Egy újabb izlandi történet | Jón Kalman Stefánsson: Ásta

Sváb Ági |

Jón Kalman Stefánsson nemzetközileg sikeres és elismert szerző. Négy alkalommal jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára, egyszer a Nemzetközi Booker-díjra, köteteit számtalan nyelvre fordították már le. Magyarul A halaknak nincsen lábuk című kötetével mutatkozott be, de igazán népszerű a Menny és pokol-trilógiájával lett. Számtalan irodalmi podcast és meghívás témája volt az elmúlt években, ezért is lehetett a koronavírus ellenére telt házas a Margó Fesztiválon tartott beszélgetése. A fesztivál díszvendégeként a magyarul 2021-ben kiadott családregényéről, az Ástáról beszélt.

Mindannyian ismerjük a tolsztoji mondatot: „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Az Anna Karenina olvasása után biztosan kell bátorság ahhoz, hogy valaki olyan családregény megírásába kezdjen, amelynek középpontjában egy esendő, sérülékeny, ugyanakkor az élet által okozott csapásokba nem belepusztuló női alak áll. Ahogyan felsorakoznak előttünk élete eseményei, kibontakozik előttünk szülei, nagyszülei, gyermeke sorsa is, természetesen meghintve egy kis északi hangulattal.

• Olvass bele!

Ezzel együtt azt is szokás mondani, hogy mindenki élete kész regény. S valóban, Jón Kalman főhősét, Ástát, elmondása szerint egy távolabbi rokonáról formázta. Ezért is nagyon érdekes játék, kikacsintás az olvasóra az egyik elbeszélői szál narrátora. Ő az író, akiről nem tudjuk meg, hogy azonos-e Jón Kalmannal, de tudjuk, hogy ismeri Ástát. (És aki mintegy mellékesen bosszankodva mesél Izland elturistásodásáról, és arról is, hogy már egy Isten háta mögötti településen sem tud megszabadulni a híres író szerepétől, mert a szomszédja turisztikai attrakcióként szeretné őt hirdetni. Kettő az egyben: izlandi kajakozás és beszélgetés a híres irodalmárral!)

De térjünk is vissza Ásta sorsára, Ásta regényére. Törvényszerű-e, hogy elhagyja a gyermekét, ha őt is elhagyták gyerekkorában? Milyen lesz a kapcsolata az édesapjával, aki nem tudja őt felnevelni? Milyen büntetést kap egy kamasz, ha verekedésbe keveredik? Találhat-e boldogságra az, akit gyerekkorában oly sok veszteség ért? Fontosabb lehet-e az egyéni boldogság a családi életnél? Már a kérdésekből is kiderült, hogy Ásta sorsa is nagyon érdekes és figyelemre méltó, de olvastunk már hasonló sorsokról. Mitől olyan érdekes mégis ez a regény?

Két válaszom is van erre. Az első a mellékszereplők ábrázolásának módja. Szó esik például egy öregasszonyról, aki sajátos demenciában szenved: minden nap meglepetés, hogy hosszú élete melyik évében ébred fel, és melyik életszakaszát éli újra. Vagy ott van Ásta édesapja, aki halászból válik szobafestővé, és olyan szeretettel mesél hivatásáról, hogy az egyenértékűvé válik a költészettel. Végül, utolsó példaként álljon itt Ásta nagyapja, a jobb napokat látott énekes, aki néhanapján még mindig megajándékozza a társaságot egy dal eléneklésével, és ilyenkor a környezetét másik dimenzióba emeli. Ezek a kevés vonással megrajzolt figurák varázslatosan élővé teszik az elbeszélést, és minden történéshez hozzátesznek némi izlandi lírát.

A másik, ami miatt nagyon érdekes olvasni ezt a könyvet, a szerkesztés módja. Hiába több mint 500 oldal, az olvasó figyelme sosem lankad a tördelés, a szerkesztés, a félbehagyott címekkel művelt játék miatt. Minden fejezetben más hang szólal meg, és az olvasó dolga megfejteni, beazonosítani, hogy melyik korszakban járunk, és éppen ki beszél. A játékosság, a változatos szövegek használata át- meg átszövi a regényt, s közben mindent áthat Jón Kalman jellegzetese nyelvezete – Egyed Veronika érzékeny fordításában. Északi irodalmat kedvelőknek ez a könyv is kötelező olvasmány lesz!

Jón Kalman Stefánsson: Ásta
Fordította: Egyed Veronika
Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021
516 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3599 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 518 2114(papír)
ISBN 978 963 518 0752 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ásta. Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. „Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd” – gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnőjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent.
Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástának, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz.
Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény – mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból – egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről.