Életpéldák (ha akarom) | Elizabeth Foley, Beth Coates: Mit tenne Frida Kahlo?

H. Móra Éva |

A nagymamámtól tanultam horgolni, főzni az anyukámtól. Édesapámtól a könyvek szeretetét, kedvenc nagynénémtől a derűt igyekeztem ellesni, ahogyan a családi teendőket és a hivatást, az értelmiségi létet tökéletes egyensúlyban tudta tartani. A szomszédasszonyomtól varrni tanultam, a fiaimtól a mindennapi sport gyakorlatát, a lányaim az új dolgok iránti nyitottságomat tartják ébren – és így tovább.

Bizony, nem hinném, hogy léteznek olyan példaképek, akik életének minden mozzanatát követhetjük, mintának tekinthetjük. Inkább kitől ezt, kitől azt „csippentjük fel”, ahogy az angol mondja. Erre épít a két szerző, Elizabeth Foley és Beth Coates, akik a legkülönbözőbb női életutakat vonultatják fel, szám szerint ötvennégyet. A különbözőség itt a szó legszorosabb értelmében igaz: szó sincs gonddal összeválogatott, kizárólag pozitív, társadalmilag hasznos és elismert, dolgos és jó erkölcsű nőalakok gyűjteményéről. Ellenkezőleg: nem ritka e kötetben az afféle motívum, amikor a nő saját rokonait, sőt akár gyermekeit teszi el láb alól, ha karrierje útjában áll… Ne botránkozzunk meg nagyon: a kiválasztott életutak jó része történelmi korokból való; s jól tudjuk: az emberélet értéke nem ugyanaz volt például a kora középkorban, mint ma.

Mégis: mi inspirálta ezt a két igen kvalifikált nőt (egyikük jogász, egyetemeken tanít, a másik szerkesztő-kiadó), hogy példaként állítson elénk akár tömeggyilkos kalózokat is? Talán az a felismerés, hogy mindenkitől tanulhatunk valamit. Ott van az alcímben: olyan kivételes nőket sorakoztat fel ez a kötet, akik nem ismernek akadályt. Igen, legyen akár véres kezű kalóz – nagyon megragadta a fantáziámat a 16. századi ír asszony, Gráinne Mhaol! –, de bámulhatjuk elszántságát, kitartását, ahogyan végigvitte akaratát, ahogyan az akkori, férfiak uralta világban az üzleti életben is keményen megállta a helyét.

• Olvass bele!

Azért szerencsére jórészt valóban, mai korunk számára is pozitívan értékelhető alakok köszönnek ránk a múltból – az ókortól egészen a 20. századig. Uralkodók és uralkodófeleségek, tudósok és műkritikusok, alkotó- és előadóművészek, fehérek és színesbőrűek, gazdag és szegény családból származók. A saját területükön mind úttörők voltak, nagyot alkottak.

Egészen célratörő a könyv szerkesztése. Erénye, hogy egy-egy fejezet áttekinthetően, kellemesen rövid, 3-4 oldalas. Mindegyiket a nevezett nő portréja nyitja – Herbszt László grafikái –, névvel, évszámokkal, és annak pontos megjelölésével, hogy konkrétan mit tanulhatunk az illetőtől. Így például: „hogyan használjuk fel kapcsolati kudarcainkat”; „hogyan legyünk aktív ellenállók”; „nincs miért szégyenkezni”; „hogyan kezeljük a pletykát”; „hogyan húzzunk hasznot egy félrement levélből” – hogy csak néhányat említsek találomra. Figyelemre méltó, hogy hősnőink a legképtelenebb helyzeteket is képesek javukra fordítani! Minden egyes bemutatott életút végén összegeznek is a szerzők: rámutatnak, hogy mai életünk mely szituációiban érdemes e jeles nőelődökre gondolni.

„A nők mindig is szenvedtek attól, hogy irreális testképnek kell megfelelniük, hogy megterheli őket a házimunka, hogy zaklatják és alulértékelik őket, vagy éppen kapcsolati problémákkal küzdenek. A lista végtelen. De fura módon erőt adhat az, hogy legyenek akár az ókori Egyiptomban, az Orosz Birodalom aranykorában, a Vadnyugaton vagy a világháborús Párizsban, ezek a különleges nők nagyon is hasonló tapasztalatokat szereztek.”

Ám számomra itt csúszott el kissé a kötet komolysága. Elismerem, hogy hatalmas kutatómunka előzte meg az összeállítást; az utószóból megtudjuk, hogy a leghíresebbek mellé szándékosan kerestek ismeretlenebb példákat, de az egész végül túl amerikaias, túl bulváros lett. Ugyanez rendkívül könnyed, szórakoztató olvasmánnyá is teszi a válogatást, ilyen fordulatokkal, kifejezésekkel: „a társaságban több híresen szellemes író és színész gyűlt össze nap mint nap, hogy kiélhessék verbális inkontinenciájukat” vagy: „A királyi pár 1147-ben […] romantikus utazást tett Jeruzsálemben, és ha már ott voltak, a keresztes hadjárat élére álltak” másutt: „néha kell egy kis színház, ha azt akarja az ember, hogy észrevegyék”. Ez utóbbi bizonyára mai nőtársaimnak is ismerős… Némi kutakodás után nem túl meglepve találtam meg az eredeti címet: What Would Boudicca Do? Angol nyelvterületen persze nyilván tudják, ki volt Boudicca/Boudica, ez a kelta királynő (nálunk bizonyára kevesebben). Így nem csoda, hogy – különösen az utóbbi idők Kahlo-hulláma okán – ezt a címet kapta a magyar kiadás.

Tanulunk vagy nem tanulunk ezektől a nőktől, olvasni jó róluk – csak nem kell halálosan komolyan venni a szerzők jó szándékú, de kissé szájbarágós tanácsait.

Elizabeth Foley, Beth Coates:
Mit tenne Frida Kahlo? – Kivételes nők,
akik nem ismertek akadályt
Fordította: Magyari Andrea
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020
300 oldal, teljes bolti ár 4299 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 3439 Ft,
ISBN 978 963 543 0567

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be…
Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet? Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper – ismerősen csengő nevek?
A való élet szerencsére nem egy kvízműsor – de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai – ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk.
A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba… Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet. Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.