Mindent, amit tudnod kell… | Mészöly Ágnes: A Pál utcai fiúk – Rajongói kézikönyv

Posted on 2022. február 10. csütörtök Szerző:

0


kistibi |

Miért marad eleven egy százhúsz éve született regény? Miért enyészik el egy másik, amelyik ugyanilyen jó szándékkal jött létre, de érdektelenné vált? Jobb regény-e A Pál utcai fiúk, mint az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai?

Buták a kérdések, válaszok pedig nincsenek. Az oktatáspolitika a felelős e kérdések megfogalmazódásáért, bár egy felelős társadalomban ezek el sem hangozhatnának. Mégis tény: egyetlen kötelező olvasmány maradt meg változatlanul a tantervi kötelezők között: Molnár Ferenc remeke.

Amikor gyerekként, belül rettegve ültem a fogorvosi székben két példakép segített: Áts Feri biztosan mondana valami vicceset, és félelem nélkül figyelné a baljósan zümmögő fúró közeledését, Winnetou pedig rezzenéstelenül tenné meg, amire az orvos utasítja. Jóval később pedig magyar szakos tanárként azokat a pontokat kellett megtalálnom, melyek ma is azonosak az évszázados történettel.

Az utóbbi években szinte elfelejtettük, miért is kell regényeket olvasnunk. Nem azért, hogy valami vizsgán majd jól válaszoljunk néhány keresztkérdésre, hanem azért, mert emberi lényünk lesz legbelül mássá, ha végigkísérjük néhány regényalak történetét.

Mészöly Ágnes Rajongói kézikönyve ebben segít, és ad olyan támpontokat, melyek eligazodást nyújtanak egy kiskamasznak a labirintusban.

Az író-szerkesztő többgyermekes anyaként tudja, hogy mi hiányzik a magyartanításból, és ezt az űrt szeretné kitölteni. Meggyőződésem szerint sikeresen. És mielőtt továbbszaladnánk az ismertetésben, tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet. Molnár regénye ma is hihetetlen bőséggel kínálja azokat az alakokat, típusokat, magatartásformákat, amelyek nem évülnek el a korral, és pontos eligazítást adnak a kamaszoknak – ne felejtsük el, hogy a kioktatások, magasról lemennydörgött beszédek sosem neveltek, csak ellenállást szítottak. Ezért csodálatos könyv A Pál utcai! Néhány példa, mert régen olvastuk:

Ekkor Csele gondolt egyet. Azt gondolta, hogy miért mártsa ő be a bajba a fiúkat. A tovább-ot ugyan Barabás írta egy b-vel, de miért szenvedjen Barabás? Tehát szerényen ezt mondta: – A nővérem írta, kérem. És nyelt egyet utána. Nem volt szép tőle, de megmentette ezzel a pajtását...”

Fel szoktam tenni a kérdést ötödikes tanítványaimnak: tudja-e valaki, hogy hol árulja el először az író, hogy Nemecsek meg fog halni (nagyjából a történet közepén): „Most mindenki érezte, hogy ez a csöpp szőke gyerek valóságos kis hős, igazi férfi, aki megérdemelné, hogy felnőtt ember legyen…” Hát nem kutatásra felszólító kérdés? Azért van rá mód, mert a mű megadja a lehetőséget.

De ki a főhős? Biztos, hogy Nemecsek? Nem Boka, aki azt mondja, hogy nem írunk csúnyát a cetlire, amit a vörösingesekhez viszünk? Nem Áts Feri, aki tud tisztességesen veszíteni? Mi is tudunk? Felnőttként?

Ez a könyv maga a csoda egy ötödikes számára, és a Rajongói kézikönyv ezt szeretné megmutatni, aláhúzni, megerősíteni. Egy jó mű nehezen engedi el az olvasóját. Ha már elolvastuk A Pál utcai fiúkat, akkor jöhet a Rajongói kézikönyv. Amit nem tudsz elolvasni a regényből, ami tízévesként nem biztos számodra, azt a kézikönyv elmeséli. Hogy ne áruljak el titkokat, egy példa egy viszonylag kevéssé fontos szereplőről: „Vau, vau! A fatelep őrének fekete kutyája. Mindenki kedveli. Ő hívja fel Nemecsek figyelmét az erődben rejtőző Áts Ferire. Tudtad? Gyermekkorában Molnár Ferencéknek is volt egy Hektor nevű kutyájuk, egy újfundlandi házőrző.”

A kézikönyv nagyon szépen és tematikusan viszi az olvasóját tovább a történetben, olykor szembeállítva az ellentétes karaktereket. Áts Feri és Geréb: az ellenfél és az áruló. Idézetekkel, a hősök elhangzó mondataival erősíti a könyv a különbséget. Sőt: hogy mindent pontosan értsünk, kapunk egy bejegyzést arról is, hogy mivel szerette volna kiengesztelni Geréb az árulása után Nemecseket. Verne, 1884-ben megjelent, A lángban álló szigettenger című könyvével, ami akkor új volt, és nagyon komoly ajándéknak számított, de a regényből nem derül ki.

Nehogy azt higgyük, csak a kiskamaszok számára mond újat a Rajongói kézikönyv! Negyven éve vagyok magyartanár, és nem tudtam: „A politikai egyletek alakítása tiltva volt a Monarchiában, ezért hétköznapi célra létrehozott, titokban politizáló társaságok jelentek meg Magyarországon, az iskolákban is. Ezeket nem nézte jó szemmel a hatalom. Így érthető, miért oszlatta fel a tanár úr Kolnayék egyletét.” Tegyük hozzá, hogy a gittegylet rendszereken túlnyúló fogalommá vált Magyarországon, mindig csak azok a politikusok nem szerettek beszélni róla, akik hatalmon voltak.

De játszik a könyv számokkal is. Olyan izgalmasak, hogy néhányat muszáj említeni: Molnár Ferenc 1000 koronát kapott a kéziratért. A regény 12 nap alatt játszódik. 40 nyelvre fordították le a könyvet. Többet nem szeretnék elárulni, van még jó néhány.

Van még sok-sok érdekes rész! Például egy totó, korabeli osztályozással: „8-7 pont, gratulálok, egyes. 2-0 pont, négyes, ezt még gyakorolni kell.” Hogy ne kapj azonnal az okostelefonhoz: „Figyelem! Nem ér ráguglizni a válaszra…

De találhatunk korabeli szótárt is. Tudja vajon ma mindenki, hogy mit jelentett akkor: a cúgos cipő, decens, zabgőzös, hirig…

Egy gasztrokaland 1936-ból: „Hétfűn reggel szalonnát meg kenyeret, délben bablevest, este kenyeret meg hagymát ettem. Kedden reggel szalonnát meg kenyeret, délben megint kenyeret, este meg tésztalevest kolbásszal.” (Ezt már a szinte kortárs Szabó Zoltán írta A tardi helyzet című szociográfiájában.)

Magyartanításunk egyik átka, hogy a folyamatos időhiány miatt nem adjuk át azt a kontextust, ami igazán érthetővé teszi a művet. Hála Mészöly Ágnes szorgalmának – és ezt több évtizednyi, aktív magyartanár tapasztalataként mondom – ez most sokkal könnyebbé vált, mert a Rajongói kézikönyv fontos a tanárok számára is.

Hogy mennyire örök a történet, azt a legutóbbi nagy siker, a vígszínházi előadás is mutatja, még ha nem is kedveli mindenki. Marton László rendezése meg tudta szólítani a korosztályt, legendát csinált újra a történetből, sok rajongója lett újra Nemecsek erkölcsi harcának. Még egy fontos dolog: a vígszínházi előadás dalszövegének írója, Geszti Péter a mű születésének századik évfordulóján levelet írt Nemecsek Ernőnek. Két rövid oldalban egy század, egy elképzelt, de valós sors, a fiúk, a mindannyiunk sorsa.

Nagyon széles merítés a Rajongói kézikönyvé. Egy regény, egy ország, egy közösség története pici képekben, pici elemekben, nagy-nagy fájdalmakban. Geszti Péter levele méltó mementója a regénynek, a kézikönyvnek és a 20. századi magyar történelemnek. Köszönet Mészöly Ágnesnek, a Móra Kiadónak, hogy ez a könyv napvilágot láthatott.

Mészöly Ágnes

Mészöly Ágnes:  Pál utcai fiúk – Rajongói kézikönyv
Illusztrációk: Németh Gyula
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2021
88 oldal, teljes bolti ár 2999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2399 Ft,
ISBN 978 963 486 9238

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ki volt a híres ál-Nemecsek? Miért szerepel olyan kevés nő a történetben? Hányan vannak a Pál utcaiak, és hányan a vörösingesek? Hogyan járhatott egy osztályba a tizennégy éves Boka és a tizenegy éves Nemecsek? Mit ehettek, mit játszhattak a korabeli gyerekek? Milyen filmek készültek a könyv alapján?
Molnár Ferenc világhírű ifjúsági regényét minden magyar gyerek olvasta – vagy el fogja olvasni. Mészöly Ágnes remek stílusban megírt, rajzos-képes kézikönyvéből megismerhetjük a regény elő- és utótörténetét, az események történelmi és társadalmi háttérét, valamint legfontosabb helyszíneit: a grundot, a Füvészkertet, és persze a korabeli Józsefvárost.
A kötetben számos szórakoztató és tanulságos teszt is található, amelyekből kiderítheted, hogy te vajon melyik csapatba tartoznál, okosabb vagy-e, mint egy korabeli ötödikes, és vajon mit tettél volna az egyes szereplők helyében? Rajongóknak (is) kötelező!