»Valék siralm tudatlan« | Mező Tibor: Az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve

Posted on 2021. november 9. kedd Szerző:

0


Bedő J. István |

F R I S S Í T V E !

Természetesen nem új szerzője vagy fordítója van az Ómagyar Mária-siralomnak, hanem egy szokatlan tanulmány lát napvilágot a napokban Mező Tibor tollából. A legpontosabb az a megfogalmazás lehetne, hogy szerzője új látószöget keresett az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék vizsgálatához.

De először kicsit foglalkozzunk a Mező Tibor könyvének „nyersanyagával”. A kódexben talált, latin szövegek közé ékelt összesen 133 szónyi magyar (!) szöveg a megtalálása (1922) óta sokféle tudományágnak adott-ad feladatot. Legelőször a költő-fordítóknak, aztán irodalomtudósoknak, s persze a szöveg-régészeknek is. Ennek ellenére máig sok nyitott kérdést is hagyott maga után. A 13. századi, egyértelműen versben megfogalmazott – és eredetileg latin nyelvű (Planctus Sanctae Mariae) – anyai sóhajnak, siratónak számos magyarítása készült, leginkább azzal a céllal, hogy a magyar irodalom meg a magyar nyelv gyökereit megismerje a felső tagozatos vagy középiskolás diák – mégpedig számára is érthető megfogalmazásban.

A költői szövegek persze – mint minden fordítás – valamennyire mindig elszakadtak az eredeti hangzásától. Csakhogy mi volt ez a hangzás? Hiszen a siralomének mondója Dante kortársa, s a szöveget olyan valaki írta le (nád- vagy lúdtollal), aki magyar szöveget talán sosem jegyzett. A szöveget alighanem értette, de nem állt rendelkezésére a magyar hangzókészletnek megfelelő betűkészlet. Vajon a kódexmásoló vállat vont, és azt mondta: „Leírom, ahogy sikerül”?

Röppenjünk tehát vissza az 1200-as évekbe: létezik egy erőteljes, érzelemgazdag magyar nyelv, melyet a „pórnép” beszél, de amelyet nemigen jegyeznek le, mellette pedig létezik a latin nyelvű – a kolostorokban lejegyzett – kultúra, amely a keresztény egyház embereinek ajkán, egyházi iskolákban szólal meg, ott eleven. Hatással van a magyarul beszélőkre, a latin nyelvű lejegyzésekben megtaláljuk a Mária-siralom (ÓMS) gyökér-szövegeit.

A magyar siratószövegeket a 20. század elején gyűjtők rögzítették – és ezek alighanem csekély változ(tat)ással meg is őrizték a Mária-siralom kortársait. Hét évszázadon át!

E hosszas fejtegetés azért volt szükséges, mert Mező Tibor nyelvész az anatómus szikéjével vette kézbe a szöveget és szótagokra, majd hangokra boncolva olyan teóriával állt elő, ami egészen bizonyosan vitákat kavar – nyelvész és irodalomtudós körökben egyaránt. A siratóéneket korszerűsítő költők változataikban mind abból indultak ki, hogy a mű ütemhangsúlyos, vagyis hangsúly az első szótagon van, ahol az alliterációk is megjelennek – visszatekintve ezzel kicsit a finnugor költészeti örökségre is, a sorkezdő rímekre.

Mező Tibor a születő reneszánszban lejegyzett latin versekre tekintve időmértékes versformákban vélte meglelni az autentikus változatot. Komoly számítógépes elemzéssel hatolt le a szótagokig és a hangokig – arra a szintre, ahol a mondandó költőisége már eltűnik, és talán csak a ritmus elemei maradnak meg. Technikai jellegű és szintű elemzéseit nyilván a hasonló eszközöket nagyra becsülő nyelvészek fogják elismerően értékelni. Ne feledjük azonban, hogy létezik egy lényegesen nagyobb tábor, az irodalmat olvasó, elemző és élvező hétköznapi olvasóké – ők viszont nem a szótagok elemzésében találják meg a gyönyörűségüket, hanem a tartalomban.

A kísérlet eredménye érdekes – bár nem mondanám, hogy engem meggyőzne. A könyv utolsó ötödében-hatodában olvasható a Mező Tibor által szintetizált, időmértékes változat. Erősebben kötődik a 13. századi lejegyzéshez – szinte azt föltételezi, hogy a szöveg hangzása pontosan ilyen volt: kissé ficamos, torlódó mássalhangzókkal. Helyenként még aritmikusan is. A nyelvtörténészek talán vitatni fogják ezt a visszatérést a kódexbeli szövegéhez. Hiszen ők igen otthonosak a hangzók egyikből másikká alakulásában, és hiteles – igaz, későbbi – szövegek alapján tudják, hogy a nyelvszokás például a magánhangzóknak a szavakba beékelésével teszi gördülékenyebbé a kiejtést (csak egy példát: német Kreuzer > karajcár).

De ez az „új” ÓMS a megzenésítés céljára készült. Lehet, hogy az oratóriumi változat majd befogadhatóbb lesz, mert „szárazon” (zene nélkül) az időmértékesített siralom, bár igazodik a lélegzetvétel ritmusához, sok helyen ellentmond a prozódiának, az élőbeszéd hangzóhosszúságainak. Csakhogy igaz az is, hogy a latin szöveget alapul vevő zeneművekben (misék, oratóriumok) is meglehetősen szabadon kezelték a zeneszerzők a szótagok hosszúságát.


A kötetet a szerző a 20. Győri Könyvszalon keretében mutatja be
november 20-án 14 órakor, a Győri Nemzeti Színház nagytermében


Mező Tibor hatalmas munkáját úgy tekintem, mint egy kísérletet, amelynek továbbgondolt következtetéseit a holnap nyelvészei és irodalomtudósai hasznosíthatják munkájukban.

Mező Tibor

Mező Tibor:
Az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve

Novum Kiadó, 2021
144 oldal, teljes bolti ár 4770 Ft,
ISBN 978 399 107 4991

* * * * * *

A könyv terjesztését nem a könyvesboltok végzik. A mű bemutatóján a szerző mellett jelen lesz Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Gyermekhíd Alapítvány életre hívója. Az Alapítvány a gyermekotthonban élő gyermekek és a velük foglalkozó nevelők és önkéntesek számára nyújt támogatást, illetve segíti szakmai fejlődésüket.
A könyv eladásával a szerző és a művész adományt gyűjt jótékony célra, az ebből származó bevétel 10%-át közvetlenül a Gyermekhíd Alapítvány javára fordítják.

Az adomány összege tetszőleges, de a felajánlásnak legalább 20.000 Ft-ot el kell érnie.

A bevétel többi részéből összeállított Vásárlói csomag, amit az adományozók kapnak kézhez, a következőket tartalmazza.

Mező Tibor Az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve című kötete,

valamint Mező Tibor és Vásáry Tamás ajándékai:

* Adományozói emlékérem a Gyermekhíd Alapítványról
* Két színes kép Vásáry Tamás fotóalbumából
* a Vásáry Tamás tiszteletére született Szent kereszt érem című vers díszkiadása
* autogramkártya a szerző nevével, portréfotóval, a könyvborító képével
* könyvjelző

A nem szokványos módon terjesztett könyvhöz így lehet hozzájutni:

Az adományozónak mindenekelőtt regisztrálnia kell

Nyissa meg az interneten a www.rehabpartner.hu weboldalt!
Keresse meg a Kapcsolatfelvétel űrlapot a lap alján!
Az űrlapon adja meg az adatait, és kattintson a Küldés feliratra!
A Rehabpartner munkatársai felveszik Önnel a kapcsolatot.

Ezek után a támogató a következő módon kapja meg Vásárlói csomagját.

Az adományozáshoz a rehabpartner.hu Megbízási szerződést küld, amelyben vállalja, hogy a bevételrészt továbbítja a Gyermekhíd Alapítványnak.

A felajánlott összeget az adományozónak banki átutalással, előre kell kiegyenlíteni a bankszámlájáról, az emailben szabályszerűen kézbesített ajánlatnak megfelelően.

A befizetés megérkezése után a Rehabpartner összeállítja a Vásárlói csomagot, és a megadott címre csomagküldeményként azonnal postázza.

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az Ómagyar Mária-siralom az egyik legkorábbi írott szövegemlékünk, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. 1922-ben fedezték fel, de az értékes kódex csak 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Mező Tibor nem kevesebbre vállalkozott a jelen kézikönyvben, minthogy elemezve a versritmust, bemutassa nekünk ezt a csodás reneszánsz művet. Összefoglalta az elmúlt 100 év legjelentősebb nyelvészeti eredményeit, amelyek a szöveggel kapcsolatosak. A centenárium alkalmából hasonmás költői alkotással tiszteleg a vers előtt. Mi több, a kötött szótagszámú, időmértékes versritmusú szöveg alapul szolgál a megzenésítéshez is.