Ismerős történetek — új értelmezésben | Kováts Kriszta: Biblia-show / ZsiMü

Bedő J. István |

Emlékeznek Torma Gedeon számonkéréseire? Az Abigélből megismert vasszigorú igazgató megkövetelte a Matulában, hogy a növendékek kiválóan tájékozódjanak a bibliai versekben. A néző, olvasó, ha addig nem találkozott vele, most már ismerősként hallja Kováts Kriszta lemezének bemutatóján a Zsidó Művészeti Napok (ZsiMü) keretében.

Örömmel írtam volna, hogy a lemez új, de annyiban igaz ez, hogy csak most kerül közönség elé, holott már tavaly (2020) májusában kész volt. De hát történt, ami történt… Habár a koncert valójában mulatságos, szórakoztató bibliaóra volt, mégis előbb a nyersanyagról szeretnék beszélni.

Fábri Péter dalszövegeihez a zenéket Wolf Péter szerezte – bár gyanítom, hogy helyesebb oda-vissza ható munkáról beszélni. Fábri szövegei olykor tárgyilagos, máskor szinte jelen lévő, beleélő narrátorként tálalják – kellő sűrítéssel – a közismert bibliai történeteket. Ezeket a két testamentumból egyaránt szemezgették, így aztán belekerül a nő teremtése, a fáraó álma a sovány és kövér tehenekről, Noé megbízása bárkaépítésre, Szodoma elpusztítása a már ismert erkölcsi okokból, Lótné szófogadatlan megfordulása, másrészt pedig az újszövetségből Jézus születése és életének egy-egy fordulata. A szövegeket olykor finom irónia hatja át, ahogy a mai mesélő látja az összefüggéseket.

Persze – hadd tegyek rövid kitérőt – a Biblia azért áll sok száz éve piedesztálon, mert történetei minden időben felhasználhatók jó példának a helyes viselkedésre vagy elrettentő erkölcsi példának. Kováts Kriszta az átkötő szövegekben rá is irányította a fényt, hogy Salamon viszonya tömérdek feleségéhez meg ágyasához – felfogható akár a hűtlenség modelljének is. Persze ezzel könnyedén kilibbenünk a történetiségből…

Fábri szövegei eltávolodnak a vers hagyományosnak vett formáitól, gyakran rímtelenek, a zene azonban rásegít, hogy a benyomás mégis az legyen, mintha mindannyiszor rímelő sorokat hallottunk volna. És nagyon kortárs mesélés is ez, hiszen a fáraó álmáról szóló dalba még a guglizás is belekerül (ti. ott nézz utána…).

Wolf Péter zenéje nagyon sokszínű, szellemes, olykor szinte opera- (musical-) ária, máskor sanzon meg táncdalfesztiválra szánható játékos tánczene (Ha visszanézel…, Mit vinnél magaddal a bárkára). Sőt: csalóka fintorral még egy olyan zenét is komponált (Az vesse rá az első követ), ami nem is a leírt muzsikában, hanem az előadásmódban adja a többletet a klezmeres hajlításokkal.

Na, de! Kérem szépen, egy vérforraló dal? Ugyanis ez meséli el Salome táncát (tetszenek tudni, amit az utókor leginkább hét fátyol kiegészítéssel ismer) – és a vége is véres: a tálcán Keresztelő (szent) János feje… jujjj. Mi más lehetne, mint tangó?

Kováts Kriszta mindehhez alkalmazkodik, néha perzselően csábító, követelő Salome, máskor a betlehemi csillag csodáját suttogja, mintha ő lenne a fogadós érzékenyebb lelkű felesége, aki igyekszik komfortossá tenni a betlehemi istállót, Noé bárkája kapcsán a hatvanas évek csicsergős énekes lányait imitálja, úgy pakolja csacsacsára a saját világát.

A fáraó álmának ironikus magyarázója felesel a zenekarral is, amikor többször is nyolcnak számolja a kövéreket elfogyasztó (ragadozó?) hét sovány tehenet. És himnikus szépségeket mutat fel egy alapjában egyszerű dallamban (Mindennek ideje van; Prédikátor 3), illetve a Pál-levélben (Róma 9.16): (a könyörület/kegyelem) Nem azé, aki küzd… Érdemes elolvasni az Abigélt újra, csak ennyit javaslok.

Számomra a legbravúrosabb volt a Bábelről szóló, amely egy darabig leginkább domesztikált rap, majd egyszerre átvált charlestonba és még az összezavarodott nyelvet bemutató összekeveredett mondatokat is produkál – és az előadó nem gabalyodik bele…

Kováts Kriszta sokszor feszegeti előadásain a határokat, hol dalai témáival, hol mással: most a zenekíséret is meglepetés: egy meglehetősen klasszikus barokk trió adja a hátteret: Baranyay Piroska játszik csellón, Fábri Flóra csembalón, Keönch László hegedűn, de ők a vokáltrió is, és ha kell, Keönch még beat-boxol, dobol. (De lehet, hogy még tesz mást is, amit nem vettem észre.) A halk szavú csembaló a hangosításnak köszönhetően tökéletes könnyűzenei szólóhangszerré is válhatott; ezen csak azért nem lepődtem meg, mert a hatvanas években volt szerencsém hallani bugit – csembalón…

Valódi Biblia-show a műsor és a lemez, van benne fenség és játékosság – igen szerethető. És természetesen már kész is a cédé, lehet beszerezni, hallgatni, élvezni.

Olykor talán még el is gondolkodni rajta.

Fotók: Merkl Tamás

Kováts Kriszta: Biblia Show
Szövegek: Fábri Péter * Zene: Wolf Péter
Gryllus Kiadó, Budapest, 2020
teljes bolti ár 3490 Ft,
Kód: 5999860168133

1. Mindennek ideje van 2:50
2. A nő teremtése 2:52
3. Ha egy igaz embert mutatsz nekem 1:55
4. Betlehemi csillagunk 1:50
5. A jövő mindig másoké 4:21
6. Bábel 3:50
7. Hűség 2:59
8. Csábító és nőfaló 3:14
9. Eddig kellettem 3:24
10. A gyilkos vágy 2:34
11. A fáraó álma 3:46
12. Az vesse rá az első követ 3:20
13. Ha visszanézel 2:33
14. Mit vinnél magaddal a bárkára 2:45
15. Nem azé, aki küzd 3:04
16. Zeng a szózat 3:23