Bánk bán és a pilisi legendák | Nógrádi Gergely: A Mirrén titka (Brunar 1.)

Posted on 2021. szeptember 17. péntek Szerző:

0


Paddington |

Nógrádi Gergely eddig sem félt klasszikus irodalmi alkotásokhoz nyúlni. Újramesélt történetei segítségével ma már fiatal olvasók tízezrei ismerik meg a nagy nemzeti és világirodalmi művek történeteit és hőseit. Most ismét egy kötelező olvasmány ihlette regénnyel jelentkezett, ám egészen más megközelítésben.

Bánk bán történetéhez visszanyúlva mutatja meg ifjú és idősebb olvasóinak, hogy a középkori magyar történelem legalább olyan izgalmas, mint a Trónok harca. Főleg akkor, ha a mesélő megengedi magának, hogy a Pilis ősi legendái is megihlessék a történelmi tények és a nemzeti romantika klasszikusai – Katona József drámája és Erkel Ferenc operája – mellett.

A Mirrén titka egy sorozat első kötete. A szerzőnek nemcsak a további kötetek megírásához vannak (egyelőre nem publikus) ötletei, hanem arra is, hogyan lehetne A Mirrén titkához pilisi túraútvonalat vagy éppen gyerektábort szervezni. Gergővel régóta ismerjük egymást, és hosszan beszélgettünk a kötetről meg egy csomó más dologról, ami ennek kapcsán hirtelen eszünkbe jutott. Ennek a beszélgetésnek rövidített és remélhetőleg az olvasó számára is élvezhető összefoglalását olvashatják az alábbiakban.

A regényt e-könyv formájában olvastam, így nagyon örültem neki, hogy a szerző először egy a keménykötésű példányt mutatott meg a Zoom kamerájának. Meg annak is, hogy később elmondta, ez a verzió többszörös és alapos szerkesztésen és korrektúrán esett át. Az e-könyvben ugyanis számos nagyon zavaró hiba van (igaz, az elektronikus kiadásról ő tőlem értesült először). A gyönyörű borító színei is valahol elvesztek az interneten található képekről.

A belső borítókon a Pilis és a Dunakanyar térképét látja az olvasó.
Rengeteget túráztam a Pilisben, általában mellém szegődött egy-egy barátom, és együtt fedeztük fel, hogy hol lehetett például a Mirrén-barlang. Egy könyv megírásánál az igazi nagy munka az előkészület. Ez a könyv két évig íródott, és abból közel másfél év volt az előkészület: levéltárba, könyvtárba járás, korabeli okiratok tanulmányozása, internet-bújás, szakanyagok, történelmi könyvek átnyálazása. Felállítottam egy dramaturgiát, a cselekmény sorrendjét. De a rengeteg könyvtárazás mellett háttérbe szorult, hogy földrajzilag is pontosan kijelöljem azokat a fantázia szülte helyszíneket, ahol a pilisi események egy része játszódik. A valódi helyszínekkel nem volt gond: Esztergom, Fehérvár, Eger, Visegrád…, de hogy pontosan hol legyen például a Jarge-fennsík vagy Héjahant, eleinte csak érzésre jelöltem ki magamban. Azt persze tudnom kellett, mekkorák a távolságok, hogy például a gonosz Ardon gróf birtokától, Mortinferntől fél napi járásra van Héjahant.
Aztán amikor a regény befejezése után elmentem a helyszínre, óriási szerencsém volt. Mindent „megtaláltam”. Pedig például a jövőlátó tükör, a Mirrén lelőhelyeként megjelölt barlangnál korábban sosem jártam, és oda csak nagyon komoly terepismerettel lehet feljutni. Van egy olyan elképzelés, hogy bejárhatóvá tesszük a regény helyszíneit, hasonlóan ahhoz, ahogy a Harry Potter helyszíneit be lehet járni Angliában. Ehhez persze egy sokkal aprólékosabb térképre lesz szükség, mint ami a könyvben látható. Kun Ágnes Anna operaénekes barátom azon kevesek közé tartozik, akik már kéziratban olvasták a regényt. Ő például szeretne Brunar-tábort indítani Anna-völgyben, amelynek a keretében, A Mirrén titkához kapcsolódó utakat bejárva a gyerekek vagy családok feladatokat teljesítenek. A barlanghoz például leginkább a 8-40 éves korosztály tud könnyen feljutni, illetve főleg lejönni onnan.

Melyik korosztály a könyv célcsoportja? Szerintem nyugodtan lehet 120 éves korig olvasni, de a kérdés inkább az, hogy mit határoznál meg alsó korhatárnak. A regényben vannak kőkemény, véres jelenetek, a szexualitás is eléggé kendőzetlenül jelenik meg.
A borítón 16+ jelzés szerepel, de azt gondolom, hogy ma már a fiatalabbak is gond nélkül olvasnak például Harry Pottert vagy A gyűrűk urát, és azokban nem kevésbé véres jelentek vannak. Igaz, azok a művek eleve fantasyként, tehát, úgymond meseként élnek a fejünkben, míg A Mirrén titka alapvetően történelmi mű, tehát zömében hús-vér szereplőkkel esnek meg olykor szörnyűséges dolgok. De hát nincs mit tenni: a történelem gyakorta volt kegyetlen, véres és kiábrándító, különösen a középkorban.

Olvasás közben pontosan arra gondoltam, hogy neked ott vannak az újramesélt klasszikusaid [Azokról is hosszan beszélgettünk, de szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit.] A Bánk bánt éppen nem te mesélted újra, hanem Nádasdy Ádám, egy egészen más megközelítésben, mint te például Az arany embert. És az volt az érzésem, hogy most te a Bánk bánt másként újramesélve megírtad a magyar történelmi Trónok harcát.
Pontosan így történt. A kiadóm azzal hívott fel, hogy írjak egy magyar Trónok harcát. Kértem egy kis gondolkodási időt. Amikor visszahívtam, közöltem, hogy meg lehet ugyan ezt írni teljesen fantasy formájában, de a magyar történelem bővelkedik olyan korszakokban, amelyekben hatalomvágy, királydráma, emberi kicsinyesség, aljasságok, véres, nagy konfliktusok, harcok, háborúk szabdalták szét a társadalmat. Miért kellene nekem kitalálnom egy mesét? Egy meseelemekkel tarkított, de valódi tényeken alapuló történelmi regény sokkal izgalmasabb volna. És mindjárt említettem is három ilyen történelmi korszakot.

Bánk bán és Trónok harca. Olyan korszakot választottál, a magyar középkort, amiről a legtöbben nagyon keveset tudnak. A regény által felölelt néhány évet Katona drámájából ismerjük, ami a 19. századi nemzeti romantika alkotása. Olvasás közben azt éreztem, mintha lavíroztál volna a jól ismert nemzeti romantikus értelmezés és az autentikus középkori történet között. Mintha egyfelől készült volna a történelmi regény, másfelől dolgozott benned az a vágy, hogy a fiatalokat rávegyük a klasszikusok olvasására.
Nagyon pontosan kijelöltem, hogy mennyire akarok ragaszkodni nagy nemzeti hagyományainkhoz, és hogy mennyire térhetek el az ikonjainktól, héroszainktól, akikről tudjuk, hogy Katona is kicsit idealizálta őket, no meg az Erkel-opera is. Azt már megtapasztaltam korábban, hogy a hazai közvélemény különösen érzékeny a magyar művek újragondolására, míg világirodalmi művek modernizálását jól fogadja. Tudtam, hogy óvatosnak kell lennem. Nézzünk egy konkrét példát, mondjuk Melinda figuráját. Az ő alakját már Katonánál is a spanyol Tota grófnő ihlette, aki [II. András/Endre bátyja] Imre király felesége, Constanza kíséretében érkezett az udvarba. Katona csinált belőle egy odaadó, hűséges asszonyt, aki ártatlanul válik áldozattá. A valóságban Tota grófnő falta a pasikat, és ezzel bizony igencsak próbára tette nála jóval idősebb Bánk bán (valójában Benedek vajda) türelmét. Vagy például Gertrúd, aki a köztudatban hagyományosan gonosz és számító, ám valójában nem volt egyértelműen áspiskígyó, például fantasztikus anya volt. Imádták a gyerekei, akik életük végéig nem heverték ki, hogy az anyjukat a szemük láttára kaszabolták le. És igazából II. Andrással (Endrével) volt probléma, aki nem tudott megálljt parancsolni Gertrúd káros törekvéseinek.

Erre van egy sajátos utalás is a könyvben, amikor megemlíted, hogy István mögött is ott volt Gizella, Géza mögött Sarolt, és az ő korszakukat is ennek fényében érdemes értékelni.
Ráadásul a regény súlyos emberi problémákat taglal, amelyek a mi életünkben is jelen vannak. Például, hogy miként szabad bánni egy párkapcsolatban egy asszonnyal. Van-e érdekházasság, és mik a hátulütői? Meddig nem káros a hataloméhség? Van-e eredendő gonoszság? Van-e hálátlanság? Hogy állunk a kisebbségekkel? Nagyon érdekes például Mordeháj, a zsidó orvos szerepe. Az, hogy ki hogyan bánik vele, hogyan szólítja. Hogy bánik vele egy átlagos, alapvetően szimpatikus magyar főúr. Az egyik, Petur lenézi, megalázza az orvost, aki a királyát gyógyítja, a másik, Bánk elmegy a haldokló Mordehájhoz, és tiszteletét teszi nála a fiával.

Ha a középkor történeti realitása és a nemzeti romantika mellé a mai kor számára is megfogalmazol üzeneteket, akkor figyelembe kell venni, hogy nagyon más volt a kontextus. Más volt az emberélet értéke, nagyon másként tekintettek a nőkre és bántak velük. A női egyenjogúság nagyjából száz éve van csak terítéken. Sok mindent nehéz mai üzenetekre fordítani. Az tényleg érdekes, hogy miképpen kezelik azt, aki eltér tőlük. Nemcsak Mordeháj alakja érdekes, hanem a regény fantasy szereplői is.
Nagyon fontos volt a fantasy vonal is, nemcsak a dormonok és mókárok népe, hanem a táltosok, illetve a Mirrén alakja. De azon is el lehet gondolkodni, hogy II. András uralkodása, az értelmetlen háborúk és a harácsolás vajon mennyiben járult hozzá az elkövetkező tatárjáráshoz.
Amikor egy író hozzányúl egy olyan korszakhoz, el kell gondolkodnia azon, nem rombol-e le egy mítoszt. Nagy kérdés volt számomra, mennyire plasztikusan mutathatom be a magyar főurak nagyon is ambivalens karakterét. Azt, ahogy a jobbágyokkal bántak, a hataloméhségüket, a harácsolásukat. Meg kellett állnom egy bizonyos határnál. Nem szabad földig rombolni a mítoszokat. Mátyással kapcsolatosan sem a hibáit hangsúlyozzuk. Nagy király volt, ezer hibával. De remélem, sikerült a Brunarban a mitikus figurákat valamennyire árnyaltan megjeleníteni. Petur vagy Bánk gyarlósága is megjelenik. Hősökre szükségünk van, de tudnunk kell, hogy ők is emberek. András például egy gyenge kezű, narcisztikus, hisztis fickó, aki Gertrúd halálával válik felnőtt, érett királlyá.

A könyv megírásának idején nagyrészt nem voltak fellépéseid, nem utaztál.
Lehet, hogy meg sem íródott volna, ha nincs a vírusjárvány miatti egyéves kihagyás. Nagy amerikai turnéim maradtak el, németországi és franciaországi fellépéssorozat a Gipsy Kingsszel, egy németországi holokauszt emlékkoncert-sorozat is. Ez mind a Brunart segítette.

És téged?
A Mirrén titka nagy mankó volt a Covid-időszakban. Ahogy az olvasás, úgy az írás is gyógyír a léleknek. Tele vagyunk napi sebekkel, amin a művészet segít túljutni. Tulajdonképpen a művészetet azért találta ki az ember, hogy a napi sebeket gyógyítsa. Már a barlangrajzok is azért születtek, hogy a vadászat stresszét levezessék. Másnap kétesélyes volt a dolog: az egyik, hogy az ősember győzi le a mamutot, de volt egy B-verzió is, hogy a mamut győz. Nemcsak a műélvezet segít, hanem az alkotás is. Mindannyiunknak vannak problémái, de amikor leülök és írok, akkor gyógyulok.

Mikor lesz időd a Brunar 2-re, ha ismét utazni kezdhetsz?
Két év múlva várható a következő kötet, pontosan tudom, hogy melyik korról akarok írni és milyen figurákkal, most rakom össze a cselekményvázlatot. A kiadóm jövőre akarta volna a második könyvet, de tisztességgel megmondtam, hogy nekem ez nem megy. Az előkészületekre is sok idő kell, és én nem tudok napi 3-4 óránál többet úgy írni, hogy valóban minőségi szöveg szülessen. Ha pedig utazom, előfordul, hogy egy hosszabb repülőúton írok, de ilyen könyvet, mint a Brunar, nem tudok „odakenni” a repülőtéren, két kávé között.

Még egy utolsó kérdés: mi a viszony Nógrádi Gergely és Brunar között?
Egész életemben olyan szerettem volna lenni, mint ő. Soha nem leszek, soha nem voltam, de mindig, mindig olyan szerettem volna lenni.

Nógrádi Gergely dedikálja a Mirrént

Nógrádi Gergely: A Mirrén titka (Brunar 1.)
Menő Könyvek, Budapest, 2021
448 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 3592 Ft,
e-könyv változat 3099 Ft
ISBN 9789635840458 (papír)
ISBN 9789635840892 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Öles termetű vándor barangol a Magyar Királyság erdeiben. Nyomában rejtély lappang, útitársa egyetlen irdatlan husáng. Senki sem emlékszik rá, mikor és honnan érkezett. Csak előbukkan olykor a fák árnyékából, és igazságot oszt a sűrűbe tévedők között. Ki tudja, talán ő is a jövőlátó tükröt, az ősi Mirrént oltalmazza a sötét erőktől.
Brunar története nyolcszáz esztendővel röpíti vissza az időben az olvasót. Varázserejű hősök és túlvilági lények járják a Pilis bérceit, titokzatos, törpenövésű szerzetek vonulnak hadba a Mirrén védelmében. Mindeközben Fehérváron András herceg német asszonya, Gertrúd ördögi tervet forral a gyermekkirály ellen. Férje fején kívánja látni a koronát, s ezért bármilyen gazságra képes. Ám színre lép az erényes és tiszta szívű Bánk bán, aki a hazaszeretet örök szimbóluma a magyarság számára…
A közelmúltban A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Követe címmel kitüntetett szerző mesterien ábrázolja a középkori vitézi világ legendás alakjait és a tatárjárás előtti Magyarország hatalmi viszonyait. A Mirrén titka című regénye egyszerre történelmi krónika és akciódús fantasy, valóság és képzelet nagyszerű elegye.