezőtlen, leegyszerűsíthető képek sokkal könnyebben megmaradnak a befogadó közönség fejében. Azzal viszont adós marad a szerző, hogy megpróbáljon határvonalat húzni a negatív kampány egyéb formái és a lejáratás között – ezt az olvasóra bízza.

Az általa bemutatott példák nagy része azt emeli ki, hogy a negatív kampányüzenetek hatása általában erőteljesebb, mint a pozitívaké. A személyes munkatapasztalatom is alátámasztja, hogy ez akkor is igaz, ha rosszul sül el a dolog: egy ilyen akció nagyon sokat árthat. Így aztán kommunikátoroknak sem haszontalan áttekinteni mindazt, amit Bőhm Kornél bemutat. Nem csak útmutatóként lejáratókampányokhoz (bár alkalmas lehet rá), hanem arra, hogy mérlegeljék tervezett üzeneteik lehetséges hatásait is.

Bőhm Kornél

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság
– Lejáratás a gúnynévtől az álhírig

HVG Könyvek, Budapest, 2021
304 oldal, teljes bolti ár 4200 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3570 Ft,
e-könyv változat 2940 Ft
ISBN 978 963 565 1696 (papír)
ISBN 978 963 565 1887 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A lejáratás, a személyes reputáció sárba döngölésére tett kísérlet nem újkori „találmány”. A karaktergyilkosság közel egyidős az emberiséggel, Egyiptomtól az ókori Görögországon át az antik Rómáig a hatalomra törő ellenfelek eszköze volt, és az is maradt mind a mai napig. Ugyanakkor a hitelfosztásnak nem kizárólag ismert emberek, politikusok eshetnek áldozatul. A lejáratás jelen van a hétköznapokban, a gazdasági életben, a munkahelyeken, a családban, szűkebb és tágabb közösségeinkben.
Az olvasmányos kötetből nemcsak a karaktergyilkosság hatásmechanizmusát ismerhetjük meg, de azt is, hogyan lehet hatékonyan küzdeni a lejáratás ellen. A szerző az egyes történelmi korok jellegzetes esetein vezet végig egészen a legfrissebb közéleti botrányokig, magánéleti párhuzamokig, a reputáció helyreállítását célzó lépésekig.